Tudtad, hogy a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termékek adómentes juttatásnak minősülnek? Nézzük meg ennek szabályozását!

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 9.2. pontja szerint munkaruházati terméknek minősülnek:

• – a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai;
• – az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be;
• – az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai.

DE MIKOR ADÓMENTES A MUNKARUHA JUTTATÁS?

Amennyiben a munkaruhák megfelelnek a törvényi feltételeknek, akkor adómentes juttatásként elszámolhatóak.

Viszont abban az esetben, ha a magánszemély eredetileg utcai viselés céljára szolgáló ruházatán (pl. póló) látható módon eltávolíthatatlanul feltüntetésre kerül bármely cégjelzés (pl. logó), önmagában nem valósul meg az adómentesség törvényi feltétele, ha az említett ruházat az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viselésre is alkalmas.

Akkor sem adómentes a munkaruha juttatás, amikor a munkaruhának nem tekinthető ruházat (pl. blúz, póló, kosztüm, öltöny) viselését a munkáltató követeli meg és biztosítja.

Fontos, hogy ezek a szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a munkavállaló használatba kapja az általa kötelezően viselendő ruházatot, és a munkáltató gyakorlata alapján is egyértelmű, hogy azon nem keletkezik tulajdonjoga, ezért ez célszerű szabályzatban rögzíteni.

ÉS MIKOR ADÓKÖTELES A MUNKARUHA JUTTATÁS?

Abban az esetben adóköteles a munkaruha, ha a munkáltató a munkavállaló részére olyan munkaruhát biztosít, mely nem felel meg az adómentes juttatásnak. Az adóköteles munkaruha következő jogcímeken adóztatható:

1.) Egyes meghatározott juttatásként kell a cégnek a vásárolt munkaruhát elszámolnia és a kapcsolódó adókat megfizetnie, ha:
– a munkaruhát valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítják vagy,
– ha valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítják, feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakörhöz, a beosztáshoz, a munkaviszonyban eltöltött időhöz, az életkorhoz vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozzák meg.

2.) Bérként adózó jövedelemnek minősül a munkavállaló számára, amennyiben nem felel meg az 1.) pontban leírt feltételeknek. A cég döntése alapján nettó vagy bruttó módon történhet a számfejtése.

Mindkét esetben a bruttó értéket a személyi jellegű ráfordítások között kell kimutatni és ÁFA levonási jog nem érvényesíthető.

MUNKARUHA ELSZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYAI

Attól függően, hogy az adott munkaruha éven belül vagy éven túl szolgálja a vállalkozás tevékenységét az elszámolás a következőképpen alakul:

– Éven belüli:
A termék megvásárlásakor készletre kell venni a nettó értékét, majd a dolgozónak történő kiosztáskor anyagköltségként kerül elszámolásra.

Áfa levonási jog érvényesíthető az általános szabályoknak megfelelően (azaz az Áfa olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben az adóköteles tevékenységet szolgálja)

– Éven túli: 

A termék megvásárlásakor a nettó értékét tárgyi eszközként kell aktiválni, értékcsökkenésként számoljuk el a cég költségei között.

Áfa levonási jog érvényesíthető az általános szabályoknak megfelelően.

A munkáltatók ezen munkaruhák juttatását általában kihordási időhöz kötik, hiszen ennek biztosítása folyamatos kell, hogy legyen. A munkáltató döntése, hogy a kihordási idő alatt megszűnő munkaviszony esetén a munkaruhát visszaköveteli-e a munkavállalótól vagy sem.

Ha a kollektív szerződés, munkaszerződés vagy belső szabályzat alapján a munkáltató megköveteli a munkaruha leadását vagy a kihordási idő hátralévő részével arányos beszerzési árnak megtérítését a dolgozó kilépése esetén, és ettől mégis eltekint a munkáltató, akkor ez az összeg a munkavállalónak bérként számfejtendő jövedelem lesz.

MUNKARUHA NYILVÁNTARTÁSA

Fontos, hogy ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni. A munkáltatónak munkaruha szabályzatot kell készíteni, melyben meghatározza a szabályzat célját, hatályát, az illetékességet és felelősséget, a munkáltató és munkavállaló kötelezettségeit, az igénybevétel módját, a juttatásra jogosító munkaköröket, a munkaruha mennyiségét, kihordási idejét.

A munkaruha átadásáról, juttatás engedélyezéséről is nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak. A szabályzat mellékleteként csatolható formanyomtatvány segítségével, melynek tartalmaznia kell a kedvezményezett munkavállaló adatait, a munkaruházat típusát, mennyiségét, illetve a vásárlásra fordítható összeget.