Bejegyzés

Minden, amit a munkaidőről tudni kell!

STRUKTÚRA COOP BLOG

Minden, amit a munkaidőről tudni kell!

A munka- és pihenőidőt az új Munka Törvénykönyve (Mt.)t. XI. fejezete szabályozza.

Munkaidő nem más, mint: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.

 Az általános teljes napi munkaidő 8 óra. Ettől eltérni a felek megállapodása alapján lehet, legfeljebb 12 óra munkavégzésig, ha a munkavállaló
– készenléti jellegű munkakört lát el,
– a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

A munkáltató és munkavállaló rövidebb napi munkaidőben is megállapodhat, vagyis részmunkaidőben is foglalkoztatható a munkavállaló.

A munkáltató a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja a munkavállalónak. A munkaidőkeret legfeljebb 4 hónap vagy tizenhat hét lehet. Tartama meghosszabbítható legfeljebb 6 hónapra vagy 26 hétre, ha
– megszakítás nélküli,
– több műszakos,
– idényjellegű tevékenység keretében,
– készenléti jellegű, valamint
– a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.

A munkáltató kötelezettségei között szerepel a munkaidő beosztás elkészítése, melyet a munkavállaló felé legalább 1 héttel korábban írásban kell közölnie. Készítése során figyelni kell az Munka törvénykönyvében meghatározottakra.

A munkáltatónak a beosztás elkészítése során az alábbiakra kell figyelni:
– az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére
– általános munkarendben a munkavállaló beosztása heti 5 nap, hétfőtől péntekig, 8 órában. 

Munkaidőkeretben foglalkoztatottak esetében el lehet térni a napi 8 órától, de figyelni kell rá, hogy a napi 12 órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. 

Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató
a) a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be,
b) a heti pihenőnapot az Mt. 105. § (1) bekezdéstől,
c) a heti pihenőidőt az Mt. 106. § (1) bekezdéstől eltérően osztja be.

Munkaszüneti napokon, valamint vasárnapokon történő munkavégzés csak abban az esetben lehetséges, ha a munkáltató tevékenységének jellegéből a munkavégzés ezeken a napokon is indokolt.

A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül bérpótlék illeti meg.
Ilyen estek például:
– vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
– a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
– a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
– a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján
– szabadidő jár
1. a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
2. a munkaidőkereten felül vagy
3. az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

A munka- és pihenőidő nyilvántartása, munkaidő beosztás, jelenléti ív

A munka- és pihenőidő nyilvántartás,
munkaidő beosztás, jelenléti ív

Kezdjük a fogalmak tisztázásával:
A munkaidő beosztás a munkaidőt rögzíti, vagyis a munkaidő kezdetét és a munkaidő végét.
A jelenléti ív a jelenléteket rögzíti, az érkezés és a távozási időpontját, vagyis többet, mint a munkaidő.

– A Mt. 134. § (2) kimondja, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
– A munkaidő nyilvántartások formai megjelenésére nincs törvényi előírás.

– A munkaidő beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre előre kell elkészítenie a munkáltatónak és írásban kell közölnie a munkavállaló felé. Ennek hiányában, az utolsó munkaidő beosztás az irányadó.

– A minden héten azonos munkarendben dolgozó munkáltatóknál nem kell a beosztást minden egyes héten kihirdetni, csak a változó beosztásban dolgozóknál van ennek jelentősége.

– Jelenléti ívet minden nap érkezéskor és távozáskor is ki kell tölteni, azaz aki éppen dolgozik annak a munkaidő kezdete legyen beírva, aki hazament annak pedig a munkaidő vége is legyen rögzítve, de ezen kívül szerepeljen rajta az eltöltött munkaidő is.

– A naprakész vezetés törvényi követelménye azt jelenti, hogy a nyilvántartás legalább a nap utolsó órájában 24:00 óráig legyen kitöltve, nem lehet hó végén kitölteni a jelenléti ívet.

– Törvényi előírás nincs arra, hogy a munkavállalónak a jelenléti ívet alá kellene írnia, azonban ez a gyakorlatban mégis érvényesül, hiszen a nyilvántartásnak hitelesnek is kell lennie. Ez a hitelesség legegyszerűbben a munkavállaló aláírásával, igazolásával biztosítható.

– A munkaidő beosztásnak és a jelenléti ívnek is a munkavégzés helyszínén kell lennie.

– A nyilvántartások (munkaidő beosztás, jelenléti ív) vezetése a munkáltató felelőssége, de átruházhatja a munkavállalóra ezt a feladatot, de ettől még nem mentesül e felelősség alól, vagyis egy esetleges ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatt a munkáltató büntethető, nem a munkavállaló!

– Fontos, hogy a hatósági, a munkáltatói és a munkavállalói oldalról is bármikor elérhetőek és ellenőrizhetőek legyenek ezek a nyilvántartások.

Gyakorlatban nagyon sok cég, szóban állapodik meg a munkavállalóval, mi a munkaideje, vannak olyan esetek is, amikor rugalmas beosztásban dolgozik a munkavállaló és senki nem kontrollálja, nem vezeti a nyilvántartást a ledolgozott óráiról, nem kap munkaidő beosztást. Kerüljük ezt a fajta laza hozzáállást a fenti témához, mert elég komoly munkaügyi bírságokat lehet kapni a jogszabály megkerüléséért.