Átalányadó 2023 – KATA után hogyan tovább?

Átalányadó 2023 – KATA után hogyan tovább?

Sokakat ért váratlanul tavaly nyáron a KATA adózás változtatása és az a tény, hogy egy új adózási formára kell(het) áttérni. Az ÁTALÁNYADÓ adminisztrációja kezdetben ijesztően soknak tűnt, de 2023-ra ez a kép tisztult.

Bevallási határidő változások
A társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót tartalmazó ’58-as nyomtatványt szeptembertől decemberig havonta kellett beküldeni – azaz január 12-i határidővel még be kellett adni a 2022. december havit – de ezt követően 2023-tól már csak negyedévente kell ezt megtenni.

A határidők tehát:
2023. április 12.
2023. július 12.
2023. október 12.
2024. január 12.

Fontos megemlíteni, hogy nem csak a bevallás gyakorisága változott, de a TB járulék és Szociális hozzájárulás számításának módja is.
Idén már egy úgynevezett göngyölítéses adófizetési szabályt kell figyelembe venni, ami arra szolgál, hogy az ingadozó bevétellel rendelkező egyéni vállalkozókat se érje hátrány és így igazságosabb legyen a közteherviselés.

A göngyölítéses módszer alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot.
A biztosított egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja 2023-ban is havonta legalább a minimálbér, ezért, ha a kiszámított összeg kisebb ennél, a járulékot a minimálbér után kell megfizetni.
A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell, azonban a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.

Átalányadózás újraválaszthatósága
A 2023-as évtől jelentősen csökken az az időszak, amelyben az átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó. Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten átalányadózást.

Az átalányadózás bevételi értékhatára
2023. január 1-től megszűnik az átalányadózás választásához kapcsolódó bevételi értékhatár, így az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha a 2022. évi vállalkozói bevételének összege meghaladja az éves minimálbér tízszeresét (24 millió forintot) vagy ha
kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál az éves minimálbér ötvenszeresét (120 millió forintot).

Módosul az átalányadózás választásának feltétele is
Mostantól az egyéni vállalkozó addig adózhat az átalányadózás szerint, amíg a bevétele a 2023-as adóévben nem haladja meg
az éves minimálbér tízszeresét
a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét.

Bevételi értékhatár arányosítása
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó az előbb leírt bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Fontos, hogy az is tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozónak számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt katás volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kel

Szabadság – alap és pótszabadságok

SZABADSÁG - alap és pótszabadságok

A munkavállalónak minden naptári évben jár szabadság, amely alap- és pótszabadságból áll. Évközben kezdődött vagy megszűnt munkaviszony esetén a szabadság időarányosan jár, abban az esetben is ha az előző munkahelyen nem tudta az összes szabadságát kivenni. Az előző jogviszonyában fel nem használt napokat az előző munkáltatónak kell szabadság megváltásként kifizetnie.

A szabadságot a munkáltató adja ki a munkavállaló előzetes kérésére.
Általános szabály szerint a munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölnie, és a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.
A munkáltatónak munkaidő nyilvántartást kell vezetnie. Ezt a mai világban a munkáltató megteheti papír alapon, online, programokkal. Fontos, hogy minden esetben az Mt. szabályoknak megfelelő legyen.

Fontos változás 2023-tól a szabadság kiadásban. A munkáltató hét nap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, változás azonban, hogy a szabadság kiadását a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő rendkívüli esetben megtagadhatja, illetve ilyen okok fennállása esetén a már kiadott szabadságot megszakíthatja, illetve a kiadott szabadság időpontját módosíthatja.

Alap szabadság a törvény szerint minden munkavállalónak 20 nap és ehhez jönnek hozzá a pótszabadságok.

Életkori pótszabadság:

A törvény értelmében az alapszabadság mértéke 20 (húsz) munkanap.
Életkor szerint járó pótszabadság, ami abban az évben jár először, amelyben a lentebb meghatározott életkort betölti a munkavállaló.
• huszonötödik életévétől egy,
• huszonnyolcadik életévétől kettő,
• harmincegyedik életévétől három,
• harmincharmadik életévétől négy,
• harmincötödik életévétől öt,
• harminchetedik életévétől hat,
• harminckilencedik életévétől hét,
• negyvenegyedik életévétől nyolc,
• negyvenharmadik életévétől kilenc,
• negyvenötödik életévétől tíz munkanap.

Gyermek(ek) után járó pótszabadság, amire a gyermek születésének évétől jogosult a munkavállaló, utoljára pedig abban az évben, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét.
• egy gyermek után kettő,
• két gyermek után négy,
• kettőnél több gyermek után, összesen hét munkanap.
• Amennyiben a munkavállaló gyermeke fogyatékos, abban az esetben két munkanappal nő a pótszabadság mértéke.

Egyéb pótszabadság fajták:
• Apáknak járó pótszabadság 2022. augusztusa után született gyermekek esetén január óta már 10 munkanap , amit a gyermek születését követő második hónap végéig lehet kivenni. Azonban érdemes figyelmi, mert az apa szabadság első 5 nap napjára távolléti díj, a 6. naptól pedig a távolléti díj 40%-a a juttatás összege jár csak.

• Szülői szabadság, ami a munkavállalót gyermeke hároméves koráig illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon. Erre a 44 munkanapra a távolléti díj 10 százaléka adható.

• Fiatal munkavállalóként járó pótszabadság, ha a munkavállaló még kiskorú akkor évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amikor betölti a 18. életévét.

• A föld alatt állandó jelleggel, vagy ionizált sugárzásnak kitett munkahelyen a naponta legalább három órát dolgozó munkavállalókat is megilleti az öt munkanap pótszabadság.

• Olyan az esetben, hogyha a dolgozó megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve vakok személyi járadékára jogosult, szintén jár az öt munkanap pótszabadság.