ADÓELŐLEG NYILATKOZATOK KITÖLTÉSE

2024.01.17./in adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

ADÓELŐLEG NYILATKOZATOK KITÖLTÉSE

Egységes szabályok a nyilatkozatok kitöltéséhez:

• két példányban kell kitölteni, egyik a munkáltató példánya marad, másikat a magánszemély őrzi meg az adóévet követő 5. év végéig.
• a kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből lehet igénybe venni, ilyen pl: munkabér, TB ellátás (táppénz, csed, gyed), tiszteletdíj, bérbeadás bevétele…stb.
• külföldi illetékességű magánszemély, csak akkor veheti igénybe a kedvezményt, ha a másik államba hasonló kedvezményt nem vesz igénybe.
• ha a nyilatkozaton közölt adatokba változás áll be a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.
• ha jogosulatlanul veszi igénybe a magánszemély a kedvezményt és 10 ezer forintot meghaladó befizetési kötelezettsége keletkezik belőle, akkor az adóbevallásában további 12% különbözeti bírságot is meg kell fizetnie.
• minden papíron leadott nyilatkozat végén dátumnak és a nyilatkozó aláírásának is szerepelnie kell.

A kedvezmények igénybevételének sorrendje:
• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye
• 30 év alatti anyák kedvezménye
• személyi kedvezmény
• első házasok kedvezménye
• családi kedvezmény

2024. január 1.-től lehetőség van rá, hogy folytonossá tegye az alábbi kedvezmények
tekintetében a magánszemély az adóelőleg nyilatkozatát, azaz nem kell minden évben újra nyilatkozni, hanem visszavonásig érvényes lesz:
• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
• személyi kedvezmény
• első házasok kedvezménye
Adóelőleg nyilatkozaton jelölni szükséges.

NÉGY VAGY TÖBB GYERMEKET NEVELŐ ANYÁK KEDVEZMÉNYE

Ki jogosult rá:
A négy vagy több gyermeket nevelő anya, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt legalább négy gyermek után:
• családi pótlékra jogosult, vagy
• családi pótlékra már nem jogosult, de legalább 12 éven keresztül jogosult volt,
• családi pótlékra való jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

Kedvezmény mértéke:
• összevonandó jövedelem szja mértékéig, korlát nincs

A nyilatkozaton ki kell tölteni:
– a benyújtás évét,
– a magánszemélynek a nevét és az adóazonosító jelét,
– a gyermekek adatainál pedig a nevét és az adóazonosító jelét,
(ha valamilyen okból nincsen neki adóazonosító jele akkor a születési helyét idejét és az anyja nevét)

Ha valakinek 5 gyereknél több van a háztartásában akkor ezt külön nyilatkozaton tudja a 6. 7. gyereket még jelölni, de ebben az esetben jelölni kell a nyilatkozaton.

Ha bármilyen változás áll be akkor a nyilatkozatot újra be kell adni. A jobb felső sarokban jelölni kell, hogy módosított nyilatkozat és a négyes pontba kell jelölni, hogy melyik hónaptól nem szeretné igénybe venni a kedvezményt.

A hármas pontba jogfolytonossá lehet tenni ezt a nyilatkozatot, ami azt jelenti, hogy
mindaddig amíg annál a munkáltatónál dolgozunk, ahol megtettük a nyilatkozatot figyelembe kell venniük a kedvezményt.

25 ÉV ALATTI FIATALOK KEDVEZMÉNYE

Ki jogosult rá:
• A 25. életévét be nem töltött fiatal jogosult rá.

Kedvezmény mértéke:
• Jogosultsági hónaponként 576 601 forint, ami 86 490 forint szja megtakarítást jelent.

Fontos, hogy ez a nyilatkozat fordítva működik és akkor kell nyilatkoznunk, ha nem szeretnénk igénybe venni. Ennek oka lehet például, hogy egy összegbe szeretnénk igénybe venni az éves SZJA bevallásnál, vagy két munkahelyünk van és az egyiknél már érvényesítettük.

A nyilatkozatban ki kell tölteni:
– benyújtás évét,
– a nyilatkozatot tevő magánszemély nevét és adóazonosító jelét,
– jelölni kell az 1. pontban, hogy nem szeretnénk érvényesíteni a kedvezményt,
– a munkáltató nevét és adószámát, ahol a kedvezményt igénybe vesszük.

30 ÉV ALATTI ANYÁK KEDVEZMÉNYE

Ki jogosult rá:
A 25. életévét betöltött fiatal anya, aki
• vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel (2022. december 31 után született vagy örökbe fogadott), vagy
• magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A 30 év alatti anyák kedvezménye és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye együtt nem érvényesíthető. Az a 30 év alatti anya, aki még nem töltötte be a 25. életévét, csak a 25. születésnapja utáni hónaptól érvényesítheti a kedvezményt.

Kedvezmény mértéke:
• Jogosultsági hónaponként 576 601 forint, ami 86 490 forint szja megtakarítást jelent.

A nyilatkozaton ki kell tölteni:
– a benyújtás évét,
– a magánszemélynek a nevét adóazonosító jelét,
– a jogosultsággal formáját,
Magzat esetében csak jelölni kell, amennyiben birtokunkban van ezt igazoló orvosi dokumentum. A kedvezményt attól a hónaptól lehet érvényesíteni, amikor a várandósság eléri a 91. napot.
Már megszületett gyermek esetében a gyermek nevét és adóazonosító jelét is meg kell adni.
– A 3. pontban nyilatkozni kell, hogy a kedvezmény az adóelőleg megállapítása során teljes összegben vagy részben szeretnénk-e figyelembe venni.

Ha megszűnik a jogosultság ennek a kedvezménynek akkor a 4. pontban vissza lehet vonni egy visszavonó nyilatkozattal. Ha bármi mást módosítunk utólag mindig jelöljük, hogy módosított nyilatkozatot teszünk.

SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY

Ki jogosult rá:
• aki súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással rendelkezik
• rokkantsági járadékban vagy
• fogyatékossági támogatásban részesül és erről van határozata.
Súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet szól, mely tételesen felsorolja a betegségeket, melyek ide tartoznak. Visszamenőleg 5 évre is igénybe lehet venni.

Kedvezmény mértéke:
• a minimálbér 1/3-nak száz forintra kerekített összege, mely 2024-ben, 88 900 forint és ez 13 335 forint szja kedvezmény havonta.

A nyilatkozaton ki kell töltenünk:
– a benyújtás évét,
– a nyilatkozatot tevő magánszemély nevét adóazonosító jelét,
– és hogy mire való tekintettel vesszük igénybe a kedvezményt
Ezt az 1. pontban lévő orvosi igazoláson szereplő dátumok megadásával tudjuk.
– nyilatkozni kell, hogy más országban nem veszünk igénybe ilyen kedvezményt,
– Illetve, ha valaki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, akkor az erről szóló határozat számát kell beírni.

Ha tartós a betegsége áll fent, akkor a hatos pontban a visszavonásig teendő nyilatkozatot kell bejelölni, így ameddig az adott munkáltatónál dolgozunk és nem vonjuk vissza a nyilatkozatot addig a munkáltatója figyelembe fogja venni ezt a kedvezményt.

Ha év közben megszűnik a kedvezményre való jogosultságuk, vagy bármi miatt nem szeretnénk igénybe venni akkor egy visszavonó nyilatkozatot kell tenni.
A nyilatkozat jobb felső sarkában módosítva nyilatkozatot bejelölni majd a hetes pontot is.

ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE

Ki jogosult rá:
Azon házaspárok, ahol legalább a házastárs egyik tagjának ez az első házassága.
A házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon át vehető igénybe.
Ha a házaspár mindkét tagja 25 év alatti, akkor a kedvezmény az után a hónap után követő hónapban érvényesíthető először, mikor a házaspár egyik tagja betölti a 25. életévét.
Ha a házaspár egyik tagja 25 év alatti a házasságkötéskor, akkor a kedvezmény a házasságkötés hónapját követő hónaptól érvényesíthető.

Kedvezmény mértéke:
• havonta 33 335 forint, ami 5 000 forint szja-nak felel meg.

Az adóelőleg nyilatkozaton ki kell tölteni:
– a nyilatkozás évét,
– a nyilatkozó magánszemély nevét és adószámát,
– a házastárs nevét és adóazonosító jelét,
– az adóelőleget megállapító munkáltató nevét és az adószámát,
– azt a dátumot, amitől igénybe kívánjuk venni a kedvezményt, ez vagy a házasságkötést követő hónap vagy ha mindkét házastárs 25 év alatti, akkor aki előbb betölti a 25. életévét, az azt követő hónapot kell itt megjelölni.
– jelölni kell a 2. pontban, hogy a kedvezményt az adható 24 hónapig szeretnénk igénybe venni, vagy csak abban az adóévben, amikor nyilatkozunk.
– amennyiben meg szeretnénk osztani ezt a kedvezményt a házastársunk, akkor a 3.pontban erre van lehetőség. Ebben az esetben azt a forint összeget kell beírni, amennyiben igénybe szeretnénk venni a kedvezményt.
– a 4. pontban nyilatkozunk arról, ha egyáltalán nem szeretnénk ezt a kedvezményt igénybe venni.

Változás esetén ugyanúgy módosító nyilatkozatot kell tennünk, mint a korábbi esetekben.

CSALÁDI KEDVEZMÉNY

Ki jogosult rá:
• Aki jogosult a családi pótlékra:
– házastársként, élettársként együtt élő vér szerinti szülők
– a szülővel együtt élő élettárs is, aki az érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettéri Nyilatkozatok Nyilvántartásában
– aki élettársi kapcsolatát a szülővel a családi pótlék kérelmezése előtt legalább egy évvel kiállított közokirattal igazolja

A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa. (Élettárssal adóbevallásba megosztható.)
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Felváltva gondozott gyermek esetén a szülők 50-50%-ban jogosultak a családi pótlékra, így a kedvezmény igénybevételére is 50-50%-ban lesznek jogosultak.

Kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként:
• 1 gyermek esetén 66 670 forint, ami 10 000 forint szja
• 2 gyermek esetén 133 330 forint, ami 20 000 forint szja
• 3 gyermek esetén 220 000 forint, amit 33 000 forint szja

A nyilatkozat benyújtásánál fel kell tüntetni:
– az évet
– a nyilatkozatot tevő magánszemély nevét és adóazonosító jelét,
– a gyermek/gyermekek nevét és adóazonosító jelét,
– az eltartotti minőséget és a jogosultság jogcímét,
– illetve, hogy egyedül vagy közösen szeretnénk-e a kedvezményt igénybe venni,
– nyilatkozni kell, hogy más országban nem veszünk igénybe ilyen kedvezményt,
– fel kell tüntetni a házastársnak a nevét az adóazonosító jelét, valamint a házastárs munkáltatójának nevét és adószámát is.

A kedvezmény megosztható vagy az adóalap összegét tudjuk megosztani, akkor az „a” pontot kell kitölteni a megfelelő forint összeggel, vagy a gyerekek számát, akkor a „b” pontot kell kitölteni.

Amennyiben év közben változás áll be a kedvezményt igénybe vevők státuszában akkor módosító nyilatkozatot kell beadni és új kódot megadni az 1. pontban és feltüntetni a változás dátumát. A módosító nyilatkozat jelölést is meg kell tenni a jobb felső sarokban.

Nyilatkozatok elérhetőek a NAV honlapján:
https://nav.gov.hu/print/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat

Elektronikusan is kitölthetőek ügyfélkapus bejelentkezést követően:
https://www.onya.nav.gov.hu/

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Céges karácsonyi vacsora és ajándékok adózása

2023.11.14./in adózás, vállalati adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Karácsonyi céges vacsorák és ajándékok adózása

Közeledik az év vége a cégek karácsonyi partikat rendeznek, melyre hivatalosak a cég dolgozói, esetlegesen a partnerei is. Nagy átlagban egy rövidebb hivatalos rész után, ahol a cég vezetője értékeli az elmúlt évet kezdetét veszi a vacsora, ahol finom ételeket és italokat szolgálnak fel, jobb esetben meghívott vendég, zenész is gondoskodik a szórakoztatásról. A vacsora végét követően a cechet a főnök állja és céges számlát kér. Hogy ne januárban, a számla könyvelésekor érje váratlanul a cég vezetőit a karácsonyi parti adóvonzata, összefoglaljuk az erre vonatkozó adóterheket.

Adóköteles rendezvény

Reprezentációnak minősül és adót kell fizetni utána a karácsonyi ünnepség, melyen vendégül látjuk a dolgozókat és/vagy az üzleti partnereket. A vendéglátás magában foglalja az étel- és italfogyasztást, a szórakoztató programok költségét, a fellépő művészek részére kifizetett díjat, a terembérletet, a szállást (és a hozzá tartozó reggelit) és az utaztatást is. Összefoglalva elmondható, hogy minden olyan költséget, ami a parti megszervezése miatt keletkezett. Ezen költségek ÁFA része nem helyezhető levonásba, így a számlák bruttó értéke lesz a juttatás alapja. A juttatás értékének 1,18 szorosa után 15% SZJA és 13% SZOCHO vagy 10% KIVA terheli a céget.

Példa tao adóalany esetén: ha minden költséget összeadtunk és 1.200.000,- forintra jött ki az ünnepség, akkor az után meg kell fizetni 1.200.000*1,18*15%=212.400,- SZJA-t és 1.200.000*1,18*13%=184.040,- SZOCHO-t, így a cégnek a rendezvény 1.2000.000+212.400+184.040 azaz összesen 1.596.440 forintjába kerül.) Adóteher 33,04% Tao alanyok esetén 27,7% KIVA alanyok esetén.

Nem adóköteles rendezvény

Azok a rendezvények, amelyeket alapvetően munkavégzés céljából rendeznek meg, például egy évértékelő megbeszélés, ahol a cég éves teljesítményének megbeszélésére kerül sor, értékelik a dolgozók munkáját, megbeszélik mik a sikeres tevékenységek, hogyan kívánják folytatni a jövő évben a gazdálkodást és a cég munkavállalói vesznek rajta részt. Ezen rendezvényeknél felmerült költségek (például: terembérlet, hangtechnikai költség, megvilágítás, eszközbérlés) ÁFÁ-ja levonható és elszámolható a társasági adóban többletadó fizetése nélkül.

Azonban, ha ezen a rendezvényen italt és/vagy ételt szolgálnak fel, vagy szórakoztató művészek vesznek rajta részt, akkor ezen utóbbi költések már adókötelesek lesznek. Az előbbi bekezdésben említett módon, azaz a költségek 1,18 szorosa után 15% SZJA és 13% SZOCHO fizetési kötelezettsége lesz a cégnek.

Adóköteles ajándék

Legminimálisabb adóval a SZÉP kártyára jutatott összeg, ami az idei évben extra 200.000,- forinttal emelkedett, fizethető ki a dolgozóknak. Az összeg után 15% SZJA és 13% SZOCHO vagy 10% KIVA fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak, látható, hogy itt nem kell az 1,18* szorzót alkalmazni, így adózása kedvezőbb. Adóteher 28% vagy 25% KIVA esetén.

Ha megajándékozzuk évvégén a dolgozónkat, a kiváló teljesítménye miatt például, akkor az a munkaviszonyból adódó jövedelemnek minősül, független, hogy pénzt, ajándéktárgyat vagy utalványt kapott, az értéke lesz a nettó kifizetés és „felbruttózva” bérként kell számfejteni, azaz ha kap egy 10.000,- forint értékű utalványt, akkor 15.038,- forint után kell megfizetni a 13% SZOCHO-t vagy KIVÁ-t, és a 15.038,- forint és a 10.000,- forint különbözete lesz a munkavállalók levonása ami 5.038,- forint, ami magába foglalja az SZJA-t és a TB járulékot. Adóteher 46,5% vagy 43,5% KIVA esetén.

Bor, bonbon, szaloncukor, karácsonyi pulyka és egyéb földi jó ajándékozása csekély értékű ajándéknak minősül, aminek értéke adóéven belül nem haladhatja meg a minimálbér 10%-át, ami 2023-ban 23.200 forint. Egyes meghatározott juttatásnak minősül és az előbbiekben már többször leírt adózás vonatkozik rá, az ajándék értékének 1,18 szorosa után 15% SZJA és 13% SZOCHO vagy 10% KIVA fizetési kötelezettsége van a munkaadónak. Az ajándék ÁFÁ-ja nem vonható le. Adóteher 33,04% Tao alanyok esetén 27,7% KIVA alanyok esetén.

Adómentes ajándék

Az adómentes juttatások terén oly nagy választásunk nem adódik, de ide tartozik a sportrendezvényre szóló belépő, a kulturális rendezvényekre szóló jegy (pl: koncert jegy, állatkerti belépő, színházjegy stb.). Ha olyan utalványt ajándékozunk, ami pénzre nem váltható vissza, csak belépőre vagy jegyre, akkor az is adómentesen adható. Fontos viszont megemlíteni, hogy ahhoz, hogy ez ténylegesen adómentes legyen nyilvántartást kell vezetni arról, hogy kinek és mikor adtuk át a jegyeket, bérleteket, utalványokat.

Nem adóköteles, ha olyan eszközt adunk használatba a munkavállalónk, ami a munkájához kell. Ilyen lehet például egy laptop táska, akár laptoppal együtt vagy nagyobb értékű toll is, viszont itt kiemelném, hogy ezek használatba adás nem adóköteles, ha ajándékba adjuk akkor már adóköteles lesz.

Vállalati könyvelőt, adótanácsadót, bérszámfejtőt keres?

Forduljon a Struktúra Coop szakembereihez!

– több, mint 30 év tapasztalat
– teljes körű könyvelési szolgáltatások
– ügyfélközpontú, digitális fókuszú, innovatív könyvelőiroda

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Glutén- és laktózérzékenységre igénybe vehető adókedvezmény

2023.10.31./in adózás, szja /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Glutén- és laktózérzékenységre igénybe vehető adókedvezmény

Sokan nem tudnak róla, de személyi adókedvezményt az veheti igénybe, aki a 335/2009. (XII. 29) Kormányrendeletben részletezett betegségek valamelyikében szenved, azaz akinek például orvosilag igazolhatóan laktóz-, illetve gluténérzékenysége van.

Ez a kedvezmény is súlyos fogyatékossági adókedvezmény körébe tartozik, sőt ez az adókedvezmény 5 évre visszamenőleg is kérhető.

A kedvezmény maximális mértéke 2023: 11.595 Ft, ami úgy jön, hogy a 2023-as minimálbér harmadának 15%-a vehető igénybe havonta, vagyis 232.000/3= 77.333 Ft, ez 100 Ft-ra kerekítve 77.300 Ft. Ebből az adókedvezmény: 77.300 * 15% =11.595 Ft / hónap 2023 január 1-től kezdve. ezt átírtam 2023-as adatokra.

Ha valakinek több, személyi jövedelemadót, illetve adóalapot csökkentő kedvezmény is jár, meghatározott
sorrendben kell azokat érvényesíteni:

a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
személyi kedvezmény
első házasok kedvezménye
családi kedvezmény.

A személyi kedvezményt továbbra is az veheti igénybe, aki:
– súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved, amelyről orvosi igazolással rendelkezik, valamint
– rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A kedvezmény érvényesítésére két mód van:
– év közben adóelőleg-nyilatkozatban kérhető a munkáltatótól, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizetőtől, vagy
– év végén, az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban érvényesíthető egy összegben.

A kedvezmény igénybevételéhez orvosi igazolással is kell rendelkezni, melyre elsőként szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult vagy orvosi dokumentáció alapján a háziorvos, akik kiállítják az itt letölthető az igazolás súlyos fogyatékosság minősítéséről nyomtatvány, személyi adókedvezmény igénybevételéhez.

Amennyiben végleges fogyatékosságot állapítottak meg (a cöliákia és laktózérzékenység ilyen kategória), akkor az erről kiállított igazolás alapján minden évben kérheti a személyi adókedvezmény figyelembevétele, ilyen esetben nincs szükség évente igazolásra.

Ez az adókedvezmény alanyi jogon jár, azaz a megszerzett jövedelem után befizetett adóalapot csökkenti, így glutén és laktózérzékeny gyermekünk után nem tudjuk ilyen módon érvényesíteni. Ilyen esetben emelt összegű családi pótékre és esetleg közgyógyellátásra lehet jogosult a gyermek, melynek betegségenként meghatározása itt érhető el.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR)

2023.06.27./in Egyéb kategória, adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) FONTOS TUDNIVALÓK

Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától Magyarországon is egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők lesznek felelősek. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (EPR, azaz extended producers responsibility).

2023.07.01.-től a környezetvédelmi termékdíj mellett bevezetésre kerül az EPR díj is.

Alább összefoglaljuk az újonnan bevezetésre kerülő kötelezettséget, azonban azt fontos tudatnunk, hogy nekünk könyvelőknek nincs megfelelő szakirányú tudásunk az EPR díj megállapításához és bevallásához sem.

Azon vállalkozások, akik erre kötelezettek mindenképp forduljanak megfelelő szakemberhez. Ha nem ismernek ilyet kérjék könyvelőik segítségét és ajánlunk.

Ktdt. vagy EPR

Mit kell fizetnem július 1-től?
– EPR díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után a rendeletben megállapított díjtétel szerint Tehát a gyártó vagy, aki külföldi behozatal esetén az első magyarországi tulajdonos fizeti a díjat, úgy mint a környezetvédelmi termékdíj esetén.
– Termékdíjat, melynek díjtétele a törvény mellékletében megállapított díj, mínusz a rendeletben megállapított EPR díj.

Vannak-e mentességek, visszaigénylési lehetőség?
– A mentességek a Ktdt-ben meglévő szabályozásnak megfelelőek, de sokkal szűkebb körben – a megvásárolt termék 60%-t önállóan vagy más termék alkotórészeként külföldre szállították.
– Visszaigénylés jelenleg semmilyen jogcímen nem biztosított, alapanyagként történő felhasználás vagy külföldre történő értékesítés esetén sem,

Mikor és hogyan kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget, be kell jelentkezni, mikor kell fizetni és kinek?
– Termékdíjat a NAV, az EPR díjat közvetlenül a MOL felé kell fizetni, tárgynegyedévet követő hó utolsó napjáig, először 2023. október 31-én
– Nyilvántartásba vételi kötelezettség van a hulladékgazdálkodási hatóság felé (tevékenység kezdését megelőzően, először 2023. április 30-ig)
– Adatszolgáltatást a kibocsájtott mennyiségről a tárgynegyedévet követő hónap 10-ig a hulladékgazdálkodási hatóság felé kell teljesíteni
– Telephelyenként naprakész nyilvántartást kell vezetni
– Bevalláshoz kérje szakember segítségét

Számlázás:
– A számlán tételkénkként a KF kódnak szerepelni kell
– A számlán fel kell tüntetni az alábbi szöveget:
a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli, de vevői kérésre az is megjegyzésre kerülhet, hogy a díj megfizetésre került.
– Külföldi vevő esetén ha rendelkezünk a nyilatkozatával akkor az alábbi szöveg kerül feltüntetésre: A kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. Nyilatkozat iktatási száma:

Regisztráció:
– Az érintett vállalkozásoknak szükséges a hulladékgazdálkodási hatóságnál és ezt megelőzően a MOHU-nál.

Pénzbírsággal sújtható az aki nem tesz eleget EPR bejelentkezési kötelezettségének!

Körforgásos termékek:

➢ Csomagolások

➢ Egyszer használatos műanyag termékek

➢ Elektromos és elektronikus berendezések

➢ Elemek és akkumulátorok

➢ Gépjárművek

➢ Gumiabroncsok

➢ Irodai papír

➢ Reklámhordozó papír

➢ Sütőolaj és Zsír

➢ Textil termékek

➢ Bútorok fából-

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

A NAV ellenőrzés gyakorlatának változásai az elmúlt években

2023.04.25./in adózás, nav, vállalati adózás /by Juhász Balázs

STRUKTÚRA COOP BLOG

A NAV EllenőrzésI gyakorlatának változásai az elmúlt években

A digitalizáció fejlődésével gyökeresen átalakult a NAV ellenőrzési gyakorlata is. Míg 5 évvel ezelőtt minden ellenőrzés személyes kapcsolattartás mellet zajlott, nagy hangsúlyt helyezett az adóhatóság a személyes nyilatkozattételre, addig az elmúlt 2-3 évben fehér holló esete az, hogyha személyesen kell eljárni az ellenőrzés során. A kért adatokat szinte kizárólag digitálisan kell továbbítani a revizornak. Személyes nyilatkozattételre szinte csak kivételes esetekben kerül sor.

Az ellenőrzésre történő kiválasztás módszere is sokat változott, a véletlenszerűséget döntő mértékben a kockázatelemzésen alapuló kiválasztás váltotta fel. A NAV rendelkezésére álló adatbázisok óriási segítséget jelentenek az adóelkerülés felderítésben. Az adatszolgáltatás során kapott adatok elemzésével kiszűrik az adatok közötti eltéréseket, és az indított vizsgálatok döntő többsége ezért indul.

Milyen típusú vizsgálatok vannak?

A legegyszerűbb „ellenőrzés” ami igazából nem is vizsgálat, az úgynevezett „támogató eljárás”. Ennek során az adóhatóság jelzi a problémáit, és felszólít 8 napos határidővel – az adateltérések és a hibák javítására, az ellentmondások tisztázására. A hibák javítását követően az adóhatóság rögzíti, hogy a hibák/eltérések javítása megtörtént, az ellentmondások feloldásra kerültek.

A leggyakoribb ellenőrzési mód az úgynevezett „jogkövetési vizsgálat”. Ezen vizsgálat típus során az adóhatóság bekér az adózótól bizonylatokat, nyilvántartásokat, esetlegesen írásbeli nyilatkozatot kér adózótól. Ez a vizsgálat típus vagy egy más cégnél folyamatban lévő ellenőrzéshez kapcsolódik, vagy adateltérések, ellentmondások vizsgálatára irányul. Fontos tudnivaló, hogy ez alatt a vizsgálattípus ideje alatt is van mód önellenőrzésre – esetlegesen hibás bevallások javítására. Az önellenőrzés során feltárt esetleges adóhiányokra csak önellenőrzési pótlékot kell fizetni, bírságot és késedelmi pótlékot nem. Az ellenőrzésre fordítható határidő 30 nap, ami további 30 nappal meghosszabbítható. Az ellenőrzés végén a NAV jegyzőkönyvben rögzíti a tényeket. Mivel ez a vizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot, adóhiányt nem állapíthat meg, viszont az esetleges mulasztásokat – a jegyzőkönyvet követően bírsággal sújthatja.

Viszonylag ritkán fordul elő egy adónem vagy adónemek vizsgálata. A vizsgálat a megbízólevél és az ellenőrzési értesítés átvételével kezdődik. Ettől a naptól kezdve a bevallások nem módosíthatóak. Az ellenőrzésre fordítható határidő alap esetben 90 (a legnagyobb adózók esetén 120) nap. Ez külön engedéllyel maximum háromszor hosszabbítható. Az ellenőrzés során feltárt adóhiányok után bírság kiszabásának van helye. Ennek mértéke alap esetben a feltárt adóhiány 50%-a, bevétel eltitkolás, nyilvántartások meghamisítása esetén 200 %! A bírság mértéke attól is függ, hogy az adózó milyen besorolású (kockázatos, általános vagy megbízható). Ez a vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, csak ritkán ellenőrizhető „felül”. Az ellenőrzés megállapításait a revizor jegyzőkönyvbe foglalja, amire adózó 30 napon belül észrevételt tehet. Fontos, hogy új tényt, körülményt adózó legkésőbb itt nevezhet meg. Az észrevétel beérkezése után az adóhatóság 60 napon belül meghozza I. fokú határozatát, amire adózó 30 napon belül fellebbezhet. Ezt követően hozott II. fokú határozat már jogerős, a keletkezett adóhiány innentől végrehajtható. A II. fokú határozat ellen a bíróságon lehet keresetben megtámadni 30 napon belül.

Leszögezzük, hogy az utóbbi években – a jogkövető magatartást folytató adózók esetében – nem célja a NAV-nak a bírságolás. A cél a legtöbb esetben a hibák javítása és az adók befizetése.

ADÓTANÁCSADÓT KERESS?

NÉZZE MEG SZOLGÁLTATÁSAINKAT ÉS
VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!
iroda@struktura-coop.hu

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?

2023.04.17./in adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?

A szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) jellemzően munkaviszony után kell fizetni, de ezen felül természetesen több olyan jövedelem is van, ami a szocho alapját képezi.
A SZOCHO mértékében folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami jelenlegi, 2023-ban 13%.

De térjünk rá az adókedvezményekre:
A kifizető egy természetes személy munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára csak egy adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.

A kedvezmények a következők:

1) A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
FEOR:
– 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben
– 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333-as számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421-es számú foglalkozás szerinti munkakörben
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13%-os adómérték 50%-a.

2) A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
A foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal.
Nem számít bele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyba:
– a csecsemőgondozási díj,
– örökbefogadói díj
– a gyermekgondozási díj,
– a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát
– a közfoglalkoztatási részvétel időtartamát
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-a az első két évben, a 3. évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-os adómérték 50%-a.

3) A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-a az első három évben, a 4-5. évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-os adómérték 50%-a.

4) A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
A kifizetőt adókedvezmény illeti meg, ha az általa foglalkoztatott munkavállaló egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, vagy 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
A kedvezmény az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százaléka.

5) A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
A törvényben meghatározott közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatotti jogviszonyban történő
foglalkoztatás esetére adókedvezmény illeti meg.
A kedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatottat az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után a 13 százalék adó mértékének 50 százalékával megállapított összeggel.

6) Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
A kifizető akkor veheti igénybe az adókedvezményt, ha adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban
a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel
rendelkező kutatót, fejlesztőt
Kedvezmény összege: az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 13 százalékos összege
b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatót vagy doktorjelöltet foglalkoztat
Kedvezmény összege az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után 13 százalék adómérték 50 százaléka.

7) A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
Vállalkozásként működő, saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhely, kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató kifizető adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 13 százalék adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

A korábbiakban felsorolt (1-7) kedvezmények érvényesítésének közös szabályai:
– Adókedvezményt, ide nem értve a közfoglalkoztatás adókedvezményét, költségvetési szerv kifizető nem érvényesíthet.

– Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.

– Az adókedvezmény egy adott hónapban egyszer vehető igénybe ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételt munkaviszonynál.

– A kifizető és a természetes személy között egyszerre fennálló több munkaviszonynál a kedvezmény egy hónapban egyszer vehető igénybe.

– Az adókedvezményt ugyanazon kifizető és természetes személy közötti ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.

– Az Mt. szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a fennmaradó kedvezményes időszakra.

– Részmunkaidős foglalkoztatáskor a kedvezményalapot nem kell csökkenteni a részmunkaidővel arányosan.

8) A szakirányú oktatás és a duális képzés után érvényesíthető adókedvezmény

9) A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Bővebb tájékoztató:
Személyi jövedelemadó és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok, más közterhek
– 49. füzet A szociális hozzájárulási adó

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

KIVA általános kiokos

2023.01.26./in adózás, vállalati adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

KIVA általános kiokos

A kisvállalati adó, röviden KIVA, egy olyan egyszerűsített adónem, amely kiváltja a társasági adót (TAO) és a Szociális hozzájárulás adót (SZOCHO). Az adó mértéke 2023-ben 10%.

Pontosan kik lehetnek az adó alanyai?
Az egyéni cég, KKT, BT, KFT, ZRT, Szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a Végrehajtó iroda, Ügyvédi iroda és a Közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Fontos, hogy az adó alanyainak meg kell felelni bizonyos feltételeknek. Az adónem választását megelőző adóévben az átlagos statisztikai létszáma nem haladhatja meg az 50 főt, az elszámolt bevétele az 3 milliárd forintot (év közben kezdő vállalkozás esetében időarányos összeget), a mérlegfőösszege az 3 milliárd forintot, valamint ellenőrzött külföldi társasággal nem rendelkezhet, illetve az adószámát az Adóhatóság a KIVA választást megelőző két évben jogerősen nem törölhette. Kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani.

Mi az adó alapja?
A módosító tételek eredménye növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Nézzük is meg ezeket pontosan:

A személyi jellegű kifizetések esetében azt gondolhatnánk, hogy mivel a KIVA kiváltja a SZOCHO-t, ezért az alapja a kettőnek ugyanaz, de ez tévedés. A KIVA esetében a TBJ szerinti járulékalapot képező jövedelem minősül személyi jellegű kifizetésnek, kiegészítve a Szocho törvényben meghatározott béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással. Lényeges viszont, hogy a Szocho. tv. szerint kedvezményre jogosult munkavállalók nagy része után a kisvállalati adóban is adóalap-csökkentő tétel érvényesíthető. Ezeket a kedvezményeket egy másik blogban fejtjük ki.

Melyek a módosító tételek?
Mint a társasági adó esetében, ezen adónem esetében is vannak korrekciós tételek. Viszont nem ugyanazok! Nézzük is meg őket:
– A saját tőke változása: A tőkekivonás, vagyis a jegyzett tőke leszámítolás, növeli az adóalapot. A tőkebevonás, leginkább a jegyzett tőke emelése, csökkenti az adóalapot.
– Osztalék: Kiva alanyiság alatt keletkezett eredmény terhére jóváhagyott fizetendő osztalék növeli az adóalapot, a kapott osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett adó összegével csökkentett bevétel összege, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként csökkenti az adóalapot.
– Növeli az adóalapot a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások (a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében részletezve)
– Megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege is növeli az adóalapot
– A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés összege növeli az adóalapot, kivéve, ha azt magánszemély javára, vagy nem kapcsolt viszonyban álló külföldi személy vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személy javára engedik el.
– Pénztár értékének tárgyévi növekménye növeli, csökkenése csökkenti az adóalapot. Legfeljebb a pénztár mentesített értékét meghaladó rész.

Mi a pénztár mentesített értéke?
A tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. A három érték közül a legmagasabb összeget kell a pénztár mentesített értékeként figyelembe venni. Amíg a pénztár értéke a mentesített érték alatt marad, annak változása nem befolyásolja az adóalapot, ha viszont meghaladja, akkor annak növekménye növeli a KIVA alapját. Ha a pénztár értéke a későbbi években ismét csökken, a kisvállalati adó összege a pénztár értékének csökkenésével mindaddig csökkenthető, amíg a pénztár mentesített értékét el nem éri. A három érték közüli választás lehetősége minden évben döntés kérdése.
A fentieken túl az adóalapot módosítani kell (lehet) ha az adózó a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket állapít meg a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, elhatárolt veszteség fennállásakor, külföldön adóztatható jövedelem esetén.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

SZJA KISOKOS – 3. rész Első házasok kedvezménye és egyéb személyi kedvezmények

2023.01.16./in adózás, szja /by Komáromi Eszter

STRUKTÚRA COOP BLOG

SZJA KISOKOS - 3. rész
Első házasok kedvezménye és egyéb személyi kedvezmények

A személyi jövedelemadó bevallás kitöltése egyre egyszerűbbnek tűnik, mivel a NAV-hoz beérkező adatszolgáltatások szinte biztos alapját képezik a bevallásnak.

Azonban vannak olyan kedvezmények melyekről a NAV-nak nincs információja ezért nekünk kell tisztában lenni vele, hogy a NAV tervezetét ki tudjuk egészíteni és amire jogosultak vagyunk kedvezmények, azokat érvényesíteni is tudjuk.

Ezeknek a kedvezményeknek az érvényesítése két módon történhet:
1. év közben, az adóelőleg megállapításakor
2. az éves bevallás elkészítésekor
A nyilatkozatok letölthetőek a következő linken:
https://nav.gov.hu/ado/adoeloleg_nyilatkozat_2022

Nézzük akkor a kedvezményeket!
Mivel előfordulhat, hogy egy adózónak többféle kedvezmény is jár, fontos tisztázni, hogy az adóalapból milyen sorrendben vonhatók le a kedvezmények.

2023. január 1-jétől az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
– személyi kedvezmény,
– első házasok kedvezménye,
– családi kedvezmény,
– 30 év alatti anyák új adókedvezménye

Első cikkünkben először a családi adókedvezményt és a 4 gyerekes anyák kedvezményét járjuk körül, másodikban a pedig a két életkorhoz kötött kedvezményt, a 25 év alattiak és az új 30 év alatti anyák kedvezményét járjuk körül. Utolsó, mostani részünkben pedig az első házasok és az egyéb személyi kedvezményeket ismertetjük.

Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményével az arra jogosult magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti, akár már év közben is, az adóelőleg megállapításakor, a NÉTAK-ot, a fiatalok kedvezményét és a személyi kedvezményt követő, de a családi kedvezményt megelőző sorrendben.

Ez utóbbi azért fontos, mert ha a magánszemély mindkét kedvezményre jogosult és nincs elegendő adóalapja, akkor lehetősége van családi járulékkedvezményt igénybe venni, ha a családi kedvezményt az Szja törvény szerint – adóalap hiányában – már nem tudja érvényesíteni.

Az első házasok kedvezményének érvényesítésére a házaspár akkor jogosult, ha legalább egyiküknek ez az első házassága. Így a házaspár azon tagja is jogosult e kedvezmény érvényesítésére, megosztására, akinek nem ez az első házassága.

A kedvezmény igénybevétele nincs életkorhoz kötve. A házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettárs is értendő.

A házastársak által együttesen érvényesíthető első házasok kedvezményének összege jogosultsági hónaponként 33 335 forint, ami azt jelenti, hogy az általuk fizetendő adó összege 5 ezer forinttal csökken.

Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötés hónapját követő 24 hónap vehető figyelembe.

Megszűnik a jogosultság a 24 hónapos időszakon belül, ha a házaspár elválik, vagy az egyik fél meghal.

2022-től, ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

Az első házasok kedvezményét a házastársak közösen érvényesítik. Ez történhet úgy, hogy a 33 335 forint összeget döntésük szerint megosztják egymás között, vagy úgy, hogy a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. Közös érvényesítéskor a házaspár együttesen 5 000 forinttal kevesebb adót fizet havonta. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál vették azt figyelembe.

Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.

SZEMÉLYI KEDVEZMÉNYEK

A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2022-ben havi 66 700 forint.

A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.

Súlyosan fogyatékos személynek számít, aki
• a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved, továbbá
• rokkantsági járadékban vagy
• fogyatékossági támogatásban részesül.

Az orvosi igazolást, határozatot az adóelőleg-nyilatkozat leadásakor, a bevallás benyújtásakor nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A kedvezmény a fogyatékossági állapottal érintett hónapokra vehető igénybe. A fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás tartalmazza. A személyi kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjában vehető először figyelembe. Ha fogyatékos állapot ideiglenes, akkor a személyi kedvezmény utoljára a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető figyelembe.
Ha a magánszemély rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, akkor a kedvezmény minden olyan hónapra jár, amikor a járadékot, ellátást folyósítják. A kedvezményre való jogosultságot az ellátásról szóló határozattal lehet igazolni.

EGYÉB KEDVEZMÉNYEK

Az Adóalap kedvezményeken kívül léteznek más kedvezmények is, amik nem az adó alapját módosítják.

Az igénybe vett adóalap kedvezmények után, ha van még adóalap és levont adó, akkor a következő rendelkező nyilatkozatok kitöltésével az alábbi kedvezmények érvényesíthetőek:
(Ezek a kedvezmények a pénztári számlán történő jóváírást jelentenek, így senki ne várjon a NAV-tól kiutalást ezek után a kedvezmények után)

– Önkéntes egészség,- és nyugdíjpénztári befizetések után járó kedvezmények.
A befizetett összeg alapján rendelkezési jog illeti meg az adózót, a pénztár által kiállított igazolás alapján.
A kedvezmény mértéke a pénztár által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 20 %-a, maximum 150.000.-Ft.
Ha mind egészségpénztári mind nyugdíjpénztári befizetés is volt adott évben, akkor együttesen is csak maximum 150.000.-Ft az érvényesíthető kedvezmény.
Ha több önkéntes kölcsönös pénztárnak is tagjai vagyunk akkor is csak 1 pénztár jelölhető meg ahova az utalást lehet kérni.

– Önkéntes kölcsönös egészségpénztárban, önsegélyező pénztárban, egészség- és önsegélyező pénztárban lekötött összeg kedvezménye
A pénztár által kiállított igazoláson feltüntetett összeg 10 %-a
Ha 24 hónapon belül a lekötést akár részben is megszüntetik akkor ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20 %-kal növelt összegben kell visszafizetni.

– Önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár prevenciós szolgáltatásának kedvezménye
önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a pénztár által kifizetett összeg 10 %-át további kedvezményként érvényesítheti.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezmények együttes összege is maximum 150.000.-Ft

– Rendelkezés a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegről, valamint rendelkezés a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján utalandó összegről.
Nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 20%-a, legfeljebb 100.000 Ft,
ha az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt töltötte be akkor 130.000 Ft
Nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összeg 20%-a, legfeljebb 130 000 Ft
Az önkéntes pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági számlára és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosítóhoz utalt összegek együttesen a 280 ezer forintot nem haladhatják meg.

VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!

Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

SZJA KISOKOS – 2. rész 25 év alattiak és 30 év alatti anyák kedvezménye

2023.01.11./in adózás, szja /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

SZJA KISOKOS - 2. rész 25 év alattiak és 30 év alatti anyák kedvezménye

A személyi jövedelemadó bevallás kitöltése egyre egyszerűbbnek tűnik, mivel a NAV-hoz beérkező adatszolgáltatások szinte biztos alapját képezik a bevallásnak.

Azonban vannak olyan kedvezmények melyekről a NAV-nak nincs információja ezért nekünk kell tisztában lenni vele, hogy a NAV tervezetét ki tudjuk egészíteni és amire jogosultak vagyunk kedvezmények, azokat érvényesíteni is tudjuk.

Ezeknek a kedvezményeknek az érvényesítése két módon történhet:
1. év közben, az adóelőleg megállapításakor
2. az éves bevallás elkészítésekor
A nyilatkozatok letölthetőek a következő linken:
https://nav.gov.hu/ado/adoeloleg_nyilatkozat_2022

Nézzük akkor a kedvezményeket!
Mivel előfordulhat, hogy egy adózónak többféle kedvezmény is jár, fontos tisztázni, hogy az adóalapból milyen sorrendben vonhatók le a kedvezmények.

2023. január 1-jétől az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
– személyi kedvezmény,
– első házasok kedvezménye,
– családi kedvezmény,
– 30 év alatti anyák új adókedvezménye

Előző cikkünkben először a családi adókedvezményt és a 4 gyerekes anyák kedvezményét járjuk körül, most pedig a két életkorhoz kötött kedvezményt, a 25 év alattiak és az új 30 év alatti anyák kedvezményét járjuk körül.

25 év alatti fiatalok kedvezménye

2022. január 1-től a 25. életévét be nem töltött fiatal csökkentheti az összevont adóalapját
A kedvezményre jogosult fiatalnak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a kedvezmény havi összegéig a jogosultságának időszakában, a törvényben meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelmei után.
– a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre pl:
• munkaviszonyból származó jövedelem
• adóköteles TB ellátások (táppénz, CSED, GYED)
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
• a munkaviszony megszűnése miatt kifizetett végkielégítés, de a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját,
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem
– Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül pl:
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére,
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére,
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére.
A kedvezmény kizárólag a jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemre érvényesíthető.

A kedvezmény mértéke
A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára pedig a 25. életéve betöltésének hónapja.

30 év alatti anyák kedvezménye

2022. december 28-án megjelent kormányrendelet értelmében a 30 év alatti nők a gyermekvállaláshoz kapcsolt személyijövedelemadó kedvezményt kapnak. Ez azt jelenti, hogy a 25 év alatti fiatalok 2022-ben bevezetett kedvezményét terjesztik ki a gyermeket vállaló 25-30 éves korú fiatal nőkre. A kedvezményt az a fiatal anya személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) » 29/A § (3) bekezdés a) pontja szerint az veheti igénybe, aki 2022. december 31-e után, de legkésőbb a 30. életéve betöltését megelőző napon magzata, vér szerinti gyermeke vagy örökbe fogadott gyermeke után családi kedvezményre lesz jogosult, vagyis 2023-ban gyermeket vállal. Jogosultsági hónap az a hónap, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét. Az új szja kedvezmény a kormányrendelet szerint már a magzat 91 napos korától jár, ám aki a magzat után már 2022-ben jogosulttá vált a családi adókedvezményekre, de 2023-ban szüli meg a gyermekét, csak a szülés napjától jogosult a támogatásra. A 30 év alatti anyák kedvezménye a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető: a) az Szja tv. szerint bérnek minősülő jövedelmére (Szja tv. 3. § 21. pont), b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeire (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét), c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül – az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére; – a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére; – a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére; – egyéni vállalkozónál a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazásakor a vállalkozói kivétre, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelemre; – mezőgazdasági őstermelőnél az e tevékenységéből származó jövedelmére; a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelmére (például: megbízási, felhasználási szerződés alapján folytatott tevékenység). A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Az adóalap kedvezmény maximális összege 2023-ban jogosultsági hónaponként 499 952 forint, ami 74 993 forint adókedvezményt jelent.

VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!

Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

SZJA KISOKOS – 1. rész Családi adókedvezmény és 4 vagy több gyerekes anyák kedvezménye

2023.01.10./in adózás, szja /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

SZJA KISOKOS - 1. rész Családi adókedvezmény és 4 vagy több gyerekes anyák kedvezménye

A személyi jövedelemadó bevallás kitöltése egyre egyszerűbbnek tűnik, mivel a NAV-hoz beérkező adatszolgáltatások szinte biztos alapját képezik a bevallásnak.

Azonban vannak olyan kedvezmények melyekről a NAV-nak nincs információja ezért nekünk kell tisztában lenni vele, hogy a NAV tervezetét ki tudjuk egészíteni és amire jogosultak vagyunk kedvezmények, azokat érvényesíteni is tudjuk.

Ezeknek a kedvezményeknek az érvényesítése két módon történhet:
1. év közben, az adóelőleg megállapításakor
2. az éves bevallás elkészítésekor
A nyilatkozatok letölthetőek a következő linken:
https://nav.gov.hu/ado/adoeloleg_nyilatkozat_2022

Nézzük akkor a kedvezményeket!
Mivel előfordulhat, hogy egy adózónak többféle kedvezmény is jár, fontos tisztázni, hogy az adóalapból milyen sorrendben vonhatók le a kedvezmények.

2023. január 1-jétől az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
– személyi kedvezmény,
– első házasok kedvezménye,
– családi kedvezmény,
– 30 év alatti anyák új adókedvezménye

Ebben a cikkünkben először a családi adókedvezményt és a 4 gyerekes anyák kedvezményét járjuk körül, hiszen ezek leadása a munkáltatók felé most aktuális.

Családi kedvezmény

A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalapkedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.

Ki lehet jogosult?
• az a magánszemély, aki a gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa)
• a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem)
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy.

Ki a kedvezményezett eltartott és ki minősül csak eltartottnak?

Kedvezményezett eltartott:
• az, aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,
• a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
• az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:
• a kedvezményezett eltartott,
• az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.
A Cst. szerint a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető az, aki
• köznevelési intézmény tanulója, vagy
• felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató,
• és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Mit jelent a jogosultsági hónap?
A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll. Jogosultsági hónapnak tekinthető az a hónap,
• amelyben a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
• amelyre a rokkantsági járadékot folyósítják,
• amelyben a várandósság – orvosi igazolás szerint – a 91. napot eléri, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik

Igénybe vehető családi kedvezmény összege:
A kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény havi összege:
• 1 eltartott esetén 66 670 forint;
• 2 eltartott esetén 133 330 forint;
• 3 (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogosultsági hónaponként igénybe vehető családi kedvezmény összege (családikedvezmény-keret) az eltartottak és kedvezményezett eltartottak számától függően a következők szerint alakul:

Eltartottak	Kedvezményezett eltartott	Kedvezmény összege	Kedvezmény összege adóban
1	1	66.670	10.000
2	1	133.330	20.000
2	2	266.660	40.000
3	1	220.000	33.000
3	2	440.000	66.000
3	3	660.000	99.000

Felváltva gondozott gyermek
Speciális szabály vonatkozik azon elvált szülőkre, akik jogerős bírósági döntés, egyezség vagy közös kérelem alapján gyermekeiket felváltva gondozzák, és ezáltal a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak.
A felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, az utána megállapított családi kedvezmény összegét azonban a szülők 50 százalékban érvényesíthetik. A felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt mindkét szülő, valamint a szülő új házastársa is igénybe veheti. A felváltva gondozott gyermek után a szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására egymás között nem jogosultak.
Fontos, hogy a kedvezményt mindkét szülő csak akkor érvényesítheti, ha a családi pótlékra jogosult. Például, ha a gyermeket felváltva gondozzák, de a családi pótlékot 100 százalékban az anya kapja meg, akkor az apa nem érvényesítheti a családi kedvezményt, az anya viszont a teljes összeget igénybe veheti.

Családi járulékkedvezmény
Ha a jogosultnak járó családi kedvezmény összege több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelmének összege, akkor lehetősége van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezmény jogcímen igénybe vegye a következők szerint.

A családi járulékkedvezményt az a magánszemély veheti igénybe, aki
• az Szja törvény szerinti családi kedvezményre jogosult és
• a Tbj. szerint biztosított.

Tehát két feltételt kell figyelembe venni, egyrészt azt, hogy olyan magánszemély veheti igénybe a kedvezményt, aki az Szja törvény szerint azt érvényesítheti, másrészt a kedvezmény érvényesítésére kizárólag a biztosított – például a munkaviszonyban álló – magánszemély jogosult. Az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekre családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő 18,5% társadalombiztosítási járulék vagy 10 % nyugdíjjárulék összegét.

A családi kedvezmény igénybevétele

Közös érvényesítés:
Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár már év közben, az adóelőleg megállapításakor, akár év végén a bevallásban.

Megosztás:
Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A jogosult nem oszthatja meg azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezmény összegét,
• amelyre vonatkozóan a gyermek után a családi pótlékot egyedülállóként veszi igénybe, ide nem értve, ha a jogosult a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak,
• amelyben a családi kedvezményt más jogosulttal közösen érvényesíti.

	Közös igénybevétel	Megosztás
Mikor lehet?	Év közben az adóelőleg megállapításakor, év végén a bevallásban	Csak év végén a bevallásban
Kivel lehet?	Jogosult a jogosulttal	Jogosult, a jogosultnak nem minősülő, közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Négy vagy több gyermeket nevelő anya az a nő (NÉTAK), aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermek után
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
c) a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
és az a), b) és c) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.

– Értékhatár nélkül figyelembe vehető minden jogosultsági hónapban.
– Az első jogosultsági hónap 2020 januárja.
– A NÉTAK azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a jogosultság fennáll. A jogosultság teljes hónapra vonatkozik, azaz, ha egy nő az adott hónapban akár csak egy napig is NÉTAK-os anyának számít, akkor a teljes hónapra érvényesítheti a kedvezményt.
– Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára tekinthető NÉTAK-os anyának.

A NÉTAK a következő jövedelmekre érvényesíthető.
– A bér- és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre,
– Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére

A felsoroltakon kívül más jövedelemre – például bérbeadásra vagy más magánszemélytől származó jövedelemre – a NÉTAK nem érvényesíthető.

Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amely bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a NÉTAK alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.

VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!

Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

ADÓELŐLEG NYILATKOZATOK KITÖLTÉSE

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Karácsonyi céges vacsorák és ajándékok adózása

Vállalati könyvelőt, adótanácsadót, bérszámfejtőt keres?

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Glutén- és laktózérzékenységre igénybe vehető adókedvezmény

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) FONTOS TUDNIVALÓK

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

A NAV EllenőrzésI gyakorlatának változásai az elmúlt években

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

KIVA általános kiokos

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

SZJA KISOKOS - 3. rész Első házasok kedvezménye és egyéb személyi kedvezmények

Első házasok kedvezménye

SZEMÉLYI KEDVEZMÉNYEK

EGYÉB KEDVEZMÉNYEK

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

SZJA KISOKOS - 2. rész 25 év alattiak és 30 év alatti anyák kedvezménye

25 év alatti fiatalok kedvezménye

30 év alatti anyák kedvezménye

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

SZJA KISOKOS - 1. rész Családi adókedvezmény és 4 vagy több gyerekes anyák kedvezménye

Családi kedvezmény

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Kapcsolat

Ügyfélfogadás

KÖVESSEN MINKET FACEBOOKON!

SZJA KISOKOS - 3. rész
Első házasok kedvezménye és egyéb személyi kedvezmények