Bejegyzések tőle Potó Márta

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR)

STRUKTÚRA COOP BLOG

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) FONTOS TUDNIVALÓK

Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától Magyarországon is egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők lesznek felelősek. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (EPR, azaz extended producers responsibility).

2023.07.01.-től a környezetvédelmi termékdíj mellett bevezetésre kerül az EPR díj is.

Alább összefoglaljuk az újonnan bevezetésre kerülő kötelezettséget, azonban azt fontos tudatnunk, hogy nekünk könyvelőknek nincs megfelelő szakirányú tudásunk az EPR díj megállapításához és bevallásához sem.

Azon vállalkozások, akik erre kötelezettek mindenképp forduljanak megfelelő szakemberhez. Ha nem ismernek ilyet kérjék könyvelőik segítségét és ajánlunk.

Ktdt. vagy EPR

Mit kell fizetnem július 1-től?
–   EPR díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után a rendeletben megállapított díjtétel szerint Tehát a gyártó vagy, aki külföldi behozatal esetén az első magyarországi tulajdonos fizeti a díjat, úgy mint a környezetvédelmi termékdíj esetén.
–   Termékdíjat, melynek díjtétele a törvény mellékletében megállapított díj, mínusz a rendeletben megállapított EPR díj.

Vannak-e mentességek, visszaigénylési lehetőség?
–    A mentességek a Ktdt-ben meglévő szabályozásnak megfelelőek, de sokkal szűkebb körben – a megvásárolt termék 60%-t önállóan vagy más termék alkotórészeként külföldre szállították.
– Visszaigénylés jelenleg semmilyen jogcímen nem biztosított, alapanyagként történő felhasználás vagy külföldre történő értékesítés esetén sem,

Mikor és hogyan kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget, be kell jelentkezni, mikor kell fizetni és kinek?
–   Termékdíjat a NAV, az EPR díjat közvetlenül a MOL felé kell fizetni, tárgynegyedévet követő hó utolsó napjáig, először 2023. október 31-én
– Nyilvántartásba vételi kötelezettség van a hulladékgazdálkodási hatóság felé (tevékenység kezdését megelőzően, először 2023. április 30-ig)
– Adatszolgáltatást a kibocsájtott mennyiségről a tárgynegyedévet követő hónap 10-ig a hulladékgazdálkodási hatóság felé kell teljesíteni
–   Telephelyenként naprakész nyilvántartást kell vezetni
–   Bevalláshoz kérje szakember segítségét

Számlázás:
–   A számlán tételkénkként a KF kódnak szerepelni kell
–   A számlán fel kell tüntetni az alábbi szöveget:
a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli, de vevői kérésre az is megjegyzésre kerülhet, hogy a díj megfizetésre került.
– Külföldi vevő esetén ha rendelkezünk a nyilatkozatával akkor az alábbi szöveg kerül feltüntetésre: A kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. Nyilatkozat iktatási száma:

Regisztráció:
–   Az érintett vállalkozásoknak szükséges a hulladékgazdálkodási hatóságnál és ezt megelőzően a MOHU-nál.

Pénzbírsággal sújtható az aki nem tesz eleget EPR bejelentkezési kötelezettségének!

Körforgásos termékek:

 ➢ Csomagolások

➢ Egyszer használatos műanyag termékek 

➢ Elektromos és elektronikus berendezések

➢ Elemek és akkumulátorok

➢ Gépjárművek

➢ Gumiabroncsok

➢ Irodai papír

➢ Reklámhordozó papír

➢ Sütőolaj és Zsír

➢ Textil termékek

➢ Bútorok fából-

Ellátások a baba születése után – CSED, GYED, GYES, GYET

Ellátások a baba születése után - CSED, GYED, GYES, GYET

Gyermekvállalásnál mindenkiben felmerül a kérdés, hogy milyen ellátásra lesz jogosult, most ezeket fogjuk számba venni. Legújabb blog posztunkban összeszedtük a legfontosabb ellátási formákat és hogy mire figyeljünk oda az jogosultság érvényesítéséhez. 

Biztosítási jogviszonyon alapuló ellátások:

Neve / Rövidítése

Csecsemőgondozási díj

Gyermekgondozási díj

CSED

GYED

Folyósításához szükséges biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

Mikortól folyósítják?

A gyermek várható születése előtt 28. nappal már kérhető, vagy a születésétől

A CSED lejártát követően

Folyósítás időtartama

168 naptári nap

A gyermek 2 éves koráig, ikergyermekek esetén 3. életévük betöltéséig

Munkáltató közreműködése szükséges-e az igényléséhez?

Igen

Igen

Ellátás összege

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 100%-a.

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 70%-a, de maximum a minimálbér kétszeresének 70%.
Ez 2023-ban 324 800 Ft, ami a levonások után 243 600 Ft

Levonások, amik az ellátást terhelik

15% SZJA előleg

15% SZJA előleg                 
10% nyugdíjjárulék

Biztosítási jogviszonyhoz nem kötött ellátások:
Vannak olyan ellátások melyek igényléséhez nem szükséges a munkáltató közbenjárása, a jogosultak maguknak meg tudják igényelni ügyfélkapu segítségével akár online is az alábbi felületen: https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/

Anyasági támogatás annak jár, aki a várandósága alatt legalább négyszer részt vett várandósgondozáson. Összege a nyugdíjminimum (ami 2008 óta 28.500 Ft) összegének 225%-val egyezik meg, ikergyermekek esetén a 300 %-val.

Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás az állam hozzájárulása a gyermekek ellátásának költségeihez, hétköznapi nevén családi pótlékként emlegetik. Összege függ a gyermekek számától és egészségügyi állapotától, valamint attól, hogy családban nevelkedik-e gyermek, vagy csak az egyik szülő neveli.  Havi összegében 12 éve nem történt változás.

Családi pótlék összege/hó

Egy gyermekes család

             12 200 Ft

Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             13 700 Ft

Két gyermekes család

             13 300 Ft

Két gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             14 800 Ft

Három vagy több gyermekes család

             16 000 Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             17 000 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek

             23 300 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő

             25 900 Ft

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) annak a szülőnek jár a gyermek 3 éves koráig, aki a kiskorút saját háztartásában neveli. Ha egy szülőnek biztosítási jogviszonya alapján nem jár sem CSED, sem GYED a gyermek születési után, akkor a születést követően GYES-t tud igényelni. Az ellátás összege a nyugdíjminimum azaz 28 500 Ft csökkentve a 10%-os nyugdíjjárulékkal, azaz havi 25 650 Ft.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) azon szülők vehetik igénybe ezt az ellátást, akik saját háztartásukban három vagy annál több gyermeket nevelnek. Ez az ellátás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Ha időközben a legnagyobb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel a 18. éven alatti gyermekek számla 2-re csökken, akkor az ellátást nem folyósítják tovább függetlenül a legfiatalabb gyermek életévétől. Összege megegyezik a GYES összegével és levonásként szintén terheli nyugdíjjárulék.

Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?

Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?

A szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) jellemzően munkaviszony után kell fizetni, de ezen felül természetesen több olyan jövedelem is van, ami a szocho alapját képezi.
A  SZOCHO mértékében folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami jelenlegi, 2023-ban 13%.

De térjünk rá az adókedvezményekre:
A kifizető egy természetes személy munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára csak egy adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.

A kedvezmények a következők:

1) A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
FEOR:
      – 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben
      – 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333-as számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421-es számú foglalkozás szerinti munkakörben
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13%-os adómérték 50%-a.

2) A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
A foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal.
Nem számít bele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyba:
          – a csecsemőgondozási díj,
          – örökbefogadói díj
          – a gyermekgondozási díj,
    – a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát
           – a közfoglalkoztatási részvétel időtartamát
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-a az első két évben, a 3. évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-os adómérték 50%-a.

3) A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-a az első három évben, a 4-5. évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-os adómérték 50%-a.

4) A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
A kifizetőt adókedvezmény illeti meg, ha az általa foglalkoztatott munkavállaló egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, vagy 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
A kedvezmény az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százaléka.

5) A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
A törvényben meghatározott közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatotti jogviszonyban történő
foglalkoztatás esetére adókedvezmény illeti meg.
A kedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatottat az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után a 13 százalék adó mértékének 50 százalékával megállapított összeggel.

6) Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
A kifizető akkor veheti igénybe az adókedvezményt, ha adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban
       a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel
rendelkező kutatót, fejlesztőt
Kedvezmény összege: az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 13 százalékos összege
     b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatót vagy doktorjelöltet foglalkoztat
Kedvezmény összege az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után 13 százalék adómérték 50 százaléka.

7) A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
Vállalkozásként működő, saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhely, kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató kifizető adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 13 százalék adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

A korábbiakban felsorolt (1-7) kedvezmények érvényesítésének közös szabályai:
– Adókedvezményt, ide nem értve a közfoglalkoztatás adókedvezményét, költségvetési szerv kifizető nem érvényesíthet.

– Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.

– Az adókedvezmény egy adott hónapban egyszer vehető igénybe ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételt munkaviszonynál.

– A kifizető és a természetes személy között egyszerre fennálló több munkaviszonynál a kedvezmény egy hónapban egyszer vehető igénybe.

– Az adókedvezményt ugyanazon kifizető és természetes személy közötti ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.

– Az Mt. szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a fennmaradó kedvezményes időszakra.

– Részmunkaidős foglalkoztatáskor a kedvezményalapot nem kell csökkenteni a részmunkaidővel arányosan.

8) A szakirányú oktatás és a duális képzés után érvényesíthető adókedvezmény

9) A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Bővebb tájékoztató:
Személyi jövedelemadó és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok, más közterhek
– 49. füzet A szociális hozzájárulási adó

Céges autókkal kapcsolatos információk, amortizáció, útnyilvántartás

Céges autókkal kapcsolatos információk, amortizáció, útnyilvántartás

A vállalkozások személygépjárműveik után – melyek személygépkocsik és üzemi gépjárművek (tehergépjármű, kishaszon gépjárművek, busz, kamion, stb) is lehetnek – elszámolhatja a beszerzési, fenntartási, karbantartási, javítási és üzemanyag költségeit a Sztv. előírásának megfelelően, szabályszerűen kiállított számlák alapján.
Az így elszámolt költségeket a TAO törvény is elismeri az adóalapnál.

2019-től már nem kötelező útnyilvántartást vezetni a felmerülő költségek ÁFA-jának 50%-os levonásához. Amennyiben ettől el szeretnénk térni, és nagyobb százalékban szeretnék levonni
pl. személygépkocsi esetében a bérleti vagy lízing díj ÁFA-ját, úgy útnyilvántartást kell vezetni.

Amennyiben 3,5 tonna alatti kisteherautónk saját árut szállítanak, akkor nem kötelezett menetlevél vezetésére, de az útnyilvántartás vezetésére érdemes odafigyelni, mert így vonató le 100%-ban a költségek ÁFA-ja.

Ha útnyilvántartást vezetünk, úgy autókként külön kell vezetni azt.
Formai követelménye nincs, viszont az alábbi kötelező tartalmi elemei meg kell, hogy legyenek:
– a gépjármű típusát,
– forgalmi rendszámát,
– a fogyasztási normát,
– a kilométeróra állását az év első és utolsó napján
(amennyiben a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni),
– az utazás időpontját (a valóságnak megfelelően),
– az utazás indulási és érkezési helyét
– az utazás célját
– a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
– a megtett kilométerek számát.
– A tankolás helye, ideje, ára

A vállalkozások cégautóadó fizetésre kötelezettek. Ez az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a szerzett autó eladja, a lízingbe adónak visszaadja.

A besoroláshoz szükséges adatokat a forgalmi engedélyen találjuk.
Az adót a NAV felé negyedévet követő hónap 20.-ig kell bevallani és megfizetni.

A járművek amortizációja TAO törvény szerint 20%-ban van meghatározva, így a tárgyi eszköz értékét 5 év alatt írjuk le költségként. A TAO törvény nem ismeri el a maradványértéket, így az amortizáció a jármű teljes bekerülési értékére számoljuk.
SZVT. törvény engedékenyebb kicsit, így ha a számviteli politikánk engedi akkor eltérhetünk a 20%-os értékcsökkenési leírási kulcstól, valamint itt maradványértéket is meghatározhatunk.

Már lehet az 1+1%-ról nyilatkozni SZJA visszatérítés mellett is

Már az 1+1%-ról IS LEHET nyilatkozni -
SZJA visszatérítés mellett

Idén is bárki dönthet úgy, hogy az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadójának 1 %-át felajánlja egy regisztrált civilszervezetnek, további 1 %-át pedig egy technikai számos vallási közösségnek vagy a kiemelt költségvetési előirányzatnak, ami idén a Nemzeti Tehetség Program. 

Fontos tisztázni, hogy az SZJA visszatérítés nem csökkenti az szja 1% felajánlás összegét, így támogatásunkkal továbbra is segíteni tudjuk a számunkra szimpatikus szervezeteket munkáját. A felajánlás csak néhány percet vesz igénybe, a támogatott szervezeteknek pedig óriási segítséget jelentenek.

A személyi jövedelemadó 1+1%-áról legkésőbb 2023. május 22. éjfélig lehet nyilatkozni elektronikusan, papíralapon postán vagy személyesen is benyújtható a NAV-hoz. 
Az szja-bevallástól függetlenül, önálló nyilatkozatként a „22EGYSZA” lapon, vagy legegyszerűbben ügyfélkapus hozzáféréssel a NAV webes kitöltőprogramjával lehet beadni.

A felajánlásokra jogosult, kedvezményezett civil szervezetek és vallási közösségek listája az alábbi oldalon érhető el:  https://nav.gov.hu/ado/szja1_1

Elérhetőek az szja bevallási tervezetek

Március 15-étől elérhetőek az szja-bevallási tervezetek

A törvényben előírt határidőkor, azaz március 15-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)  elérhetővé tette  az szja-bevallási tervezeteket.  Az adóhivatal most is több mint 5,6 millió magánszemély helyett dolgozott.

Idén az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők, és az áfás magánszemélyek is. Az szja szerint adózó egyéni vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfa fizetésére kötelezetteknek a tevékenységükből származó jövedelmi, továbbá a NAV-nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal kell kiegészíteniük adóbevallási tervezetüket.

A 2022-re vonatkozó adóbevallási tervezet a központi azonosítási ügynök (KAÜ) azonosító segítségével bárki megnézheti elektronikusan az eSZJA-portálon (https://eszja.nav.gov.hu). Szerkeszteni és jóváhagyni asztali gépen vagy bármilyen okoseszközön, tableten, telefonon is lehet.

Akinek nincs KAÜ-azonosítója és kérte a tervezet postázását, annak a NAV 2023. május 2-áig a tervezet mellett az 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozatot is megküldi. 

Átalányadó 2023 – KATA után hogyan tovább?

Átalányadó 2023 – KATA után hogyan tovább?

Sokakat ért váratlanul tavaly nyáron a KATA adózás változtatása és az a tény, hogy egy új adózási formára kell(het) áttérni. Az ÁTALÁNYADÓ adminisztrációja kezdetben ijesztően soknak tűnt, de 2023-ra ez a kép tisztult.

Bevallási határidő változások
A társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót tartalmazó ’58-as nyomtatványt szeptembertől decemberig havonta kellett beküldeni – azaz január 12-i határidővel még be kellett adni a 2022. december havit – de ezt követően 2023-tól már csak negyedévente kell ezt megtenni.

A határidők tehát:
2023. április 12.
2023. július 12.
2023. október 12.
2024. január 12.

Fontos megemlíteni, hogy nem csak a bevallás gyakorisága változott, de a TB járulék és Szociális hozzájárulás számításának módja is.
Idén már egy úgynevezett göngyölítéses adófizetési szabályt kell figyelembe venni, ami arra szolgál, hogy az ingadozó bevétellel rendelkező egyéni vállalkozókat se érje hátrány és így igazságosabb legyen a közteherviselés.

A göngyölítéses módszer alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot.
A biztosított egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja 2023-ban is havonta legalább a minimálbér, ezért, ha a kiszámított összeg kisebb ennél, a járulékot a minimálbér után kell megfizetni.
A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell, azonban a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.

Átalányadózás újraválaszthatósága
A 2023-as évtől jelentősen csökken az az időszak, amelyben az átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó. Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten átalányadózást.

Az átalányadózás bevételi értékhatára
2023. január 1-től megszűnik az átalányadózás választásához kapcsolódó bevételi értékhatár, így az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha a 2022. évi vállalkozói bevételének összege meghaladja az éves minimálbér tízszeresét (24 millió forintot) vagy ha
kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál az éves minimálbér ötvenszeresét (120 millió forintot).

Módosul az átalányadózás választásának feltétele is
Mostantól az egyéni vállalkozó addig adózhat az átalányadózás szerint, amíg a bevétele a 2023-as adóévben nem haladja meg
az éves minimálbér tízszeresét
a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét.

Bevételi értékhatár arányosítása
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó az előbb leírt bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Fontos, hogy az is tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozónak számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt katás volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kel

Szabadság – alap és pótszabadságok

SZABADSÁG - alap és pótszabadságok

A munkavállalónak minden naptári évben jár szabadság, amely alap- és pótszabadságból áll. Évközben kezdődött vagy megszűnt munkaviszony esetén a szabadság időarányosan jár, abban az esetben is ha az előző munkahelyen nem tudta az összes szabadságát kivenni. Az előző jogviszonyában fel nem használt napokat az előző munkáltatónak kell szabadság megváltásként kifizetnie.

A szabadságot a munkáltató adja ki a munkavállaló előzetes kérésére.
Általános szabály szerint a munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölnie, és a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.
A munkáltatónak munkaidő nyilvántartást kell vezetnie. Ezt a mai világban a munkáltató megteheti papír alapon, online, programokkal. Fontos, hogy minden esetben az Mt. szabályoknak megfelelő legyen.

Fontos változás 2023-tól a szabadság kiadásban. A munkáltató hét nap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, változás azonban, hogy a szabadság kiadását a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő rendkívüli esetben megtagadhatja, illetve ilyen okok fennállása esetén a már kiadott szabadságot megszakíthatja, illetve a kiadott szabadság időpontját módosíthatja.

Alap szabadság a törvény szerint minden munkavállalónak 20 nap és ehhez jönnek hozzá a pótszabadságok.

Életkori pótszabadság:

A törvény értelmében az alapszabadság mértéke 20 (húsz) munkanap.
Életkor szerint járó pótszabadság, ami abban az évben jár először, amelyben a lentebb meghatározott életkort betölti a munkavállaló.
• huszonötödik életévétől egy,
• huszonnyolcadik életévétől kettő,
• harmincegyedik életévétől három,
• harmincharmadik életévétől négy,
• harmincötödik életévétől öt,
• harminchetedik életévétől hat,
• harminckilencedik életévétől hét,
• negyvenegyedik életévétől nyolc,
• negyvenharmadik életévétől kilenc,
• negyvenötödik életévétől tíz munkanap.

Gyermek(ek) után járó pótszabadság, amire a gyermek születésének évétől jogosult a munkavállaló, utoljára pedig abban az évben, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét.
• egy gyermek után kettő,
• két gyermek után négy,
• kettőnél több gyermek után, összesen hét munkanap.
• Amennyiben a munkavállaló gyermeke fogyatékos, abban az esetben két munkanappal nő a pótszabadság mértéke.

Egyéb pótszabadság fajták:
• Apáknak járó pótszabadság 2022. augusztusa után született gyermekek esetén január óta már 10 munkanap , amit a gyermek születését követő második hónap végéig lehet kivenni. Azonban érdemes figyelmi, mert az apa szabadság első 5 nap napjára távolléti díj, a 6. naptól pedig a távolléti díj 40%-a a juttatás összege jár csak.

• Szülői szabadság, ami a munkavállalót gyermeke hároméves koráig illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon. Erre a 44 munkanapra a távolléti díj 10 százaléka adható.

• Fiatal munkavállalóként járó pótszabadság, ha a munkavállaló még kiskorú akkor évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amikor betölti a 18. életévét.

• A föld alatt állandó jelleggel, vagy ionizált sugárzásnak kitett munkahelyen a naponta legalább három órát dolgozó munkavállalókat is megilleti az öt munkanap pótszabadság.

• Olyan az esetben, hogyha a dolgozó megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve vakok személyi járadékára jogosult, szintén jár az öt munkanap pótszabadság.

KIVA általános kiokos

KIVA általános kiokos

A kisvállalati adó, röviden KIVA, egy olyan egyszerűsített adónem, amely kiváltja a társasági adót (TAO) és a Szociális hozzájárulás adót (SZOCHO). Az adó mértéke 2023-ben 10%.

Pontosan kik lehetnek az adó alanyai?
Az egyéni cég, KKT, BT, KFT, ZRT, Szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a Végrehajtó iroda, Ügyvédi iroda és a Közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Fontos, hogy az adó alanyainak meg kell felelni bizonyos feltételeknek. Az adónem választását megelőző adóévben az átlagos statisztikai létszáma nem haladhatja meg az 50 főt, az elszámolt bevétele az 3 milliárd forintot (év közben kezdő vállalkozás esetében időarányos összeget), a mérlegfőösszege az 3 milliárd forintot, valamint ellenőrzött külföldi társasággal nem rendelkezhet, illetve az adószámát az Adóhatóság a KIVA választást megelőző két évben jogerősen nem törölhette. Kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani.

Mi az adó alapja?
A módosító tételek eredménye növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Nézzük is meg ezeket pontosan:

A személyi jellegű kifizetések esetében azt gondolhatnánk, hogy mivel a KIVA kiváltja a SZOCHO-t, ezért az alapja a kettőnek ugyanaz, de ez tévedés. A KIVA esetében a TBJ szerinti járulékalapot képező jövedelem minősül személyi jellegű kifizetésnek, kiegészítve a Szocho törvényben meghatározott béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással. Lényeges viszont, hogy a Szocho. tv. szerint kedvezményre jogosult munkavállalók nagy része után a kisvállalati adóban is adóalap-csökkentő tétel érvényesíthető. Ezeket a kedvezményeket egy másik blogban fejtjük ki.

Melyek a módosító tételek?
Mint a társasági adó esetében, ezen adónem esetében is vannak korrekciós tételek. Viszont nem ugyanazok! Nézzük is meg őket:
– A saját tőke változása: A tőkekivonás, vagyis a jegyzett tőke leszámítolás, növeli az adóalapot. A tőkebevonás, leginkább a jegyzett tőke emelése, csökkenti az adóalapot.
– Osztalék: Kiva alanyiság alatt keletkezett eredmény terhére jóváhagyott fizetendő osztalék növeli az adóalapot, a kapott osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett adó összegével csökkentett bevétel összege, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként csökkenti az adóalapot.
– Növeli az adóalapot a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások (a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében részletezve)
– Megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege is növeli az adóalapot
– A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés összege növeli az adóalapot, kivéve, ha azt magánszemély javára, vagy nem kapcsolt viszonyban álló külföldi személy vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személy javára engedik el.
– Pénztár értékének tárgyévi növekménye növeli, csökkenése csökkenti az adóalapot. Legfeljebb a pénztár mentesített értékét meghaladó rész.


Mi a pénztár mentesített értéke?

A tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. A három érték közül a legmagasabb összeget kell a pénztár mentesített értékeként figyelembe venni. Amíg a pénztár értéke a mentesített érték alatt marad, annak változása nem befolyásolja az adóalapot, ha viszont meghaladja, akkor annak növekménye növeli a KIVA alapját. Ha a pénztár értéke a későbbi években ismét csökken, a kisvállalati adó összege a pénztár értékének csökkenésével mindaddig csökkenthető, amíg a pénztár mentesített értékét el nem éri. A három érték közüli választás lehetősége minden évben döntés kérdése.
A fentieken túl az adóalapot módosítani kell (lehet) ha az adózó a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket állapít meg a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, elhatárolt veszteség fennállásakor, külföldön adóztatható jövedelem esetén.

SZJA KISOKOS – 2. rész 25 év alattiak és 30 év alatti anyák kedvezménye

SZJA KISOKOS - 2. rész
25 év alattiak és 30 év alatti anyák kedvezménye

A személyi jövedelemadó bevallás kitöltése egyre egyszerűbbnek tűnik, mivel a NAV-hoz beérkező adatszolgáltatások szinte biztos alapját képezik a bevallásnak.

Azonban vannak olyan kedvezmények melyekről a NAV-nak nincs információja ezért nekünk kell tisztában lenni vele, hogy a NAV tervezetét ki tudjuk egészíteni és amire jogosultak vagyunk kedvezmények, azokat érvényesíteni is tudjuk.

Ezeknek a kedvezményeknek az érvényesítése két módon történhet:
1. év közben, az adóelőleg megállapításakor
2. az éves bevallás elkészítésekor
A nyilatkozatok letölthetőek a következő linken:
https://nav.gov.hu/ado/adoeloleg_nyilatkozat_2022

Nézzük akkor a kedvezményeket!
Mivel előfordulhat, hogy egy adózónak többféle kedvezmény is jár, fontos tisztázni, hogy az adóalapból milyen sorrendben vonhatók le a kedvezmények.

2023. január 1-jétől az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
– személyi kedvezmény,
– első házasok kedvezménye,
– családi kedvezmény,
– 30 év alatti anyák új adókedvezménye

Előző cikkünkben először a családi adókedvezményt és a 4 gyerekes anyák kedvezményét járjuk körül, most pedig a két életkorhoz kötött kedvezményt, a 25 év alattiak és az új 30 év alatti anyák kedvezményét járjuk körül.

25 év alatti fiatalok kedvezménye

2022. január 1-től a 25. életévét be nem töltött fiatal csökkentheti az összevont adóalapját
A kedvezményre jogosult fiatalnak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a kedvezmény havi összegéig a jogosultságának időszakában, a törvényben meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelmei után.
– a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre pl:
• munkaviszonyból származó jövedelem
• adóköteles TB ellátások (táppénz, CSED, GYED)
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
• a munkaviszony megszűnése miatt kifizetett végkielégítés, de a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját,
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem
– Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül pl:
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére,
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére,
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére.
A kedvezmény kizárólag a jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemre érvényesíthető.

A kedvezmény mértéke
A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára pedig a 25. életéve betöltésének hónapja.

30 év alatti anyák kedvezménye

2022. december 28-án megjelent kormányrendelet értelmében a 30 év alatti nők a gyermekvállaláshoz kapcsolt személyijövedelemadó kedvezményt kapnak.
Ez azt jelenti, hogy a 25 év alatti fiatalok 2022-ben bevezetett kedvezményét terjesztik ki a gyermeket vállaló 25-30 éves korú fiatal nőkre.

A kedvezményt az a fiatal anya személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) » 29/A § (3) bekezdés a) pontja szerint az veheti igénybe, aki 2022. december 31-e után, de legkésőbb a 30. életéve betöltését megelőző napon magzata, vér szerinti gyermeke vagy örökbe fogadott gyermeke után családi kedvezményre lesz jogosult, vagyis 2023-ban gyermeket vállal.

Jogosultsági hónap az a hónap, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

Az új szja kedvezmény a kormányrendelet szerint már a magzat 91 napos korától jár, ám aki a magzat után már 2022-ben jogosulttá vált a családi adókedvezményekre, de 2023-ban szüli meg a gyermekét, csak a szülés napjától jogosult a támogatásra.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető:
a) az Szja tv. szerint bérnek minősülő jövedelmére (Szja tv. 3. § 21. pont),
b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeire (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét),
c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
– az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
– a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
– a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
– egyéni vállalkozónál a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazásakor a vállalkozói kivétre, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelemre;
– mezőgazdasági őstermelőnél az e tevékenységéből származó jövedelmére; a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelmére (például: megbízási, felhasználási szerződés alapján folytatott tevékenység).

A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Az adóalap kedvezmény maximális összege 2023-ban jogosultsági hónaponként 499 952 forint, ami 74 993 forint adókedvezményt jelent.


VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!

Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/