Volt katás / átalányadós egyéni vállalkozói teendők 2022. szeptember 30-ig és október 12-ig

Volt KATÁS / ÁTALÁNYADÓS teendők 2022. szeptember 30-ig és október 12-ig. Ezekre a határidőkre figyelj, ha el akarod kerülni a büntetéseket!

1.KATA záróbevallás elkészítése és beadása 2022.szeptember 30-ig

2022. szeptember 30-ig a régi katásoknak a kataalanyiság megszűnése miatt nyilatkozniuk kell az idén augusztus 31-ig elért bevételükről és az esetleges 40 százalékos mértékű adót is be kell vallaniuk. Ezt a záróbevallást az érintettek egy egyszerűsített nyilatkozaton tehetik meg 3 féle módon.

Legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban elérhető 22KATA nevű nyomtatvány kitöltésével.
Aki ÁNYK-t használ, azok a NAV oldaláról a 22KATA nyomtatvány letöltésével kezdhetnek bele a záróbevallás elkészítésébe.
A harmadik módszer csupán abban tér el, hogy érdemes könyvelőnkre bízni ezt a feladatot, aki az előző két módszer egyikén fogja beadni a bevallást, de így biztosan nem hibázunk és minden megfelelően lesz lezárva.

2.Átalányadó első bevallása
Azoknak a volt katásoknak, akik az átalányadót választották adózási formának figyelniük kell arra, hogy első alkalommal 2022. október 12-ig kell beadniuk átalányadóhoz kapcsolódó bevallást. Ezt a társadalombiztosítási járulékról és szociális hozzájárulási adóról szóló havi 2258-as bevallást akkor is be kell adni, ha tárgyhóban (jelen esetben szeptemberben) nem keletkezett adóköteles bevétel. Ez alól kivételt képeznek a nyugdíjas egyéni vállalkozok. Ezenkívül lesz van 15%os szja fizetési kötelezettség, de mivel az nem most esedékes, így ebben a cikkben nem fejtjük ki részletesen, mint ahogyan a félévente esedékes iparűzési adót sem.

A bevallással egyidejűleg meg is kell fizetni, ha keletkezett adóteher, aminek összegét több tényező befolyásolja, de főszabály szerint 18,5%-os tb járulékot és a 13%-os szochot értjük alatta.

Főállású egyéni vállalkozóként kell legjobban odafigyelnünk.
Itt minden hónapban fizetni kell a szocho-t és a TB járulékot a minimum adóalap után, még akkor is, ha nem keletkezett bevétel a tárgyhóban.
Amíg az egyéni vállalkozónak az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az adómentes jövedelemrész* összegét, azaz az 1 200 000 forintot, addig a tb járulékot havonta a minimálbér/garantált bérminimum, a szociális hozzájárulási adót pedig havonta a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a után kell megfizetnie.
Ez minimálbér esetén havi 200 000 ft, a garantált bérminimum esetén pedig 260 000 ft.
Amennyiben az egyéni vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel akkor kell a garantált bérminimum havi összegét kell alapul venni.

Amennyiben az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az 1 200 000 forintot, a tárgyhavi jövedeleme eléri a tb-járulék szempontjából a minimálbért/ garantált bérminimumot, szociális hozzájárulási adó szempontjából pedig a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-át, akkor a tb-járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a ténylegesen megszerzett átalányban megállapított jövedelem lesz.

Jogviszony alapján, a mellékállású, illetve nappali tagozatos hallgatóknak ugyan van járulékfizetési kötelezettsége, de csupán az adómentes jövedelemrész* feletti jövedelem esetén. Ennek mértéke a tényleges jövedelem adómentes része feletti összeg főszabály szerint megállapított százaléka, azaz szocho esetén 13%, tb esetén pedig 18,5%.

Ahogy már említettük a nyugdíjasként nincs járulékfizetési kötelezettség, hiszen ők teljesen mentesülnek a járulékterhek alól. Kizárólag SZJA-t kell fizetni az adómentes jövedelemrész* felett.

A bevallást a 2258-as nyomtatvány beadásával készíthetjük el, de átalányadót választó egyéni vállalkozóknak feltétlenül javasoljuk, hogy vegyék igénybe könyvelő segítségét, mert ez az adózási forma több kötelezettséggel jár, melyek elmulasztása büntetést von maga után.

* Az átalányadó adómentes jövedelemrésze* költséghányadonként:
• 40%-os költséghányadnál 200.000 ft-os minimálbér mellett 2.000.000*60%=1.200.000)
• 80%-os költséghányadnál 200.000 ft-os minimálbér mellett 6.000.000*20%=1.200.000)
• 90%-os költséghányadnál 200.000 ft-os minimálbér mellett 12.000.000*10%=1.200.000)

További információ: https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ado/uj-kata/Az_atalanyadozas.pdf1

Munkába járás költségtérítése – Kedvezmények, juttatások munkavállalók részére

Munkába járás költségtérítése – Kedvezmények, juttatások munkavállalók részére

A munkába járás költségeit a munkáltató köteles megtéríteni a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet szabályai szerint.

Ahhoz, hogy a munkáltató meg tudja állapítani, hogy köteles-e ezen költségek megtérítésére, először a munkába járás fogalmát kell meghatározni. A rendelet szerint munkába járás:

– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá

– a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

Tehát a munkába járás költségeit akkor köteles a munkáltató kifizetni, ha a munkába járás e fogalomnak megfeleltethető és a munkavállaló az alábbi közlekedési eszközökön utazik:
–        belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
–        menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
–        elővárosi vasúton (HÉV-en),
–        menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven

A költségtérítés mértéke teljes árú vagy kedvezményekkel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának minimum 86%-a (a munkáltató döntése alapján akár 100%-ot is megtéríthet).

2022.04.12-től bekerült két új pont a rendeletbe melyek szerint a következő jegyek és bérletek árát is megtéríti a munkáltató:
– bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
– országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.

Ezek a rendelkezések arra vonatkoznak, hogy a fent megjelölt közlekedési módokon, de azokból többet is igénybevéve, illetve ezekre egy termékként megváltott kombinált bérletet vagy jegyet is meg kell térítenie a munkáltatónak.

Bizonyos esetekben a bérlet és jegy megtérítése helyett az szja törvény szerint meghatározott 15 Ft/km 60%-át (9 Ft/km-t) köteles a munkáltató megtéríteni saját gépjárművel történő munkába járás címén. Ezek az esetek a következők:
– a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
– a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
– ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
– a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

A munkáltató saját döntése szerint a 9 Ft/km helyett akár 15Ft/km-t is fizethet adómentesen, de az e feletti rész munkabérként adózik.

KATÁS voltam, Átalányadózó lettem – A legfontos tudnivalók átalányadózáshoz KATA után

KATÁS voltam, Átalányadózó lettem

Bejegyzésünkben összefoglaljuk, hogy miben is változik meg egy újdonsült átalányadózó élete, aki szeptember 1-ét megelőzően még a KATA szerint rótta le adófizetési kötelezettségeit.

Az első és legfontosabb lényegi változás, hogy nem elég csak az elvégzendő munkára figyelni, hanem a havi adminisztrációs feladatok is jelentős szerepet fognak kapni. Sokak talán egy évben egyszer juttatták el a kiállított számláikat, banki bizonylataikat a könyvelőik felé, de az átalányadó rendszerében ez már nem fenntartható. Ugyanis a havonta befizetendő adót a kiállított és befolyt számlák ellenértéke alapján kell meghatározni. Ezért fontos, hogy minden hónap eltelte után a következő hó első napjaiba már eljuttassák könyvelőinek az előző havi bizonylatokat.

Másik lényegi változás, hogy nem elég havi egy adónemre ugyanazon összegű adót elutalni, amit talán sokan úgy teljesítettek, hogy állandó átutalási megbízást állítottak be és csak elküldték a havi adó összegét a NAV-nak, most meg kell várniuk, míg a könyvelőjük utalási értesítőt küld és nem egy adónemre kell majd utalni a fizetési kötelezettségeket, hanem többre és az összegek sem állandóak lesznek, hanem változnak a befolyt számlák összegétől függően.

Összefoglalva a vállalkozóknak időt kell szánni a fent említett feladatok időben történő elvégzésére is.

Főállású átalányadózó esetén a járulékokat a minimálbér (200.000,-) vagy a garantált bérminimum (260.000,-) után minden hónapban meg kell fizetni, így érdemes arra is odafigyelni, hogy egy adott munkáról ne csak kiállítva legyen a számla, hanem ki is legyen fizetve. Ha meg tudunk úgy állapodni a megrendelővel, akkor a havi szolgáltatásoknál ne az eltelt hónapot követően állítsuk ki a számát, mert akkor a szeptember pl. üres hónapunk lesz, de a járulékok megfizetése ugyanúgy terhel minket, hanem a teljes hónap letelte előtt számlázzunk, úgy hogy még a fizetési határidő is az adott hónapba essen.

Legvégül pedig ne felejtsük el a számázó programjaikat átállítani, hogy már ne kerüljön rá a kiállított számlákra a kisadózó szó.

Amit a könyvvizsgálati kötelezettségről tudni kell

Amit a könyvvizsgálati kötelezettségről tudni kell

A NAV belső ellenőrzési rendszere az utóbbi években nagymértékű fejlődésen ment keresztül. Ennek következtében az ellenőrzés nem csak arra terjed ki, hogy a vállalkozás leadta-e határidőben a beszámolóját, hanem arra is, hogy a beszámolót kell e könyvvizsgálói záradékkal ellátni.

Az adózás rendjéről szóló jogszabály értelmében az adózót pótlásra szólítják fel, legvégső esetben pedig törlik az adószámot. (2017. évi 150. tv. 227 és 227/A paragrafus)
A vállalkozás tulajdonosai ellen büntetőeljárás is indulhat, amely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

De honnan tudhatjuk biztosan, hogy 2022. évre mikor kötelező a könyvvizsgáló választás?

Ezt 3 tényező dönti el.
Az elsőt a beszámoló alapján tudjuk eldönteni.
Abban az esetben kötelező könyvvizsgálat 2022-es évre, ha a beszámoló alapján a
• ha a 2020-2021. évi árbevétele átlagban meghaladja a 300 m Ft-ot vagy
• vagy ha a létszám átlagosan nagyobb 50 főnél

Fontos tudni, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség teljesüléséhez elég az egyik feltétel teljesülése, a mentesüléshez mindkét feltételének teljesülni kell.

 

Átlagos létszám < 50

Átlagos létszám > 50

Két év árbevétel átlaga < 300 m Ft

Nem kötelező

Kötelező

Két év árbevétel átlaga > 300 m Ft

Kötelező

Kötelező

Nézzünk pár árbevétel és létszám számításra vonatkozó példát, ami segít eldönteni ezt a kérdést:

1. eset
2020. évi árbevétel : 20.000 e Ft létszám: 2 fő
2021. évi árbevétel: 581.000 e Ft létszám: 62 fő
Átlag (20.000+581.000)/2 (2+62)/2
300.5 e FT 32 fő
Az árbevétel határ átlépése miatt kötelezett.

2. eset
A vállalkozást 2020. 07. 01.-én alapították. A 2020. éves árbevételt évesíteni kell.
2020. évi árbevétel : 156.000 e Ft létszám: 2 fő
2021. évi árbevétel: 290.000 e Ft létszám: 62 fő
Átlag (156.000/6*12+290.000)/2 (2+62)/2
301.000 e FT 32 fő
Az árbevétel határ átlépése miatt kötelezett.

3. eset
A vállalkozást 2022. 08. 01.-én alapították
2022. évi árbevétel 200.000 e Ft létszám: 35 fő
Évesített árbevétel: 200.000/5*12=480.000 e Ft
Mivel az évesített árbevétele meghaladja a határérétket kötelező a könyvvizsgálat.

4. eset
Devizás könyvelés esetén a fordulónapra vonatkozó MNB árfolyamon kell az árbevétel adatot meghatározni és ez alapján lehet a könyvvizsgálati kötelezettséget megállapítani.

A második döntő tényező, hogy a van-e a fordulónapon 10 millió Ft-ot meghaladó 60 napnál régebben lejárt köztartartozása a cégnek.
Ha igen, akkor abban esetben is kötelező a könyvvizsgálat.

A harmadik tényező, hogy ha az alábbi tényezők valamelyike fentiektől függetlenül fennáll, akkor a könyvvizsgálat kötelező.
– Más jogszabály írja elő
– Konszolidálásba bevont
– Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén
– Egyéb szervezeteknél, ha a bevétel (vállalkozási és nem vállalkozási tevékenység) meghaladja a
300 millió Ft-ot.

Javasoljuk, hogy legyenek figyelmesek a fenti tényezőkre és ha bármely tényező fennáll a fentiek figyelembevételével, ha szükséges mielőbb keressenek egy szakképzett és megbízható könyvvizsgáló céget. 
Ajánljuk figyelmükben partnerünket, az IFRS minősítéssel is rendelkező Audit-Coop Kft.-t, aki sokéves tapasztalattal tud segíteni könyvvizsgálattal kapcsolatos kérdésekben.
info@audit-coop.hu