Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?
/in adózás /by Potó MártaSzocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?
A szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) jellemzően munkaviszony után kell fizetni, de ezen felül természetesen több olyan jövedelem is van, ami a szocho alapját képezi.
A SZOCHO mértékében folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami jelenlegi, 2023-ban 13%.
De térjünk rá az adókedvezményekre:
A kifizető egy természetes személy munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára csak egy adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.
A kedvezmények a következők:
1) A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
FEOR:
– 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben
– 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333-as számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421-es számú foglalkozás szerinti munkakörben
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13%-os adómérték 50%-a.
2) A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
A foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal.
Nem számít bele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyba:
– a csecsemőgondozási díj,
– örökbefogadói díj
– a gyermekgondozási díj,
– a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát
– a közfoglalkoztatási részvétel időtartamát
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-a az első két évben, a 3. évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-os adómérték 50%-a.
3) A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-a az első három évben, a 4-5. évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-os adómérték 50%-a.
4) A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
A kifizetőt adókedvezmény illeti meg, ha az általa foglalkoztatott munkavállaló egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, vagy 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
A kedvezmény az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százaléka.
5) A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
A törvényben meghatározott közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatotti jogviszonyban történő
foglalkoztatás esetére adókedvezmény illeti meg.
A kedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatottat az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után a 13 százalék adó mértékének 50 százalékával megállapított összeggel.
6) Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
A kifizető akkor veheti igénybe az adókedvezményt, ha adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban
a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel
rendelkező kutatót, fejlesztőt
Kedvezmény összege: az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 13 százalékos összege
b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatót vagy doktorjelöltet foglalkoztat
Kedvezmény összege az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után 13 százalék adómérték 50 százaléka.
7) A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
Vállalkozásként működő, saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhely, kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató kifizető adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 13 százalék adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.
A korábbiakban felsorolt (1-7) kedvezmények érvényesítésének közös szabályai:
– Adókedvezményt, ide nem értve a közfoglalkoztatás adókedvezményét, költségvetési szerv kifizető nem érvényesíthet.
– Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.
– Az adókedvezmény egy adott hónapban egyszer vehető igénybe ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételt munkaviszonynál.
– A kifizető és a természetes személy között egyszerre fennálló több munkaviszonynál a kedvezmény egy hónapban egyszer vehető igénybe.
– Az adókedvezményt ugyanazon kifizető és természetes személy közötti ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.
– Az Mt. szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a fennmaradó kedvezményes időszakra.
– Részmunkaidős foglalkoztatáskor a kedvezményalapot nem kell csökkenteni a részmunkaidővel arányosan.
8) A szakirányú oktatás és a duális képzés után érvényesíthető adókedvezmény
9) A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Bővebb tájékoztató:
Személyi jövedelemadó és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok, más közterhek
– 49. füzet A szociális hozzájárulási adó