Bejegyzés

Cégalapítás utáni regisztráció

STRUKTÚRA COOP BLOG

Cégalapítás utáni regisztráció

A cégbírósági bejegyzést követően az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodóknak cégkaput kell nyitnia, amit a cégvezetésre jogosult képviselő(k) már meglévő személyes ügyfélkapujukkal végezhetnek el. Amennyiben a vezető tisztségviselő nem rendelkezik ügyfélkapuval, úgy ez egy rövid ügyintézés keretében pótolhatja/megteheti bármely kormányablakban, okmányirodában, vagy NAV ügyfélszolgálaton. Az személyes ügyfélkapu megléte nem csak a regisztrációkor, hanem a további ügyintézések során is szükséges lesz.

Az újonnan alakult gazdasági társaságnak budapesti székhely esetén nem kell az önkormányzat felé iparűzési adó tekintetében bejelentkezni, mivel a cégbíróság ezt megteszi automatikusan. Ez az állítás nem igaz a Budapesten kívüli székhely és telephely esetén. Ilyen esetben Bejelentkezés, változás-bejelentési adatlapot kell küldeni a székhely és/vagy telephelyül szolgáló település részére. Mindenképpen érdemes tájékozódni a hely önkormányzatnál, hogy a választott tevékenységhez tartozik-e valamiféle további bejelentés vagy engedély.

Meghatározott esetekben gondoskodni kell a vezető tisztségviselők jogviszonyának NAV felé történő bejelentéséről az adóhatóság által rendszeresített xxT1041 nyomtatványon. Fontos, hogy a társasági szerződés rögzíti a vezető tisztségviselő(k) jogviszony fajtáját, tehát hogy az megbízási jogviszony vagy munkaviszony. Továbbá, ha a vállalkozás munkáltatóként is megjelenik, akkor az alkalmazottak jogviszonyát is a fentebb nevezett xxT1041 nyomtatványon tudja bejelenteni az adóhatóság részére.

Kezdő vállalkozásnak a kötelező kamarai regisztrációról sem szabad elfeledkeznie, ami áll egyrészről a kamara honlapján elérhető kitöltő programban rögzített adatokból, valamint 5.,000 Forint megfizetéséből a területileg illetékes kamara részére.

Végül, de nem utolsó sorban az adóhatóság felé is meg kell tenni a bejelentést a xxT201T nyomtatványon, ha az iratőrzés helye eltér a vállalkozás székhelyétől, vagy szolgáltatót vesz igénybe a székhelye biztosítására. Ha bejelentéskor nem került közösségi adószám megállapításra, pedig a cég tervez közösségen belüli kereskedelmet, vagy ügyletet folytat külföldi pénznemben, és a bejelentéskor nem lett kiválasztva, hogy a cég az MNB vagy a EKB árfolyamát választja, akkor szintén ezen a nyomtatványon tudja ezt pótolni.

Plusz regisztrációs kötelezettség, ami nem cégalapításkor merül fel, hanem az első kibocsátott számla előtt. Mivel minden kiállított számláról az adóhatóság szeretne tudni szeretne, így a NAV online számla felületén regisztrálni kell a gazdálkodót, és a kiállított számlák adatait itt kell feltölteni. A számlaadási kötelezettségnek számlatömbbel eleget tevő adózó számla adatait kézzel kell rögzíteni a rendszerbe, míg a gépi számlázást választók közvetlen adatkapcsolatot kell, hogy beállítsanak a számlázó program és az adóhatóság online számla rendszere között. Az utóbbi esetében az adminisztrációs kötelezettséget nagyban megkönnyíti, hogy az adatok automatikusan továbbküldésre kerülnek az adóhatóság felé, így manuális rögzítést nem igényel.

 

Jogviszony bejelentés, kijelentés és módosítás

Jogviszony bejelentés, kijelentés és módosítás

Vállalkozásunk egyik fontos építőkockái a munkavállalóink. Velük kapcsolatosan több adminisztrációs feladatunk van, de az egyik leglényegesebb a NAV felé történő adatszolgáltatás.
Adatot kell szolgáltatnunk legtöbb esetben például a jogviszonyuk kezdetéről, végéről, illetve a jogviszonyukban történt változásokról is.

Nézzük ezeket az eseteket:

A Munka törvénykönyve kimondja, hogy munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Viszont egy aláírt munkaszerződés nem minden esetben elegendő, vizsgálnunk kell a biztosítási jogviszonyt is. Ugyanis bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót, a TBJ szerinti biztosítással járó jogviszonnyal kapcsolatosan.
A leggyakoribb ilyen jogviszony a munkaviszony, a társas vállalkozói jogviszony, de akár a megbízási jogviszony is, ha a díjazás eléri a törvényben meghatározott mértéket. Ezek bejelentését legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése előtt a NAV által közzétett T1041 nevű nyomtatványon tehetjük meg. A bevallásban fel kell tüntetnünk a munkáltató és a munkavállaló azonosító adatai, valamint a jogviszony kezdetét, a kódját, munkakört (FEOR) és a heti munkaidőt.

Ha a jogviszony kezdetekor bejelentési kötelezettség terhelte a munkáltatót, akkor megszüntetés esetében szintén be kell adnunk ugyanezen nyomtatványt a megszűntetés dátumával kiegészítve 8 napon belül.

Ha a bejelentett adatokban változás történik, azt a NAV felé is le kell jelenteni. Ilyen eset a munkakör változása és a munkaidő módosulása. Ennek bejelentésére a változás bekövetkezését követő 15 nap áll rendelkezésünkre. Bár változásbejelentésnek számít, a biztosítás szünetelés kezdetének és végének bejelentésére csupán 8 nap áll rendelkezésünkre.

Hibásan bejelentett jogviszony adat esetében lehetőségünk van helyesbítésre. Ebben az esetben fel kell tüntetnünk az eredetileg bejelentett adatokat, illetve a helyes adatot is. Viszont a jogviszony kezdete és kódja helyesbítéssel nem javítható. Ilyen esetben az eredeti bevallást törölni kell és új bejelentésként be kell nyújtanunk a helyes adatokat.

Be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetében egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthat az Adóhatóság, valamint akár 12 nyitvatartási napra lezárhatja üzletünket. Viszont, ha az ellenőrzés megkezdéséig a bejelentési kötelezettségnek eleget teszünk, akkor csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhatnak, ami ötszázezer forintig terjedhet.

Összegezve tehát megállapítható, hogy fontos, hogy a bejelentési kötelezettségünknek időben és teljeskörűen eleget tegyünk.