A cégbírósági bejegyzést követően az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodóknak cégkaput kell nyitnia, amit a cégvezetésre jogosult képviselő(k) már meglévő személyes ügyfélkapujukkal végezhetnek el. Amennyiben a vezető tisztségviselő nem rendelkezik ügyfélkapuval, úgy ez egy rövid ügyintézés keretében pótolhatja/megteheti bármely kormányablakban, okmányirodában, vagy NAV ügyfélszolgálaton. Az személyes ügyfélkapu megléte nem csak a regisztrációkor, hanem a további ügyintézések során is szükséges lesz.

Az újonnan alakult gazdasági társaságnak budapesti székhely esetén nem kell az önkormányzat felé iparűzési adó tekintetében bejelentkezni, mivel a cégbíróság ezt megteszi automatikusan. Ez az állítás nem igaz a Budapesten kívüli székhely és telephely esetén. Ilyen esetben Bejelentkezés, változás-bejelentési adatlapot kell küldeni a székhely és/vagy telephelyül szolgáló település részére. Mindenképpen érdemes tájékozódni a hely önkormányzatnál, hogy a választott tevékenységhez tartozik-e valamiféle további bejelentés vagy engedély.

Meghatározott esetekben gondoskodni kell a vezető tisztségviselők jogviszonyának NAV felé történő bejelentéséről az adóhatóság által rendszeresített xxT1041 nyomtatványon. Fontos, hogy a társasági szerződés rögzíti a vezető tisztségviselő(k) jogviszony fajtáját, tehát hogy az megbízási jogviszony vagy munkaviszony. Továbbá, ha a vállalkozás munkáltatóként is megjelenik, akkor az alkalmazottak jogviszonyát is a fentebb nevezett xxT1041 nyomtatványon tudja bejelenteni az adóhatóság részére.

Kezdő vállalkozásnak a kötelező kamarai regisztrációról sem szabad elfeledkeznie, ami áll egyrészről a kamara honlapján elérhető kitöltő programban rögzített adatokból, valamint 5.,000 Forint megfizetéséből a területileg illetékes kamara részére.

Végül, de nem utolsó sorban az adóhatóság felé is meg kell tenni a bejelentést a xxT201T nyomtatványon, ha az iratőrzés helye eltér a vállalkozás székhelyétől, vagy szolgáltatót vesz igénybe a székhelye biztosítására. Ha bejelentéskor nem került közösségi adószám megállapításra, pedig a cég tervez közösségen belüli kereskedelmet, vagy ügyletet folytat külföldi pénznemben, és a bejelentéskor nem lett kiválasztva, hogy a cég az MNB vagy a EKB árfolyamát választja, akkor szintén ezen a nyomtatványon tudja ezt pótolni.

Plusz regisztrációs kötelezettség, ami nem cégalapításkor merül fel, hanem az első kibocsátott számla előtt. Mivel minden kiállított számláról az adóhatóság szeretne tudni szeretne, így a NAV online számla felületén regisztrálni kell a gazdálkodót, és a kiállított számlák adatait itt kell feltölteni. A számlaadási kötelezettségnek számlatömbbel eleget tevő adózó számla adatait kézzel kell rögzíteni a rendszerbe, míg a gépi számlázást választók közvetlen adatkapcsolatot kell, hogy beállítsanak a számlázó program és az adóhatóság online számla rendszere között. Az utóbbi esetében az adminisztrációs kötelezettséget nagyban megkönnyíti, hogy az adatok automatikusan továbbküldésre kerülnek az adóhatóság felé, így manuális rögzítést nem igényel.