Jogviszony bejelentés, kijelentés és módosítás

Jogviszony bejelentés, kijelentés és módosítás

Vállalkozásunk egyik fontos építőkockái a munkavállalóink. Velük kapcsolatosan több adminisztrációs feladatunk van, de az egyik leglényegesebb a NAV felé történő adatszolgáltatás.
Adatot kell szolgáltatnunk legtöbb esetben például a jogviszonyuk kezdetéről, végéről, illetve a jogviszonyukban történt változásokról is.

Nézzük ezeket az eseteket:

A Munka törvénykönyve kimondja, hogy munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Viszont egy aláírt munkaszerződés nem minden esetben elegendő, vizsgálnunk kell a biztosítási jogviszonyt is. Ugyanis bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót, a TBJ szerinti biztosítással járó jogviszonnyal kapcsolatosan.
A leggyakoribb ilyen jogviszony a munkaviszony, a társas vállalkozói jogviszony, de akár a megbízási jogviszony is, ha a díjazás eléri a törvényben meghatározott mértéket. Ezek bejelentését legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése előtt a NAV által közzétett T1041 nevű nyomtatványon tehetjük meg. A bevallásban fel kell tüntetnünk a munkáltató és a munkavállaló azonosító adatai, valamint a jogviszony kezdetét, a kódját, munkakört (FEOR) és a heti munkaidőt.

Ha a jogviszony kezdetekor bejelentési kötelezettség terhelte a munkáltatót, akkor megszüntetés esetében szintén be kell adnunk ugyanezen nyomtatványt a megszűntetés dátumával kiegészítve 8 napon belül.

Ha a bejelentett adatokban változás történik, azt a NAV felé is le kell jelenteni. Ilyen eset a munkakör változása és a munkaidő módosulása. Ennek bejelentésére a változás bekövetkezését követő 15 nap áll rendelkezésünkre. Bár változásbejelentésnek számít, a biztosítás szünetelés kezdetének és végének bejelentésére csupán 8 nap áll rendelkezésünkre.

Hibásan bejelentett jogviszony adat esetében lehetőségünk van helyesbítésre. Ebben az esetben fel kell tüntetnünk az eredetileg bejelentett adatokat, illetve a helyes adatot is. Viszont a jogviszony kezdete és kódja helyesbítéssel nem javítható. Ilyen esetben az eredeti bevallást törölni kell és új bejelentésként be kell nyújtanunk a helyes adatokat.

Be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetében egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthat az Adóhatóság, valamint akár 12 nyitvatartási napra lezárhatja üzletünket. Viszont, ha az ellenőrzés megkezdéséig a bejelentési kötelezettségnek eleget teszünk, akkor csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhatnak, ami ötszázezer forintig terjedhet.

Összegezve tehát megállapítható, hogy fontos, hogy a bejelentési kötelezettségünknek időben és teljeskörűen eleget tegyünk.

Ellátások a baba születése után – CSED, GYED, GYES, GYET

Ellátások a baba születése után - CSED, GYED, GYES, GYET

Gyermekvállalásnál mindenkiben felmerül a kérdés, hogy milyen ellátásra lesz jogosult, most ezeket fogjuk számba venni. Legújabb blog posztunkban összeszedtük a legfontosabb ellátási formákat és hogy mire figyeljünk oda az jogosultság érvényesítéséhez. 

Biztosítási jogviszonyon alapuló ellátások:

Neve / Rövidítése

Csecsemőgondozási díj

Gyermekgondozási díj

CSED

GYED

Folyósításához szükséges biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

Mikortól folyósítják?

A gyermek várható születése előtt 28. nappal már kérhető, vagy a születésétől

A CSED lejártát követően

Folyósítás időtartama

168 naptári nap

A gyermek 2 éves koráig, ikergyermekek esetén 3. életévük betöltéséig

Munkáltató közreműködése szükséges-e az igényléséhez?

Igen

Igen

Ellátás összege

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 100%-a.

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 70%-a., de maximum a minimálbér kétszeresének 70%.
Ez 2022-ben 280.000 Ft, ami a levonások után 210.000 Ft

Levonások, amik az ellátást terhelik

15% SZJA előleg

15% SZJA előleg                 
10% nyugdíjjárulék

Biztosítási jogviszonyhoz nem kötött ellátások:

Vannak olyan ellátások melyek igényléséhez nem szükséges a munkáltató közbenjárása, a jogosultak maguknak meg tudják igényelni ügyfélkapu segítségével akár online is az alábbi felületen: https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/

Anyasági támogatás annak jár, aki a várandósága alatt legalább négyszer részt vett várandósgondozáson. Összege a nyugdíjminimum (ami 2008 óta 28.500 Ft) összegének 225%-val egyezik meg, ikergyermekek esetén a 300 %-val.

Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás az állam hozzájárulása a gyermekek ellátásának költségeihez, hétköznapi nevén családi pótlékként emlegetik. Összege függ a gyermekek számától és egészségügyi állapotától, valamint attól, hogy családban nevelkedik-e gyermek, vagy csak az egyik szülő neveli.  Havi összegében 12 éve nem történt változás.

Családi pótlék összege/hó

Egy gyermekes család

             12 200 Ft

Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             13 700 Ft

Két gyermekes család

             13 300 Ft

Két gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             14 800 Ft

Három vagy több gyermekes család

             16 000 Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             17 000 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek

             23 300 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő

             25 900 Ft

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) annak a szülőnek jár a gyermek 3 éves koráig, aki a kiskorút saját háztartásában neveli. Ha egy szülőnek biztosítási jogviszonya alapján nem jár sem CSED, sem GYED a gyermek születési után, akkor a születést követően GYES-t tud igényelni. Az ellátás összege a nyugdíjminimum azaz 28 500 Ft csökkentve a 10%-os nyugdíjjárulékkal, azaz havi 25 650 Ft.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) azon szülők vehetik igénybe ezt az ellátást, akik saját háztartásukban három vagy annál több gyermeket nevelnek. Ez az ellátás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Ha időközben a legnagyobb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel a 18. éven alatti gyermekek számla 2-re csökken, akkor az ellátást nem folyósítják tovább függetlenül a legfiatalabb gyermek életévétől. Összege megegyezik a GYES összegével és levonásként szintén terheli nyugdíjjárulék.

ÁFA fizetés gyakoriság

ÁFA fizetés gyakorisága

Áfa gyakoriság szerint az adóalanyokat 3 típusra oszthatjuk:

1: Havi
2: Negyedéves
3: Éves

Vannak általános szabályok, amelyeket figyelembe kell venni az ÁFA gyakoriságnak.

  • –    Minden újonnan alakuló áfa alany havi áfa bevalló lesz az alakulás évében és az azt követő adóévben.
  • – Bevallási gyakoriságot csak felfelé tudunk váltani, tehát évesből negyedévesbe vagy haviba, negyedévesből csak haviba. Fordított irányú váltásra, mint például haviból negyedévesbe vagy évesbe nincs lehetőség.
  • – Bevallási gyakoriság váltását soron kívül is kérhetjük az adóhatóságtól az AFAGYAK nevű nyomtatványon. Ezen meg kell adni, hogy milyen gyakoriságra szeretnénk váltani és meg is kell indokolnunk ezt.
    Például: nagy értékű beruházást tervezünk, aminek az áfáját előbb vissza szeretnénk igényelni.

    Figyelembe kell még vennünk pár fő szabályt, ami szerint: Az adóalany tárgyévi áfa gyakoriság besorolása megegyezik a tárgyévet megelőző második év utolsó időszakának gyakoriságával.
    Példa: 2020-as évet negyedévesként kezdte a vállalkozás, majd 2020.10.01-től átment havi áfa bevallóba. A 2021-es évben végig negyedéves áfa bevalló volt. Ezek alapján a 2022-es évet a társaság Havi áfa bevallóként kezdi, mivel a 2020. utolsó időszaki bevallása (december hónap) havi gyakoriságú volt.

    Nézzük meg a különböző ÁFA bevallás gyakoriságra vonatkozó szabályokat (amelyek csak az általános szabályok betartása mellett teljesülhetnek)

    1. Akkor lehet egy adóalany havi áfa bevalló, ha az éves fizetendő áfája meghaladja az 1 millió forintot, az előző évről áthozott negatív áfa nélkül. Az összeghatárt negyedévente kumuláltan kell ellenőrizni.
    Példa:
    2021 évről áthozott áfa: -400.000 Ft (nem számítódik bele számoláskor)
    Tárgyév 1. negyedévi áfa: +500.000 Ft
    Tárgyév: 2. negyedévi áfa: 501.000 Ft
    Számítás: 500e+501e=1.001 E Ft ebből következően 07.01-től havi áfa bevalló kell, hogy legyen, függetlenül attól, hogy a ténylegesen fizetendő áfa csak: -400e+500e+501=601e Ft a 2. negyedév végén.

    2. Negyedéves áfa bevalló az adóalany, ha az éves fizetendő áfája nem haladja meg a +/- 250.000 forintot. Itt az előjeleket is figyelembe kell venni és szintén nem számítandó bele a keretbe az előző évről áthozott negatív áfa összege.

    3. Éves áfa bevalló az adóalany, ha az éves fizetendő áfája nem haladja meg az 50.000 forintot, szintén az előző évről áthozott negatív áfa összege nélkül.
    Éves áfa esetén az áfát negyedéves időszakokra vizsgálni szükséges és amennyiben az adott időszakban átlépi az összeghatárt, akkor következő negyedév első napjától vált gyakoriságot.

    Példa:
    2021 1. negyedévi fizetendő áfa: +30e Ft
    2021. 2. negyedévi fizetendő áfa: +21e Ft
    2021.07.01-től negyedéves áfa bevalló és az adóalanynak 2021.01.01-06.30-as időszakra áfa bevallási kötelezettsége keletkezik, az időszakra benyújtandó áfa bevallásba jelölnie kell, hogy éves áfásként küszöb érték átlépés miatt keletkezik bevallási kötelezettsége.