STRUKTÚRA COOP BLOG

„Egy KATA-s vállalkozónak nem kell könyvelő”
Sokszor hallottuk már ezt a mondatot!

Amennyiben tisztában vagyunk a KATA adózás szabályaival, akkor lehetséges, hogy könyvelő nélkül is tud működni a vállalkozásunk, de ez a legritkább esetben van így.

Először nézzük meg, hogy  milyen szabályok vonatkoznak egy KATA-s vállalkozás indítására.

Ki lehet KATA-s vállalkozó?
• az egyéni vállalkozó;
• az egyéni cég;
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság; közkereseti társaság
• az ügyvédi iroda

Ki nem lehet KATA-s vállalkozó?
· Akinek az adószámát a bejelentkezés évében vagy azt megelőző adóévben a NAV törölte
· Akinek a tevékenysége „Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése”
· A bejelentkezéskor végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlés hatálya alatt áll

Mikor választható a KATA?
· Ha már működő vállalkozásról van szó, akkor a bejelentést követő hónaptól lehet KATA-s
·Kezdő vállalkozásnál a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával, vagy a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával

Hogyan kell bejelentkezni a KATA hatálya alá?
· A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó
(aki szerepel az egyéni vállalkozások nyilvántartásában) a Webes Ügysegéden keresztül
· Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő egyéni vállalkozó a T101 jelű adatlapon
· Már működő, egyéni vállalkozó a T101E bejelentőlapon
· A tevékenységét év közben kezdő kkt., bt., egyéni cég a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik egyablakos rendszeren keresztül
· Már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap benyújtásával
· Az ügyvédi iroda a ’T201 jelű adatlapon jelentkezhet be.

https://onya.nav.gov.hu/#!/login
https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/

A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie, viszont egy magánszemély csak egyetlen jogviszonyban jelenthető be kisadózóként.
A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e és ezzel biztosítási jogviszonyt szerez.
A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbség azért lényeges, mivel a fizetendő tételes adó nagysága ettől is függ.

Nem főállású kisadózó az, aki:
· legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll,
· kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (pl: nyugdíjas vagy 40 év szolgálati idővel rendelkező nő),
· külföldön biztosított személynek minősül,
· olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
· rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
· a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó,
· nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
· köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A Nav-os bejelentéseken kívül a következőket kell még megtenni:
· Az Önkormányzatnál lehetőségünk van az iparűzési adóban az adózási mód megválasztására (erre még később részletesen kitérünk)
· Kamarai bejelentkezés, melyről egy korábbi cikkünkben lehet olvasni:
https://struktura-coop.hu/2022/03/18/kamarai-hozzajarulas/

Ezeket végig olvasva láthatjuk, hogy nem is olyan könnyű elindítani egy KATA-s vállalkozást.

Ha ezek után érdekelnek még a vállalkozás működését érintő szabályok is, akkor nézzen vissza a blogunkra a későbbiekben is!