Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR)

2023.06.27./in Egyéb kategória, adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) FONTOS TUDNIVALÓK

Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától Magyarországon is egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők lesznek felelősek. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (EPR, azaz extended producers responsibility).

2023.07.01.-től a környezetvédelmi termékdíj mellett bevezetésre kerül az EPR díj is.

Alább összefoglaljuk az újonnan bevezetésre kerülő kötelezettséget, azonban azt fontos tudatnunk, hogy nekünk könyvelőknek nincs megfelelő szakirányú tudásunk az EPR díj megállapításához és bevallásához sem.

Azon vállalkozások, akik erre kötelezettek mindenképp forduljanak megfelelő szakemberhez. Ha nem ismernek ilyet kérjék könyvelőik segítségét és ajánlunk.

Ktdt. vagy EPR

Mit kell fizetnem július 1-től?
– EPR díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után a rendeletben megállapított díjtétel szerint Tehát a gyártó vagy, aki külföldi behozatal esetén az első magyarországi tulajdonos fizeti a díjat, úgy mint a környezetvédelmi termékdíj esetén.
– Termékdíjat, melynek díjtétele a törvény mellékletében megállapított díj, mínusz a rendeletben megállapított EPR díj.

Vannak-e mentességek, visszaigénylési lehetőség?
– A mentességek a Ktdt-ben meglévő szabályozásnak megfelelőek, de sokkal szűkebb körben – a megvásárolt termék 60%-t önállóan vagy más termék alkotórészeként külföldre szállították.
– Visszaigénylés jelenleg semmilyen jogcímen nem biztosított, alapanyagként történő felhasználás vagy külföldre történő értékesítés esetén sem,

Mikor és hogyan kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget, be kell jelentkezni, mikor kell fizetni és kinek?
– Termékdíjat a NAV, az EPR díjat közvetlenül a MOL felé kell fizetni, tárgynegyedévet követő hó utolsó napjáig, először 2023. október 31-én
– Nyilvántartásba vételi kötelezettség van a hulladékgazdálkodási hatóság felé (tevékenység kezdését megelőzően, először 2023. április 30-ig)
– Adatszolgáltatást a kibocsájtott mennyiségről a tárgynegyedévet követő hónap 10-ig a hulladékgazdálkodási hatóság felé kell teljesíteni
– Telephelyenként naprakész nyilvántartást kell vezetni
– Bevalláshoz kérje szakember segítségét

Számlázás:
– A számlán tételkénkként a KF kódnak szerepelni kell
– A számlán fel kell tüntetni az alábbi szöveget:
a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli, de vevői kérésre az is megjegyzésre kerülhet, hogy a díj megfizetésre került.
– Külföldi vevő esetén ha rendelkezünk a nyilatkozatával akkor az alábbi szöveg kerül feltüntetésre: A kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. Nyilatkozat iktatási száma:

Regisztráció:
– Az érintett vállalkozásoknak szükséges a hulladékgazdálkodási hatóságnál és ezt megelőzően a MOHU-nál.

Pénzbírsággal sújtható az aki nem tesz eleget EPR bejelentkezési kötelezettségének!

Körforgásos termékek:

➢ Csomagolások

➢ Egyszer használatos műanyag termékek

➢ Elektromos és elektronikus berendezések

➢ Elemek és akkumulátorok

➢ Gépjárművek

➢ Gumiabroncsok

➢ Irodai papír

➢ Reklámhordozó papír

➢ Sütőolaj és Zsír

➢ Textil termékek

➢ Bútorok fából-

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

A NAV ellenőrzés gyakorlatának változásai az elmúlt években

2023.04.25./in adózás, nav, vállalati adózás /by Juhász Balázs

STRUKTÚRA COOP BLOG

A NAV EllenőrzésI gyakorlatának változásai az elmúlt években

A digitalizáció fejlődésével gyökeresen átalakult a NAV ellenőrzési gyakorlata is. Míg 5 évvel ezelőtt minden ellenőrzés személyes kapcsolattartás mellet zajlott, nagy hangsúlyt helyezett az adóhatóság a személyes nyilatkozattételre, addig az elmúlt 2-3 évben fehér holló esete az, hogyha személyesen kell eljárni az ellenőrzés során. A kért adatokat szinte kizárólag digitálisan kell továbbítani a revizornak. Személyes nyilatkozattételre szinte csak kivételes esetekben kerül sor.

Az ellenőrzésre történő kiválasztás módszere is sokat változott, a véletlenszerűséget döntő mértékben a kockázatelemzésen alapuló kiválasztás váltotta fel. A NAV rendelkezésére álló adatbázisok óriási segítséget jelentenek az adóelkerülés felderítésben. Az adatszolgáltatás során kapott adatok elemzésével kiszűrik az adatok közötti eltéréseket, és az indított vizsgálatok döntő többsége ezért indul.

Milyen típusú vizsgálatok vannak?

A legegyszerűbb „ellenőrzés” ami igazából nem is vizsgálat, az úgynevezett „támogató eljárás”. Ennek során az adóhatóság jelzi a problémáit, és felszólít 8 napos határidővel – az adateltérések és a hibák javítására, az ellentmondások tisztázására. A hibák javítását követően az adóhatóság rögzíti, hogy a hibák/eltérések javítása megtörtént, az ellentmondások feloldásra kerültek.

A leggyakoribb ellenőrzési mód az úgynevezett „jogkövetési vizsgálat”. Ezen vizsgálat típus során az adóhatóság bekér az adózótól bizonylatokat, nyilvántartásokat, esetlegesen írásbeli nyilatkozatot kér adózótól. Ez a vizsgálat típus vagy egy más cégnél folyamatban lévő ellenőrzéshez kapcsolódik, vagy adateltérések, ellentmondások vizsgálatára irányul. Fontos tudnivaló, hogy ez alatt a vizsgálattípus ideje alatt is van mód önellenőrzésre – esetlegesen hibás bevallások javítására. Az önellenőrzés során feltárt esetleges adóhiányokra csak önellenőrzési pótlékot kell fizetni, bírságot és késedelmi pótlékot nem. Az ellenőrzésre fordítható határidő 30 nap, ami további 30 nappal meghosszabbítható. Az ellenőrzés végén a NAV jegyzőkönyvben rögzíti a tényeket. Mivel ez a vizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot, adóhiányt nem állapíthat meg, viszont az esetleges mulasztásokat – a jegyzőkönyvet követően bírsággal sújthatja.

Viszonylag ritkán fordul elő egy adónem vagy adónemek vizsgálata. A vizsgálat a megbízólevél és az ellenőrzési értesítés átvételével kezdődik. Ettől a naptól kezdve a bevallások nem módosíthatóak. Az ellenőrzésre fordítható határidő alap esetben 90 (a legnagyobb adózók esetén 120) nap. Ez külön engedéllyel maximum háromszor hosszabbítható. Az ellenőrzés során feltárt adóhiányok után bírság kiszabásának van helye. Ennek mértéke alap esetben a feltárt adóhiány 50%-a, bevétel eltitkolás, nyilvántartások meghamisítása esetén 200 %! A bírság mértéke attól is függ, hogy az adózó milyen besorolású (kockázatos, általános vagy megbízható). Ez a vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, csak ritkán ellenőrizhető „felül”. Az ellenőrzés megállapításait a revizor jegyzőkönyvbe foglalja, amire adózó 30 napon belül észrevételt tehet. Fontos, hogy új tényt, körülményt adózó legkésőbb itt nevezhet meg. Az észrevétel beérkezése után az adóhatóság 60 napon belül meghozza I. fokú határozatát, amire adózó 30 napon belül fellebbezhet. Ezt követően hozott II. fokú határozat már jogerős, a keletkezett adóhiány innentől végrehajtható. A II. fokú határozat ellen a bíróságon lehet keresetben megtámadni 30 napon belül.

Leszögezzük, hogy az utóbbi években – a jogkövető magatartást folytató adózók esetében – nem célja a NAV-nak a bírságolás. A cél a legtöbb esetben a hibák javítása és az adók befizetése.

ADÓTANÁCSADÓT KERESS?

NÉZZE MEG SZOLGÁLTATÁSAINKAT ÉS
VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!
iroda@struktura-coop.hu

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?

2023.04.17./in adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?

A szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) jellemzően munkaviszony után kell fizetni, de ezen felül természetesen több olyan jövedelem is van, ami a szocho alapját képezi.
A SZOCHO mértékében folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami jelenlegi, 2023-ban 13%.

De térjünk rá az adókedvezményekre:
A kifizető egy természetes személy munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára csak egy adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.

A kedvezmények a következők:

1) A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
FEOR:
– 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben
– 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333-as számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421-es számú foglalkozás szerinti munkakörben
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13%-os adómérték 50%-a.

2) A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
A foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal.
Nem számít bele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyba:
– a csecsemőgondozási díj,
– örökbefogadói díj
– a gyermekgondozási díj,
– a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát
– a közfoglalkoztatási részvétel időtartamát
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-a az első két évben, a 3. évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-os adómérték 50%-a.

3) A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-a az első három évben, a 4-5. évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-os adómérték 50%-a.

4) A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
A kifizetőt adókedvezmény illeti meg, ha az általa foglalkoztatott munkavállaló egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, vagy 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
A kedvezmény az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százaléka.

5) A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
A törvényben meghatározott közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatotti jogviszonyban történő
foglalkoztatás esetére adókedvezmény illeti meg.
A kedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatottat az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után a 13 százalék adó mértékének 50 százalékával megállapított összeggel.

6) Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
A kifizető akkor veheti igénybe az adókedvezményt, ha adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban
a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel
rendelkező kutatót, fejlesztőt
Kedvezmény összege: az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 13 százalékos összege
b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatót vagy doktorjelöltet foglalkoztat
Kedvezmény összege az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után 13 százalék adómérték 50 százaléka.

7) A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
Vállalkozásként működő, saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhely, kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató kifizető adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 13 százalék adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

A korábbiakban felsorolt (1-7) kedvezmények érvényesítésének közös szabályai:
– Adókedvezményt, ide nem értve a közfoglalkoztatás adókedvezményét, költségvetési szerv kifizető nem érvényesíthet.

– Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.

– Az adókedvezmény egy adott hónapban egyszer vehető igénybe ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételt munkaviszonynál.

– A kifizető és a természetes személy között egyszerre fennálló több munkaviszonynál a kedvezmény egy hónapban egyszer vehető igénybe.

– Az adókedvezményt ugyanazon kifizető és természetes személy közötti ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.

– Az Mt. szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a fennmaradó kedvezményes időszakra.

– Részmunkaidős foglalkoztatáskor a kedvezményalapot nem kell csökkenteni a részmunkaidővel arányosan.

8) A szakirányú oktatás és a duális képzés után érvényesíthető adókedvezmény

9) A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Bővebb tájékoztató:
Személyi jövedelemadó és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok, más közterhek
– 49. füzet A szociális hozzájárulási adó

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

KIVA általános kiokos

2023.01.26./in adózás, vállalati adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

KIVA általános kiokos

A kisvállalati adó, röviden KIVA, egy olyan egyszerűsített adónem, amely kiváltja a társasági adót (TAO) és a Szociális hozzájárulás adót (SZOCHO). Az adó mértéke 2023-ben 10%.

Pontosan kik lehetnek az adó alanyai?
Az egyéni cég, KKT, BT, KFT, ZRT, Szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a Végrehajtó iroda, Ügyvédi iroda és a Közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Fontos, hogy az adó alanyainak meg kell felelni bizonyos feltételeknek. Az adónem választását megelőző adóévben az átlagos statisztikai létszáma nem haladhatja meg az 50 főt, az elszámolt bevétele az 3 milliárd forintot (év közben kezdő vállalkozás esetében időarányos összeget), a mérlegfőösszege az 3 milliárd forintot, valamint ellenőrzött külföldi társasággal nem rendelkezhet, illetve az adószámát az Adóhatóság a KIVA választást megelőző két évben jogerősen nem törölhette. Kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani.

Mi az adó alapja?
A módosító tételek eredménye növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Nézzük is meg ezeket pontosan:

A személyi jellegű kifizetések esetében azt gondolhatnánk, hogy mivel a KIVA kiváltja a SZOCHO-t, ezért az alapja a kettőnek ugyanaz, de ez tévedés. A KIVA esetében a TBJ szerinti járulékalapot képező jövedelem minősül személyi jellegű kifizetésnek, kiegészítve a Szocho törvényben meghatározott béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással. Lényeges viszont, hogy a Szocho. tv. szerint kedvezményre jogosult munkavállalók nagy része után a kisvállalati adóban is adóalap-csökkentő tétel érvényesíthető. Ezeket a kedvezményeket egy másik blogban fejtjük ki.

Melyek a módosító tételek?
Mint a társasági adó esetében, ezen adónem esetében is vannak korrekciós tételek. Viszont nem ugyanazok! Nézzük is meg őket:
– A saját tőke változása: A tőkekivonás, vagyis a jegyzett tőke leszámítolás, növeli az adóalapot. A tőkebevonás, leginkább a jegyzett tőke emelése, csökkenti az adóalapot.
– Osztalék: Kiva alanyiság alatt keletkezett eredmény terhére jóváhagyott fizetendő osztalék növeli az adóalapot, a kapott osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett adó összegével csökkentett bevétel összege, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként csökkenti az adóalapot.
– Növeli az adóalapot a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások (a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében részletezve)
– Megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege is növeli az adóalapot
– A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés összege növeli az adóalapot, kivéve, ha azt magánszemély javára, vagy nem kapcsolt viszonyban álló külföldi személy vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személy javára engedik el.
– Pénztár értékének tárgyévi növekménye növeli, csökkenése csökkenti az adóalapot. Legfeljebb a pénztár mentesített értékét meghaladó rész.

Mi a pénztár mentesített értéke?
A tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. A három érték közül a legmagasabb összeget kell a pénztár mentesített értékeként figyelembe venni. Amíg a pénztár értéke a mentesített érték alatt marad, annak változása nem befolyásolja az adóalapot, ha viszont meghaladja, akkor annak növekménye növeli a KIVA alapját. Ha a pénztár értéke a későbbi években ismét csökken, a kisvállalati adó összege a pénztár értékének csökkenésével mindaddig csökkenthető, amíg a pénztár mentesített értékét el nem éri. A három érték közüli választás lehetősége minden évben döntés kérdése.
A fentieken túl az adóalapot módosítani kell (lehet) ha az adózó a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket állapít meg a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, elhatárolt veszteség fennállásakor, külföldön adóztatható jövedelem esetén.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

SZJA KISOKOS – 3. rész Első házasok kedvezménye és egyéb személyi kedvezmények

2023.01.16./in adózás, szja /by Komáromi Eszter

STRUKTÚRA COOP BLOG

SZJA KISOKOS - 3. rész
Első házasok kedvezménye és egyéb személyi kedvezmények

A személyi jövedelemadó bevallás kitöltése egyre egyszerűbbnek tűnik, mivel a NAV-hoz beérkező adatszolgáltatások szinte biztos alapját képezik a bevallásnak.

Azonban vannak olyan kedvezmények melyekről a NAV-nak nincs információja ezért nekünk kell tisztában lenni vele, hogy a NAV tervezetét ki tudjuk egészíteni és amire jogosultak vagyunk kedvezmények, azokat érvényesíteni is tudjuk.

Ezeknek a kedvezményeknek az érvényesítése két módon történhet:
1. év közben, az adóelőleg megállapításakor
2. az éves bevallás elkészítésekor
A nyilatkozatok letölthetőek a következő linken:
https://nav.gov.hu/ado/adoeloleg_nyilatkozat_2022

Nézzük akkor a kedvezményeket!
Mivel előfordulhat, hogy egy adózónak többféle kedvezmény is jár, fontos tisztázni, hogy az adóalapból milyen sorrendben vonhatók le a kedvezmények.

2023. január 1-jétől az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
– személyi kedvezmény,
– első házasok kedvezménye,
– családi kedvezmény,
– 30 év alatti anyák új adókedvezménye

Első cikkünkben először a családi adókedvezményt és a 4 gyerekes anyák kedvezményét járjuk körül, másodikban a pedig a két életkorhoz kötött kedvezményt, a 25 év alattiak és az új 30 év alatti anyák kedvezményét járjuk körül. Utolsó, mostani részünkben pedig az első házasok és az egyéb személyi kedvezményeket ismertetjük.

Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményével az arra jogosult magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti, akár már év közben is, az adóelőleg megállapításakor, a NÉTAK-ot, a fiatalok kedvezményét és a személyi kedvezményt követő, de a családi kedvezményt megelőző sorrendben.

Ez utóbbi azért fontos, mert ha a magánszemély mindkét kedvezményre jogosult és nincs elegendő adóalapja, akkor lehetősége van családi járulékkedvezményt igénybe venni, ha a családi kedvezményt az Szja törvény szerint – adóalap hiányában – már nem tudja érvényesíteni.

Az első házasok kedvezményének érvényesítésére a házaspár akkor jogosult, ha legalább egyiküknek ez az első házassága. Így a házaspár azon tagja is jogosult e kedvezmény érvényesítésére, megosztására, akinek nem ez az első házassága.

A kedvezmény igénybevétele nincs életkorhoz kötve. A házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettárs is értendő.

A házastársak által együttesen érvényesíthető első házasok kedvezményének összege jogosultsági hónaponként 33 335 forint, ami azt jelenti, hogy az általuk fizetendő adó összege 5 ezer forinttal csökken.

Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötés hónapját követő 24 hónap vehető figyelembe.

Megszűnik a jogosultság a 24 hónapos időszakon belül, ha a házaspár elválik, vagy az egyik fél meghal.

2022-től, ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

Az első házasok kedvezményét a házastársak közösen érvényesítik. Ez történhet úgy, hogy a 33 335 forint összeget döntésük szerint megosztják egymás között, vagy úgy, hogy a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. Közös érvényesítéskor a házaspár együttesen 5 000 forinttal kevesebb adót fizet havonta. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál vették azt figyelembe.

Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.

SZEMÉLYI KEDVEZMÉNYEK

A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2022-ben havi 66 700 forint.

A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.

Súlyosan fogyatékos személynek számít, aki
• a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved, továbbá
• rokkantsági járadékban vagy
• fogyatékossági támogatásban részesül.

Az orvosi igazolást, határozatot az adóelőleg-nyilatkozat leadásakor, a bevallás benyújtásakor nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A kedvezmény a fogyatékossági állapottal érintett hónapokra vehető igénybe. A fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás tartalmazza. A személyi kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjában vehető először figyelembe. Ha fogyatékos állapot ideiglenes, akkor a személyi kedvezmény utoljára a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető figyelembe.
Ha a magánszemély rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, akkor a kedvezmény minden olyan hónapra jár, amikor a járadékot, ellátást folyósítják. A kedvezményre való jogosultságot az ellátásról szóló határozattal lehet igazolni.

EGYÉB KEDVEZMÉNYEK

Az Adóalap kedvezményeken kívül léteznek más kedvezmények is, amik nem az adó alapját módosítják.

Az igénybe vett adóalap kedvezmények után, ha van még adóalap és levont adó, akkor a következő rendelkező nyilatkozatok kitöltésével az alábbi kedvezmények érvényesíthetőek:
(Ezek a kedvezmények a pénztári számlán történő jóváírást jelentenek, így senki ne várjon a NAV-tól kiutalást ezek után a kedvezmények után)

– Önkéntes egészség,- és nyugdíjpénztári befizetések után járó kedvezmények.
A befizetett összeg alapján rendelkezési jog illeti meg az adózót, a pénztár által kiállított igazolás alapján.
A kedvezmény mértéke a pénztár által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 20 %-a, maximum 150.000.-Ft.
Ha mind egészségpénztári mind nyugdíjpénztári befizetés is volt adott évben, akkor együttesen is csak maximum 150.000.-Ft az érvényesíthető kedvezmény.
Ha több önkéntes kölcsönös pénztárnak is tagjai vagyunk akkor is csak 1 pénztár jelölhető meg ahova az utalást lehet kérni.

– Önkéntes kölcsönös egészségpénztárban, önsegélyező pénztárban, egészség- és önsegélyező pénztárban lekötött összeg kedvezménye
A pénztár által kiállított igazoláson feltüntetett összeg 10 %-a
Ha 24 hónapon belül a lekötést akár részben is megszüntetik akkor ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20 %-kal növelt összegben kell visszafizetni.

– Önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár prevenciós szolgáltatásának kedvezménye
önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a pénztár által kifizetett összeg 10 %-át további kedvezményként érvényesítheti.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezmények együttes összege is maximum 150.000.-Ft

– Rendelkezés a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegről, valamint rendelkezés a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján utalandó összegről.
Nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 20%-a, legfeljebb 100.000 Ft,
ha az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt töltötte be akkor 130.000 Ft
Nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összeg 20%-a, legfeljebb 130 000 Ft
Az önkéntes pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági számlára és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosítóhoz utalt összegek együttesen a 280 ezer forintot nem haladhatják meg.

VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!

Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

SZJA KISOKOS – 2. rész 25 év alattiak és 30 év alatti anyák kedvezménye

2023.01.11./in adózás, szja /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

SZJA KISOKOS - 2. rész 25 év alattiak és 30 év alatti anyák kedvezménye

A személyi jövedelemadó bevallás kitöltése egyre egyszerűbbnek tűnik, mivel a NAV-hoz beérkező adatszolgáltatások szinte biztos alapját képezik a bevallásnak.

Azonban vannak olyan kedvezmények melyekről a NAV-nak nincs információja ezért nekünk kell tisztában lenni vele, hogy a NAV tervezetét ki tudjuk egészíteni és amire jogosultak vagyunk kedvezmények, azokat érvényesíteni is tudjuk.

Ezeknek a kedvezményeknek az érvényesítése két módon történhet:
1. év közben, az adóelőleg megállapításakor
2. az éves bevallás elkészítésekor
A nyilatkozatok letölthetőek a következő linken:
https://nav.gov.hu/ado/adoeloleg_nyilatkozat_2022

Nézzük akkor a kedvezményeket!
Mivel előfordulhat, hogy egy adózónak többféle kedvezmény is jár, fontos tisztázni, hogy az adóalapból milyen sorrendben vonhatók le a kedvezmények.

2023. január 1-jétől az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
– személyi kedvezmény,
– első házasok kedvezménye,
– családi kedvezmény,
– 30 év alatti anyák új adókedvezménye

Előző cikkünkben először a családi adókedvezményt és a 4 gyerekes anyák kedvezményét járjuk körül, most pedig a két életkorhoz kötött kedvezményt, a 25 év alattiak és az új 30 év alatti anyák kedvezményét járjuk körül.

25 év alatti fiatalok kedvezménye

2022. január 1-től a 25. életévét be nem töltött fiatal csökkentheti az összevont adóalapját
A kedvezményre jogosult fiatalnak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a kedvezmény havi összegéig a jogosultságának időszakában, a törvényben meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelmei után.
– a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre pl:
• munkaviszonyból származó jövedelem
• adóköteles TB ellátások (táppénz, CSED, GYED)
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
• a munkaviszony megszűnése miatt kifizetett végkielégítés, de a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját,
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem
– Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül pl:
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére,
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére,
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére.
A kedvezmény kizárólag a jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemre érvényesíthető.

A kedvezmény mértéke
A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára pedig a 25. életéve betöltésének hónapja.

30 év alatti anyák kedvezménye

2022. december 28-án megjelent kormányrendelet értelmében a 30 év alatti nők a gyermekvállaláshoz kapcsolt személyijövedelemadó kedvezményt kapnak. Ez azt jelenti, hogy a 25 év alatti fiatalok 2022-ben bevezetett kedvezményét terjesztik ki a gyermeket vállaló 25-30 éves korú fiatal nőkre. A kedvezményt az a fiatal anya személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) » 29/A § (3) bekezdés a) pontja szerint az veheti igénybe, aki 2022. december 31-e után, de legkésőbb a 30. életéve betöltését megelőző napon magzata, vér szerinti gyermeke vagy örökbe fogadott gyermeke után családi kedvezményre lesz jogosult, vagyis 2023-ban gyermeket vállal. Jogosultsági hónap az a hónap, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét. Az új szja kedvezmény a kormányrendelet szerint már a magzat 91 napos korától jár, ám aki a magzat után már 2022-ben jogosulttá vált a családi adókedvezményekre, de 2023-ban szüli meg a gyermekét, csak a szülés napjától jogosult a támogatásra. A 30 év alatti anyák kedvezménye a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető: a) az Szja tv. szerint bérnek minősülő jövedelmére (Szja tv. 3. § 21. pont), b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeire (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét), c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül – az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére; – a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére; – a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére; – egyéni vállalkozónál a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazásakor a vállalkozói kivétre, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelemre; – mezőgazdasági őstermelőnél az e tevékenységéből származó jövedelmére; a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelmére (például: megbízási, felhasználási szerződés alapján folytatott tevékenység). A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Az adóalap kedvezmény maximális összege 2023-ban jogosultsági hónaponként 499 952 forint, ami 74 993 forint adókedvezményt jelent.

VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!

Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

SZJA KISOKOS – 1. rész Családi adókedvezmény és 4 vagy több gyerekes anyák kedvezménye

2023.01.10./in adózás, szja /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

SZJA KISOKOS - 1. rész Családi adókedvezmény és 4 vagy több gyerekes anyák kedvezménye

A személyi jövedelemadó bevallás kitöltése egyre egyszerűbbnek tűnik, mivel a NAV-hoz beérkező adatszolgáltatások szinte biztos alapját képezik a bevallásnak.

Azonban vannak olyan kedvezmények melyekről a NAV-nak nincs információja ezért nekünk kell tisztában lenni vele, hogy a NAV tervezetét ki tudjuk egészíteni és amire jogosultak vagyunk kedvezmények, azokat érvényesíteni is tudjuk.

Ezeknek a kedvezményeknek az érvényesítése két módon történhet:
1. év közben, az adóelőleg megállapításakor
2. az éves bevallás elkészítésekor
A nyilatkozatok letölthetőek a következő linken:
https://nav.gov.hu/ado/adoeloleg_nyilatkozat_2022

Nézzük akkor a kedvezményeket!
Mivel előfordulhat, hogy egy adózónak többféle kedvezmény is jár, fontos tisztázni, hogy az adóalapból milyen sorrendben vonhatók le a kedvezmények.

2023. január 1-jétől az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
– személyi kedvezmény,
– első házasok kedvezménye,
– családi kedvezmény,
– 30 év alatti anyák új adókedvezménye

Ebben a cikkünkben először a családi adókedvezményt és a 4 gyerekes anyák kedvezményét járjuk körül, hiszen ezek leadása a munkáltatók felé most aktuális.

Családi kedvezmény

A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalapkedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.

Ki lehet jogosult?
• az a magánszemély, aki a gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa)
• a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem)
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy.

Ki a kedvezményezett eltartott és ki minősül csak eltartottnak?

Kedvezményezett eltartott:
• az, aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,
• a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
• az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:
• a kedvezményezett eltartott,
• az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.
A Cst. szerint a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető az, aki
• köznevelési intézmény tanulója, vagy
• felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató,
• és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Mit jelent a jogosultsági hónap?
A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll. Jogosultsági hónapnak tekinthető az a hónap,
• amelyben a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
• amelyre a rokkantsági járadékot folyósítják,
• amelyben a várandósság – orvosi igazolás szerint – a 91. napot eléri, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik

Igénybe vehető családi kedvezmény összege:
A kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény havi összege:
• 1 eltartott esetén 66 670 forint;
• 2 eltartott esetén 133 330 forint;
• 3 (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogosultsági hónaponként igénybe vehető családi kedvezmény összege (családikedvezmény-keret) az eltartottak és kedvezményezett eltartottak számától függően a következők szerint alakul:

Eltartottak	Kedvezményezett eltartott	Kedvezmény összege	Kedvezmény összege adóban
1	1	66.670	10.000
2	1	133.330	20.000
2	2	266.660	40.000
3	1	220.000	33.000
3	2	440.000	66.000
3	3	660.000	99.000

Felváltva gondozott gyermek
Speciális szabály vonatkozik azon elvált szülőkre, akik jogerős bírósági döntés, egyezség vagy közös kérelem alapján gyermekeiket felváltva gondozzák, és ezáltal a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak.
A felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, az utána megállapított családi kedvezmény összegét azonban a szülők 50 százalékban érvényesíthetik. A felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt mindkét szülő, valamint a szülő új házastársa is igénybe veheti. A felváltva gondozott gyermek után a szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására egymás között nem jogosultak.
Fontos, hogy a kedvezményt mindkét szülő csak akkor érvényesítheti, ha a családi pótlékra jogosult. Például, ha a gyermeket felváltva gondozzák, de a családi pótlékot 100 százalékban az anya kapja meg, akkor az apa nem érvényesítheti a családi kedvezményt, az anya viszont a teljes összeget igénybe veheti.

Családi járulékkedvezmény
Ha a jogosultnak járó családi kedvezmény összege több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelmének összege, akkor lehetősége van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezmény jogcímen igénybe vegye a következők szerint.

A családi járulékkedvezményt az a magánszemély veheti igénybe, aki
• az Szja törvény szerinti családi kedvezményre jogosult és
• a Tbj. szerint biztosított.

Tehát két feltételt kell figyelembe venni, egyrészt azt, hogy olyan magánszemély veheti igénybe a kedvezményt, aki az Szja törvény szerint azt érvényesítheti, másrészt a kedvezmény érvényesítésére kizárólag a biztosított – például a munkaviszonyban álló – magánszemély jogosult. Az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekre családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő 18,5% társadalombiztosítási járulék vagy 10 % nyugdíjjárulék összegét.

A családi kedvezmény igénybevétele

Közös érvényesítés:
Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár már év közben, az adóelőleg megállapításakor, akár év végén a bevallásban.

Megosztás:
Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A jogosult nem oszthatja meg azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezmény összegét,
• amelyre vonatkozóan a gyermek után a családi pótlékot egyedülállóként veszi igénybe, ide nem értve, ha a jogosult a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak,
• amelyben a családi kedvezményt más jogosulttal közösen érvényesíti.

	Közös igénybevétel	Megosztás
Mikor lehet?	Év közben az adóelőleg megállapításakor, év végén a bevallásban	Csak év végén a bevallásban
Kivel lehet?	Jogosult a jogosulttal	Jogosult, a jogosultnak nem minősülő, közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Négy vagy több gyermeket nevelő anya az a nő (NÉTAK), aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermek után
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
c) a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
és az a), b) és c) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.

– Értékhatár nélkül figyelembe vehető minden jogosultsági hónapban.
– Az első jogosultsági hónap 2020 januárja.
– A NÉTAK azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a jogosultság fennáll. A jogosultság teljes hónapra vonatkozik, azaz, ha egy nő az adott hónapban akár csak egy napig is NÉTAK-os anyának számít, akkor a teljes hónapra érvényesítheti a kedvezményt.
– Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára tekinthető NÉTAK-os anyának.

A NÉTAK a következő jövedelmekre érvényesíthető.
– A bér- és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre,
– Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére

A felsoroltakon kívül más jövedelemre – például bérbeadásra vagy más magánszemélytől származó jövedelemre – a NÉTAK nem érvényesíthető.

Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amely bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a NÉTAK alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.

VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!

Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Átalányadó kisokos

2022.07.19./in adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

ÁTALÁNYADÓ KISOKOS 2022-RE – ALTERNATÍVA A KATA HELYETT?

Az átalányadózás 2022-től átalakult így sok egyéni vállalkozó számára valódi alternatívát és kedvezőbb adózási formát nyújthat akár a katával szemben is.

Az átalányadó lényege, hogy a vállalkozási bevételből egy vélelmezett költséghányaddal számolt jövedelem alapján kell megfizetni az adókat és járulékokat. Ezeket a költségeket nem szükséges számlával igazolni.

Tehát BEVÉTEL – KÖLTSÉGHÁNYAD = JÖVEDELEM és ezután kell az adót és járulékokat megfizetni.

2022-től 3 féle költséghányad van – 40, 80 és 90 % melynek mértéke attól függ, hogy milyen tevékenységet végez az adózó.

A 40 %-os költséghányad az alapeset. Ha valaki nem fér bele se 80 %-os se a 90 %-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányad kell számolni.

A 80 %-os költséghányad a legösszetettebb. Érvényesíthető az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti kiskereskedelmi tevékenységek esetén. (például építőipari kivitelezés, építőipari szolgáltatás, gépjárműjavítás, háztartási cikk javítása, taxis személyszállítás, fodrászat, szépségápolás, számítógép javítása, vendéglátó tevékenység)

Az az adózó alkalmazhatja a 90%-os költséghányadot, aki egész adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt vagy mezőgazdasági őstermelő.

ÉRTÉKHATÁR

40 és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig lesz választható az átalányadózás. 2022-ben ez azt jelenti, hogy az évi bevétel nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét vagyis 200.000 Ft × 12 × 10 = 24 millió forintot.

Abban az esetben, ha az átalányadózó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez és 90%-os költséghányaddal számol, akkor ez az értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 2022-ban 200.000 Ft x 50 x 12 = 120.000.000 Ft.

Figyelni kell arra, hogy ha valaki meghaladja a bevételi keretet, akkor kiesik az átalányadóból, ráadásul visszamenőleg év elejétől.

JÁRULÉKOK ÉS ADÓZÁS

Adómentes átalányadó keretösszegek
Jó hír, hogy 2022-től az éves minimálbér feléig SZJA mentesség jár.
Ez 2022-ben 200.000 Ft x 12 / 2 = 1.200.000 Ft

Ennek mértéke, azaz az összeg, amíg nem kell SZJA-t fizetni:
40 % költséghányad esetén 2.000.000 Ft bevétel lesz adó és járulékmentes
(2.000.000 Ft x 60 % = 1.200.000 Ft)

80 % költséghányad esetén 6.000.000 Ft bevétel lesz adó és járulékmentes
(6.000.000 Ft x 20 % = 1.200.000 Ft)

90 %-os költséghányad esetén pedig 12.000.000 Ft árbevételig adómentes
(12.000.000 Ft x 10 % = 1.200.000)

Az adómentes részt a jövedelemből (adóalapból) kell levonni és nem a bevételből.

Abban az esetben, ha az adózónak 36 órát elérő munkaviszonya van, társas vállalkozóként dolgozik más cégben, vagy nappali rendszerű képzés alapján biztosított úgy 1.200.000 ft-os összeghatárig SZJA, TB és SZOCHO mentességet kapnak az átalányadózók.

Főállású átalányadózás adózása
Főállású egyéni vállalkozás esetén, a minimálbér/garantált bérminimum szerint TB járulékot és szociális hozzájárulási adót kell megfizetni az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól az említett bevételi határig mentesülünk.

Fizetendő adók:
-13 % szociális hozzájárulási adó (szocho alap 112,5%-a a 200.000 Ft minimálbérnek, hacsak nem magasabb ennél),
-15 % személyi jövedelemadó,
-18,5 % társadalombiztosítási járulék,

Ez a havi bevételünktől függően minden hónapban más és más összeg lehet, illetve továbbra is figyelni kell az adó és járulékmentes 1.200.000 Ft-os részre.

Tehát bevétel – költséghányad után kapjuk meg az jövedelmet, vagyis az adóalapot, amit még csökkentünk a mentesített résszel.

Főállásban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni a tb járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Az az adózó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni.

Így 2022-től érvényes minimálbér szerinti átalanyadózó minimum adója és járuléka főállásúként:

Társadalombiztosítási járulék:
minimálbér: 200.000 Ft x 18,5 %
= 37.000 Ft
garantált bérminimum: 260.000 Ft x 18,5 % = 48.100 Ft

Szociális hozzájárulási adó:
minimálbér: 200.000 x 112,5 % x 13 % = 29.250 Ft
garantált bérminimum: 260.000 x 112,5 % x 13 % = 38.025 Ft

IPARŰZÉSI ADÓ

Az átalányadózók az iparűzési adó alapját is egyszerűsített módon határozhatják meg.
A megállított jövedelem (vagyis bevétel – költséghányad) 1,2-szerese (de legfeljebb a bevétel 80 %-a) után állhat fenn iparűzési adó fizetési kötelezettség.

Az átalányadózókra is vonatozik az 1 százalékos helyi iparűzési adó vagyis HIPA kedvezmény, adott év február 25-ig nyilatkozni kell a NAV felé.

ADÓKEDVEZMÉNYEK ÉS CSALÁDI ADÓ- ÉS JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

Ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó személyi jövedelemadóalap kedvezményre (családi kedvezmény, súlyos fogyatékossági kedvezmény, első házasok kedvezménye, négygyerekes anyák kedvezménye, 25 év alattiak kedvezménye) jogosult, akkor az adókötelezettség (bizonyos esetben a járulékkötelezettség) ezek igénybevételével tovább csökkenthető.

BEVALLÁSOK ÉS SZÁMLASZÁMOK

Végül hova és mikor kell az átalányadó közterheit meg fizetni, hiszen az átalányadózás a katához képest egyértelműen több adminisztrációval jár.

Adónem	Bankszámlaszám	Előleg fizetési határidő	Bevallás határideje
Személyi jövedelemadó (SZJA vagyis 53-as bevallás)	10032000-06056353	negyedévet követő 12. nap	tárgyévet követő május 20.
TB járulék (58-as bevallás)	10032000-06055802	tárgyhót követő 12. nap	tárgyhót követő 12. nap
Szociális hozzájárulási adó (58-as bevallás)	10032000-06055912	tárgyhót követő 12. nap	tárgyhót követő 12. nap
Iparűzési adó (’HIPA nyomtatvány)	önkormányzati számlaszám	március 15. és szeptember 15.	tárgyévet követő május 31.

A kamarai tagdíj, melynek összege 5.000 Ft. Ezt nem kell bevallani, csak március 31-ig átutalni a BKIK-nak.

Az utalások közleménybe az adószámot minden esetben kell feltüntetni.

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) FONTOS TUDNIVALÓK

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

A NAV EllenőrzésI gyakorlatának változásai az elmúlt években

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

KIVA általános kiokos

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

SZJA KISOKOS - 3. rész Első házasok kedvezménye és egyéb személyi kedvezmények

Első házasok kedvezménye

SZEMÉLYI KEDVEZMÉNYEK

EGYÉB KEDVEZMÉNYEK

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

SZJA KISOKOS - 2. rész 25 év alattiak és 30 év alatti anyák kedvezménye

25 év alatti fiatalok kedvezménye

30 év alatti anyák kedvezménye

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

SZJA KISOKOS - 1. rész Családi adókedvezmény és 4 vagy több gyerekes anyák kedvezménye

Családi kedvezmény

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

ÁTALÁNYADÓ KISOKOS 2022-RE – ALTERNATÍVA A KATA HELYETT?

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Kapcsolat

Ügyfélfogadás

KÖVESSEN MINKET FACEBOOKON!

SZJA KISOKOS - 3. rész
Első házasok kedvezménye és egyéb személyi kedvezmények