Bejegyzések tőle Potó Márta

Ingatlan bérbeadás adózása hosszú távon cégként vagy magánszemélyként

STRUKTÚRA COOP BLOG

Ingatlan bérbeadás hosszú távon,
cégként vagy magánszemélyként

Az ingatlan bérbeadás adózási szabályai Magyarországon több tényezőtől függenek, és változhatnak az idővel, ezért mindig ajánlott friss információkért és konkrét tanácsért szakértőtől tanácsot kérni.

GAZDASÁGI TÁRSASÁGKÉNT
Első körben vegyük sorra az általános adózási szempontokat gazdasági táraságként.

ÁFA (Általános forgalmi adó):
Az ingatlan bérbeadás fő szabály szerint ÁFA-mentes szolgáltatásnak minősül, kivéve, ha az adott ingatlant részben vagy egészében átalánydíjas szolgáltatásként nyújtják, pl. szállodai szolgáltatásokkal együtt.  Ebben az esetben ÁFA-köteles lehet a tevékenység.

Társasági adó:
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után 9% társasági adót kell fizetni.

Osztalékadó:
A bérbeadásból származó jövedelem után megfizettük a 9% társasági adót, akkor ez a jövedelem a cég jövedelem még, ha ki szeretnénk venni a cégből, akkor osztalékadót kell fizetni utána, ami 15% SZJA és 13% SZOCHO (van plafonja) fizetési kötelezettséget jelent.

Dokumentáció és nyilvántartás:
Minden gazdasági társaságnak gondoskodnia kell a megfelelő dokumentációról és nyilvántartásokról. Fontos, hogy a bérbeadásból származó bevételeket és költségeket pontosan dokumentálják, mivel az adó megállapításánál ennek jelentősége van.

MAGÁNSZEMÉLYKÉNT
Most térjünk ki arra, ha magánszemélyként foglalkozik valaki hosszútávú ingatlanbérbeadással. Ez esetben is az általános szempontokat vizsgáljuk végig.

A bérbeadás tevékenység 3 féleképpen végezhető:
– egyéni vállalkozóként
– adószám és bejelentkezési kötelezettség nélküli magánszemélyként
– adószámos magánszemélyként

Ebben a formában is keletkeznek adóterhek és kötelezettségek.

ÁFA (Általános forgalmi adó):
A magánszemély általános esetben nem áfaalany, tehát az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem ÁFA-mentes.

SZJA (személyi jövedelemadó):
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet személyi jövedelemadó terheli, melynek mértéke 2024-ben 15%. Az ingatlan bérbeadás utáni adózás alapját a jövedelem és nem a bevétel képzi, azaz nem a teljes bevétel adóköteles, hanem csak a kiadásokkal csökkentett összeg, amit jövedelemnek hívunk.

A bevételből kétféle módon állapítható meg a jövedelem mértéke:
tételes költségelszámolás (gyűjtjük szépen a kiadási számláinkat; rezsiköltség, felújítás, karbantartás, amortizáció, 200 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgy eszközök)
– vagy 10% költséghányaddal (ez esetben a bevétel 90%-át tekintjük jövedelemnek, ebből számoljuk a 15% személyi jövedelemadót.)

Dokumentáció és nyilvántartás:
Magánszemélyként is fontos gondoskodni a bérbeadással kapcsolatos dokumentációról és nyilvántartásról.

Adóelőleg fizetési kötelezettség:
Az ingatlan után kiszámított személyi jövedelemadót negyedévente kell megfizetni az adóhatóságnak a negyedévet követő hónap 12. napján

Az ingatlan kiadás jövedelmező tevékenység, de figyelembe kell venni a szabályozását.

Nem elég csak használni a nyugtát, nyilván is kell tartani!

Nem elég csak használni a nyugtát, nyilván is kell tartani!

Tudtad, hogy az adóalanyok nem minden esetben kötelesek számlát kiállítani, helyette nyugtát is adhatnak magánszemély vásárlóik részére?

Nézzük meg ennek a szabályozását:

Áfával számítottan 900 000 forint értékhatár alatt nem kell számlát kibocsátania az adóalanynak, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybe vevő olyan nem adóalany személy – ide nem értve a nem adóalany jogi személyt –, aki az ügylet adót is tartalmazó ellenértékét – legkésőbb a teljesítéskor – megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri.

Ha az adóalany ez alapján mentesül a számlaadási kötelezettség alól, akkor nyugtaadási kötelezettség terheli.

Viszont fontos tudni, hogy nyugtaadási kötelezettségével egybefüggően pedig nyilvántartási kötelezettsége is keletkezik. Az általa beszerzett és használatba vett nyomtatványokat szigorú számadás alá kell vonni.

A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást célszerű vezetni, amelyből a felhasználó, a felhasznált mennyiség (sorszám szerint) és a felhasználás időpontja is megállapítható.

A nyilvántartás kötelező adattatama a következő:

  • – a nyomtatvány neve és számjele (pl. nyugta)
  • – a beszerzés kelte (mikor vásárolták)
  • – a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte
  • – a tömbök sorszáma (-tól -ig)
  • – a használatbavétel kelte (amikor a tömbből az első bizonylatot kiállították)
  • – a felhasználás kelte (amikor a tömbből az utolsó bizonylatot kiállították)
  • – az utolsó bizonylat kiállításának, felhasználásának kelte (ettől a naptól lehet számolni a selejtezés időpontját)
  • – a kiselejtezés kelte (amikor a bizonylat megőrzési határideje letelik, és attól kezdve a bizonylat selejtezhető)

A fenti adatokat tetszőleges formátumú nyilvántartásban lehet rögzíteni, de a nyilvántartás vezetésének pontatlansága, hiányossága, esetleg teljes hiánya esetén a jogszabály szigorú szankciók alkalmazását írja elő.  Ez magánszemélyek esetén 200 ezer forintig, más adózókra vonatkozóan pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé.

A nyomtatványt felhasználónak a nyomtatványt értékesítő, forgalmazó által az értékesítésről kiállított számlával kell rendelkeznie.

A nyugtán túl a Számviteli törvény szigorú számadás alá rendeli vonni a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.
Az idetartozó nyomtatványokat a jogszabály nem sorolja fel tételesen, hanem az ilyenként kezelendők tartalmát határozza meg. A bizonylatok körét a jogszabályi feltételek figyelembevétele mellett a gazdálkodónak kell meghatározni és teljesíteni mindazokat a kötelezettségeket, amelyek a szigorú számadás alá vonás folyamatában az adóalanyokat terhelik.

Ilyen nyomtatványok például:
– a számla (számlatömb)
– az egyszerűsített (készpénzfizetési) számla, számlatömb
– nyugtát (nyugtatömb)
– étkezési jegy
– online pénztárgépek naplója

Célszerű nyilvántartásba venni még (a teljesség igénye nélkül):
– szállítólevelet,
– a gépjármű menetlevelét,
– a felvásárlási jegyet,
– a bevételi pénztárbizonylatot,
– értékpapírokat, stb.

Érdemes tisztába lennie ezekkel a szabályokkal, hogy elkerüljük a büntetést.

ADÓELŐLEG NYILATKOZATOK KITÖLTÉSE

ADÓELŐLEG NYILATKOZATOK KITÖLTÉSE

Egységes szabályok a nyilatkozatok kitöltéséhez:

• két példányban kell kitölteni, egyik a munkáltató példánya marad, másikat a magánszemély őrzi meg az adóévet követő 5. év végéig.
• a kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből lehet igénybe venni, ilyen pl: munkabér, TB ellátás (táppénz, csed, gyed), tiszteletdíj, bérbeadás bevétele…stb.
• külföldi illetékességű magánszemély, csak akkor veheti igénybe a kedvezményt, ha a másik államba hasonló kedvezményt nem vesz igénybe.
• ha a nyilatkozaton közölt adatokba változás áll be a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.
• ha jogosulatlanul veszi igénybe a magánszemély a kedvezményt és 10 ezer forintot meghaladó befizetési kötelezettsége keletkezik belőle, akkor az adóbevallásában további 12% különbözeti bírságot is meg kell fizetnie.
• minden papíron leadott nyilatkozat végén dátumnak és a nyilatkozó aláírásának is szerepelnie kell.

A kedvezmények igénybevételének sorrendje:
• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye
• 30 év alatti anyák kedvezménye
• személyi kedvezmény
• első házasok kedvezménye
• családi kedvezmény

2024. január 1.-től lehetőség van rá, hogy folytonossá tegye az alábbi kedvezmények
tekintetében a magánszemély az adóelőleg nyilatkozatát, azaz nem kell minden évben újra nyilatkozni, hanem visszavonásig érvényes lesz:
• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
• személyi kedvezmény
• első házasok kedvezménye
Adóelőleg nyilatkozaton jelölni szükséges.


NÉGY VAGY TÖBB GYERMEKET NEVELŐ ANYÁK KEDVEZMÉNYE

Ki jogosult rá:
A négy vagy több gyermeket nevelő anya, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt legalább négy gyermek után:
• családi pótlékra jogosult, vagy
• családi pótlékra már nem jogosult, de legalább 12 éven keresztül jogosult volt,
• családi pótlékra való jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

Kedvezmény mértéke:
• összevonandó jövedelem szja mértékéig, korlát nincs

A nyilatkozaton ki kell tölteni:
– a benyújtás évét,
– a magánszemélynek a nevét és az adóazonosító jelét,
– a gyermekek adatainál pedig a nevét és az adóazonosító jelét,
(ha valamilyen okból nincsen neki adóazonosító jele akkor a születési helyét idejét és az anyja nevét)

Ha valakinek 5 gyereknél több van a háztartásában akkor ezt külön nyilatkozaton tudja a 6. 7. gyereket még jelölni, de ebben az esetben jelölni kell a nyilatkozaton.

Ha bármilyen változás áll be akkor a nyilatkozatot újra be kell adni. A jobb felső sarokban jelölni kell, hogy módosított nyilatkozat és a négyes pontba kell jelölni, hogy melyik hónaptól nem szeretné igénybe venni a kedvezményt.

A hármas pontba jogfolytonossá lehet tenni ezt a nyilatkozatot, ami azt jelenti, hogy
mindaddig amíg annál a munkáltatónál dolgozunk, ahol megtettük a nyilatkozatot figyelembe kell venniük a kedvezményt.

25 ÉV ALATTI FIATALOK KEDVEZMÉNYE

Ki jogosult rá:
• A 25. életévét be nem töltött fiatal jogosult rá.

Kedvezmény mértéke:
• Jogosultsági hónaponként 576 601 forint, ami 86 490 forint szja megtakarítást jelent.

Fontos, hogy ez a nyilatkozat fordítva működik és akkor kell nyilatkoznunk, ha nem szeretnénk igénybe venni. Ennek oka lehet például, hogy egy összegbe szeretnénk igénybe venni az éves SZJA bevallásnál, vagy két munkahelyünk van és az egyiknél már érvényesítettük.

A nyilatkozatban ki kell tölteni:
– benyújtás évét,
– a nyilatkozatot tevő magánszemély nevét és adóazonosító jelét,
– jelölni kell az 1. pontban, hogy nem szeretnénk érvényesíteni a kedvezményt,
– a munkáltató nevét és adószámát, ahol a kedvezményt igénybe vesszük.


30 ÉV ALATTI ANYÁK KEDVEZMÉNYE

Ki jogosult rá:
A 25. életévét betöltött fiatal anya, aki
• vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel (2022. december 31 után született vagy örökbe fogadott), vagy
• magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A 30 év alatti anyák kedvezménye és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye együtt nem érvényesíthető. Az a 30 év alatti anya, aki még nem töltötte be a 25. életévét, csak a 25. születésnapja utáni hónaptól érvényesítheti a kedvezményt.

Kedvezmény mértéke:
• Jogosultsági hónaponként 576 601 forint, ami 86 490 forint szja megtakarítást jelent.

A nyilatkozaton ki kell tölteni:
– a benyújtás évét,
– a magánszemélynek a nevét adóazonosító jelét,
– a jogosultsággal formáját,
Magzat esetében csak jelölni kell, amennyiben birtokunkban van ezt igazoló orvosi dokumentum. A kedvezményt attól a hónaptól lehet érvényesíteni, amikor a várandósság eléri a 91. napot.
Már megszületett gyermek esetében a gyermek nevét és adóazonosító jelét is meg kell adni.
– A 3. pontban nyilatkozni kell, hogy a kedvezmény az adóelőleg megállapítása során teljes összegben vagy részben szeretnénk-e figyelembe venni.

Ha megszűnik a jogosultság ennek a kedvezménynek akkor a 4. pontban vissza lehet vonni egy visszavonó nyilatkozattal. Ha bármi mást módosítunk utólag mindig jelöljük, hogy módosított nyilatkozatot teszünk.


SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY

Ki jogosult rá:
• aki súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással rendelkezik
• rokkantsági járadékban vagy
• fogyatékossági támogatásban részesül és erről van határozata.
Súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet szól, mely tételesen felsorolja a betegségeket, melyek ide tartoznak. Visszamenőleg 5 évre is igénybe lehet venni.

Kedvezmény mértéke:
• a minimálbér 1/3-nak száz forintra kerekített összege, mely 2024-ben, 88 900 forint és ez 13 335 forint szja kedvezmény havonta.

A nyilatkozaton ki kell töltenünk:
– a benyújtás évét,
– a nyilatkozatot tevő magánszemély nevét adóazonosító jelét,
– és hogy mire való tekintettel vesszük igénybe a kedvezményt
Ezt az 1. pontban lévő orvosi igazoláson szereplő dátumok megadásával tudjuk.
– nyilatkozni kell, hogy más országban nem veszünk igénybe ilyen kedvezményt,
– Illetve, ha valaki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, akkor az erről szóló határozat számát kell beírni.

Ha tartós a betegsége áll fent, akkor a hatos pontban a visszavonásig teendő nyilatkozatot kell bejelölni, így ameddig az adott munkáltatónál dolgozunk és nem vonjuk vissza a nyilatkozatot addig a munkáltatója figyelembe fogja venni ezt a kedvezményt.

Ha év közben megszűnik a kedvezményre való jogosultságuk, vagy bármi miatt nem szeretnénk igénybe venni akkor egy visszavonó nyilatkozatot kell tenni.
A nyilatkozat jobb felső sarkában módosítva nyilatkozatot bejelölni majd a hetes pontot is.

ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE

Ki jogosult rá:
Azon házaspárok, ahol legalább a házastárs egyik tagjának ez az első házassága.
A házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon át vehető igénybe.
Ha a házaspár mindkét tagja 25 év alatti, akkor a kedvezmény az után a hónap után követő hónapban érvényesíthető először, mikor a házaspár egyik tagja betölti a 25. életévét.
Ha a házaspár egyik tagja 25 év alatti a házasságkötéskor, akkor a kedvezmény a házasságkötés hónapját követő hónaptól érvényesíthető.

Kedvezmény mértéke:
• havonta 33 335 forint, ami 5 000 forint szja-nak felel meg.

Az adóelőleg nyilatkozaton ki kell tölteni:
– a nyilatkozás évét,
– a nyilatkozó magánszemély nevét és adószámát,
– a házastárs nevét és adóazonosító jelét,
– az adóelőleget megállapító munkáltató nevét és az adószámát,
– azt a dátumot, amitől igénybe kívánjuk venni a kedvezményt, ez vagy a házasságkötést követő hónap vagy ha mindkét házastárs 25 év alatti, akkor aki előbb betölti a 25. életévét, az azt követő hónapot kell itt megjelölni.
– jelölni kell a 2. pontban, hogy a kedvezményt az adható 24 hónapig szeretnénk igénybe venni, vagy csak abban az adóévben, amikor nyilatkozunk.
– amennyiben meg szeretnénk osztani ezt a kedvezményt a házastársunk, akkor a 3.pontban erre van lehetőség. Ebben az esetben azt a forint összeget kell beírni, amennyiben igénybe szeretnénk venni a kedvezményt.
– a 4. pontban nyilatkozunk arról, ha egyáltalán nem szeretnénk ezt a kedvezményt igénybe venni.

Változás esetén ugyanúgy módosító nyilatkozatot kell tennünk, mint a korábbi esetekben.

CSALÁDI KEDVEZMÉNY

Ki jogosult rá:
• Aki jogosult a családi pótlékra:
– házastársként, élettársként együtt élő vér szerinti szülők
– a szülővel együtt élő élettárs is, aki az érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettéri Nyilatkozatok Nyilvántartásában
– aki élettársi kapcsolatát a szülővel a családi pótlék kérelmezése előtt legalább egy évvel kiállított közokirattal igazolja

A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa. (Élettárssal adóbevallásba megosztható.)
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Felváltva gondozott gyermek esetén a szülők 50-50%-ban jogosultak a családi pótlékra, így a kedvezmény igénybevételére is 50-50%-ban lesznek jogosultak.

Kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként:
• 1 gyermek esetén 66 670 forint, ami 10 000 forint szja
• 2 gyermek esetén 133 330 forint, ami 20 000 forint szja
• 3 gyermek esetén 220 000 forint, amit 33 000 forint szja

A nyilatkozat benyújtásánál fel kell tüntetni:
– az évet
– a nyilatkozatot tevő magánszemély nevét és adóazonosító jelét,
– a gyermek/gyermekek nevét és adóazonosító jelét,
– az eltartotti minőséget és a jogosultság jogcímét,
– illetve, hogy egyedül vagy közösen szeretnénk-e a kedvezményt igénybe venni,
– nyilatkozni kell, hogy más országban nem veszünk igénybe ilyen kedvezményt,
– fel kell tüntetni a házastársnak a nevét az adóazonosító jelét, valamint a házastárs munkáltatójának nevét és adószámát is.

A kedvezmény megosztható vagy az adóalap összegét tudjuk megosztani, akkor az „a” pontot kell kitölteni a megfelelő forint összeggel, vagy a gyerekek számát, akkor a „b” pontot kell kitölteni.

Amennyiben év közben változás áll be a kedvezményt igénybe vevők státuszában akkor módosító nyilatkozatot kell beadni és új kódot megadni az 1. pontban és feltüntetni a változás dátumát. A módosító nyilatkozat jelölést is meg kell tenni a jobb felső sarokban.


Nyilatkozatok elérhetőek a NAV honlapján:

https://nav.gov.hu/print/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat

Elektronikusan is kitölthetőek ügyfélkapus bejelentkezést követően:
https://www.onya.nav.gov.hu/

HOGYAN ALAKULNAK A MUNKASZÜNETI NAPOK, MUNKANAP ÁTHELYEZÉSEK ÉS HOSSZÚ HÉTVÉGÉK 2024-BEN?

HOGYAN ALAKULNAK A MUNKASZÜNETI NAPOK, MUNKANAP ÁTHELYEZÉSEK ÉS HOSSZÚ HÉTVÉGÉK 2024-BEN?

2024-ben a hétvégék szervezése tervezést igényel, hiszen amíg 2023-ban egyetlen szombati munkanap se volt,  jövőre 3 ilyen nap is lesz. Hosszú hétvégékből sem nem lesz hiány, összesen 7 darab vár ránk, mivel egy munkaszüneti nap se esik hétégére. De nézzük a részleteket.

Munkaszüneti napoknak nevezzük az állam által ünnepnapként elrendelt napokat. Számukat és pontos dátumukat a 2012. évi I. törvény határozza meg. Egy munkaszüneti nap eshet fix naptári napra (ilyenek például március 15. és május 1.) vagy változó naptári napra (ilyenek a mozgóünnepek, mint például a húsvét és a pünkösdhétfő) is.

Január 1. –  1. hosszú hétvége
Egyből egy hosszú hétvégével indítunk, mivel 2024 január 1. hétfőre esik, így hosszabbítva meg a hétvégét. 

Március 15. – 2. hosszú hétvége
2024-ben péntekre esik a második munkaszüneti napunk, így újabb hosszú hétvége vár ránk.

Húsvét – 3. hosszú hétvége (4 napos)
A legkevesebb meglepetést ebben az évben is húsvéti 4 napos hétvége okozza majd. Nagypéntek 2024-ben március 29-re, húsvét hétfő április 1-re esik, így alkotnak egy négynapos hosszú hétvégét.

Május 1. – munkaszüneti nap
Az első kakukktojás, amivel nem járunk jól 2024-ben, az a szerdára eső munka ünnepe lesz.

Pünkösd – 4. hosszú hétvége
Pünkösd idén is májusra esik, méghozzá május 20-án lesz, így május 18-19-20 alatt lesz egy újabb háromnapos hosszú hétvége.

Augusztus 20. – 5. hosszú hétvége (4 napos)
Az államalapítás ünnepe keddre fog esni, így augusztusban érkezik az első szombati munkanap, ami augusztus 3-ra fog esni, de így egy 4 napos hétvégét nyerünk.

Október 23. – munkaszüneti nap
Az 1956-os forradalom évfordulója szintén szerdai napra esik, így itt nem számolhatunk hosszú hétvégével.

November 1. – 6. hosszú hétvége
Mindenszentek napja péntekre esik, ami újabb hosszú hétvégét jelent.

Karácsony – 7. hosszú hétvége (6 napos)
2024 karácsonyán egy nagyon különleges 6 napos „hétvégénk” lesz. De ez szervezést is igényel a hónapban. December 24. keddre, majd december 25-26. szerda-csütörtökre, 27-e  pedig péntekre esik. Így a keddi és pénteki napok le kell dolgoznunk két decemberi szombaton 7-én és 14-én.

Céges karácsonyi vacsora és ajándékok adózása

Karácsonyi céges vacsorák és ajándékok adózása

Közeledik az év vége a cégek karácsonyi partikat rendeznek, melyre hivatalosak a cég dolgozói, esetlegesen a partnerei is. Nagy átlagban egy rövidebb hivatalos rész után, ahol a cég vezetője értékeli az elmúlt évet kezdetét veszi a vacsora, ahol finom ételeket és italokat szolgálnak fel, jobb esetben meghívott vendég, zenész is gondoskodik a szórakoztatásról. A vacsora végét követően a cechet a főnök állja és céges számlát kér. Hogy ne januárban, a számla könyvelésekor érje váratlanul a cég vezetőit a karácsonyi parti adóvonzata, összefoglaljuk az erre vonatkozó adóterheket.

Adóköteles rendezvény

Reprezentációnak minősül és adót kell fizetni utána a karácsonyi ünnepség, melyen vendégül látjuk a dolgozókat és/vagy az üzleti partnereket. A vendéglátás magában foglalja az étel- és italfogyasztást, a szórakoztató programok költségét, a fellépő művészek részére kifizetett díjat, a terembérletet, a szállást (és a hozzá tartozó reggelit) és az utaztatást is. Összefoglalva elmondható, hogy minden olyan költséget, ami a parti megszervezése miatt keletkezett. Ezen költségek ÁFA része nem helyezhető levonásba, így a számlák bruttó értéke lesz a juttatás alapja. A juttatás értékének 1,18 szorosa után 15% SZJA és 13% SZOCHO vagy 10% KIVA terheli a céget.

Példa tao adóalany esetén: ha minden költséget összeadtunk és 1.200.000,- forintra jött ki az ünnepség, akkor az után meg kell fizetni 1.200.000*1,18*15%=212.400,- SZJA-t és 1.200.000*1,18*13%=184.040,- SZOCHO-t, így a cégnek a rendezvény 1.2000.000+212.400+184.040 azaz összesen 1.596.440 forintjába kerül.) Adóteher 33,04% Tao alanyok esetén 27,7% KIVA alanyok esetén.

Nem adóköteles rendezvény

Azok a rendezvények, amelyeket alapvetően munkavégzés céljából rendeznek meg, például egy évértékelő megbeszélés, ahol a cég éves teljesítményének megbeszélésére kerül sor, értékelik a dolgozók munkáját, megbeszélik mik a sikeres tevékenységek, hogyan kívánják folytatni a jövő évben a gazdálkodást és a cég munkavállalói vesznek rajta részt. Ezen rendezvényeknél felmerült költségek (például: terembérlet, hangtechnikai költség, megvilágítás, eszközbérlés) ÁFÁ-ja levonható és elszámolható a társasági adóban többletadó fizetése nélkül.

Azonban, ha ezen a rendezvényen italt és/vagy ételt szolgálnak fel, vagy szórakoztató művészek vesznek rajta részt, akkor ezen utóbbi költések már adókötelesek lesznek. Az előbbi bekezdésben említett módon, azaz a költségek 1,18 szorosa után 15% SZJA és 13% SZOCHO fizetési kötelezettsége lesz a cégnek.

Adóköteles ajándék

Legminimálisabb adóval a SZÉP kártyára jutatott összeg, ami az idei évben extra 200.000,- forinttal emelkedett, fizethető ki a dolgozóknak. Az összeg után 15% SZJA és 13% SZOCHO vagy 10% KIVA fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak, látható, hogy itt nem kell az 1,18* szorzót alkalmazni, így adózása kedvezőbb. Adóteher 28% vagy 25% KIVA esetén.

Ha megajándékozzuk évvégén a dolgozónkat, a kiváló teljesítménye miatt például, akkor az a munkaviszonyból adódó jövedelemnek minősül, független, hogy pénzt, ajándéktárgyat vagy utalványt kapott, az értéke lesz a nettó kifizetés és „felbruttózva” bérként kell számfejteni, azaz ha kap egy 10.000,- forint értékű utalványt, akkor 15.038,- forint után kell megfizetni a 13% SZOCHO-t vagy KIVÁ-t, és a 15.038,- forint és a 10.000,- forint különbözete lesz a munkavállalók levonása ami 5.038,- forint, ami magába foglalja az SZJA-t és a TB járulékot. Adóteher 46,5% vagy 43,5% KIVA esetén.

Bor, bonbon, szaloncukor, karácsonyi pulyka és egyéb földi jó ajándékozása csekély értékű ajándéknak minősül, aminek értéke adóéven belül nem haladhatja meg a minimálbér 10%-át, ami 2023-ban 23.200 forint. Egyes meghatározott juttatásnak minősül és az előbbiekben már többször leírt adózás vonatkozik rá, az ajándék értékének 1,18 szorosa után 15% SZJA és 13% SZOCHO vagy 10% KIVA fizetési kötelezettsége van a munkaadónak. Az ajándék ÁFÁ-ja nem vonható le. Adóteher 33,04% Tao alanyok esetén 27,7% KIVA alanyok esetén.

Adómentes ajándék

Az adómentes juttatások terén oly nagy választásunk nem adódik, de ide tartozik a sportrendezvényre szóló belépő, a kulturális rendezvényekre szóló jegy (pl: koncert jegy, állatkerti belépő, színházjegy stb.). Ha olyan utalványt ajándékozunk, ami pénzre nem váltható vissza, csak belépőre vagy jegyre, akkor az is adómentesen adható. Fontos viszont megemlíteni, hogy ahhoz, hogy ez ténylegesen adómentes legyen nyilvántartást kell vezetni arról, hogy kinek és mikor adtuk át a jegyeket, bérleteket, utalványokat.

Nem adóköteles, ha olyan eszközt adunk használatba a munkavállalónk, ami a munkájához kell. Ilyen lehet például egy laptop táska, akár laptoppal együtt vagy nagyobb értékű toll is, viszont itt kiemelném, hogy ezek használatba adás nem adóköteles, ha ajándékba adjuk akkor már adóköteles lesz.


Vállalati könyvelőt, adótanácsadót,
bérszámfejtőt keres?

Forduljon a Struktúra Coop szakembereihez!

– több, mint 30 év tapasztalat
– teljes körű könyvelési szolgáltatások
– ügyfélközpontú, digitális fókuszú, innovatív könyvelőiroda

Glutén- és laktózérzékenységre igénybe vehető adókedvezmény

Glutén- és laktózérzékenységre igénybe vehető adókedvezmény

  • Sokan nem tudnak róla, de személyi adókedvezményt az veheti igénybe, aki a 335/2009. (XII. 29) Kormányrendeletben részletezett betegségek valamelyikében szenved, azaz akinek például orvosilag igazolhatóan laktóz-, illetve gluténérzékenysége van.

Ez a kedvezmény is súlyos fogyatékossági adókedvezmény körébe tartozik, sőt ez az adókedvezmény 5 évre visszamenőleg is kérhető.

A kedvezmény maximális mértéke 2023: 11.595 Ft, ami úgy jön, hogy a 2023-as minimálbér harmadának 15%-a vehető igénybe havonta, vagyis 232.000/3= 77.333 Ft, ez 100 Ft-ra kerekítve 77.300 Ft. Ebből az adókedvezmény: 77.300 * 15% =11.595 Ft / hónap 2023 január 1-től kezdve. ezt átírtam 2023-as adatokra.

Ha valakinek több, személyi jövedelemadót, illetve adóalapot csökkentő kedvezmény is jár, meghatározott
sorrendben kell azokat érvényesíteni:

  1. a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
  2. személyi kedvezmény
  3. első házasok kedvezménye
  4. családi kedvezmény.

A személyi kedvezményt továbbra is az veheti igénybe, aki:
– súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved, amelyről orvosi igazolással rendelkezik, valamint
–    rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A kedvezmény érvényesítésére két mód van:
– év közben adóelőleg-nyilatkozatban kérhető a munkáltatótól, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizetőtől, vagy
– év végén, az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban érvényesíthető egy összegben.

A kedvezmény igénybevételéhez orvosi igazolással is kell rendelkezni, melyre elsőként szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult vagy orvosi dokumentáció alapján a háziorvos, akik kiállítják az itt letölthető az igazolás súlyos fogyatékosság minősítéséről nyomtatvány, személyi adókedvezmény igénybevételéhez.

Amennyiben végleges fogyatékosságot állapítottak meg (a cöliákia és laktózérzékenység ilyen kategória), akkor az erről kiállított igazolás alapján minden évben kérheti a személyi adókedvezmény figyelembevétele, ilyen esetben nincs szükség évente igazolásra.

Ez az adókedvezmény alanyi jogon jár, azaz a megszerzett jövedelem után befizetett adóalapot csökkenti, így glutén és laktózérzékeny gyermekünk után nem tudjuk ilyen módon érvényesíteni. Ilyen esetben emelt összegű családi pótékre és esetleg közgyógyellátásra lehet jogosult a gyermek, melynek betegségenként meghatározása itt érhető el.

Határozott idejű munkaviszony előnyei, hátrányai és megszüntetése

Határozott idejű munkaviszony előnyei,
hátrányai és megszüntetése

Amikor új állást vállalunk a munkakör és a bér után egy nagyon fontos kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű szerződést írunk alá. Ahhoz, hogy ebben a kérdésben jól tudjunk dönteni tisztában kell lennünk a két lehetőség előnyeivel, hátrányaival. 

A határozott idejű munkaviszony olyan foglalkoztatási forma, amelyben a munkáltató és a munkavállaló előre meghatározott időtartamra kötnek munkaszerződést. A munkaviszony időtartama lehet pár nap, de akár évekről is beszélhetünk, azonban általában az egy év vagy annál rövidebb időtartamra szokták kötni.

A határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató általában olyan esetben alkalmazza, amikor a munka elvégzése korlátozott időtartamra szól, vagy ha a munkavégzés időtartama bizonytalan, például a projekt vagy az idényjellegű munkák esetén. az ilyen típusú munkaviszonyt alkalmazó munkáltatók általában nem terveznek hosszú távra, és nem kívánnak hosszú távú kötelezettséget vállalni a munkavállalóval szemben.

Azonban félrevezető lenne levonnunk azt a következtetést, hogy csak hátrányunk származhat ezen alkalmazási módszerből.

Íme pár kiemelt előny:
– rugalmasság: a határozott idejű munkaviszony lehetőséget ad a munkáltatók számára, hogy rugalmasan alkalmazzák a munkaerőt például szezonális munkavégzés esetén
– költségcsökkentés: a határozott idejű munkaviszonyok lehetővé teszik a munkáltatóknak, hogy időszakosan, szezonálisan vegyenek igénybe munkaerőt, amely a hosszú távú foglalkoztatással járó költségeket csökkenti
– egyszerűbb jogi eljárások: a határozott idejű munkaviszonyok megszüntetése általában egyszerűbb és kevésbé időigényes jogi eljárásokkal jár, mint a határozatlan idejű foglalkoztatás, nem kell okot adni a munkaviszony megszüntetésére, ha meghatározott időn belül jár le a jogviszony
– tapasztalatszerzés: a határozott idejű munkaviszony lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy különböző munkahelyeken dolgozzanak és tapasztalatot szerezzenek

És ezzel szemben pár hátrány:
– bizonytalanság: a határozott idejű munkaviszonyok korlátozott időtartamúak, ami bizonytalanságot okozhat a munkavállalók számára, nem biztosítanak hosszú távú munkahelyi biztonságot
– korlátozott előrelépési lehetőségek: a munkáltatók gyakran nem fektetnek ugyanannyi időt és erőforrást a határozott idejű munkavállalók képzésébe, fejlesztésébe és előrelépési lehetőségeik biztosításába, mint az állandó munkavállalók esetében
– munkanélküliség esetén nehezebb álláskeresés: ha a határozott idejű munkaviszony lejár, akkor a munkavállalóknak új munkahelyet kell keresniük

A határozott idejű munkaviszony megszűnése időben pontosan meghatározott. Az Munka Törvénykönyve (Mt.) értelmében a munkaviszony a meghatározott idő leteltével megszűnik, és nem igényel semmilyen előzetes felmondást. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállaló előzetes megállapodás nélkül is tudja, hogy mikor szűnik meg a munkaviszony. Ha a munkáltató megszegi a határozott idejű munkaviszonyt, például a munkaviszony megszünteti a meghatározott időnél korábban a munkavállaló jogosult a kártérítésre. Az Mt. lehetőséget ad a munkaviszony felmondására is a határozott időre, ha azt a munkaszerződésben rögzítették, ez esetben a munkaviszony a felmondás időpontjában szűnik meg.

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR)

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) FONTOS TUDNIVALÓK

Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától Magyarországon is egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők lesznek felelősek. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (EPR, azaz extended producers responsibility).

2023.07.01.-től a környezetvédelmi termékdíj mellett bevezetésre kerül az EPR díj is.

Alább összefoglaljuk az újonnan bevezetésre kerülő kötelezettséget, azonban azt fontos tudatnunk, hogy nekünk könyvelőknek nincs megfelelő szakirányú tudásunk az EPR díj megállapításához és bevallásához sem.

Azon vállalkozások, akik erre kötelezettek mindenképp forduljanak megfelelő szakemberhez. Ha nem ismernek ilyet kérjék könyvelőik segítségét és ajánlunk.

Ktdt. vagy EPR

Mit kell fizetnem július 1-től?
–   EPR díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után a rendeletben megállapított díjtétel szerint Tehát a gyártó vagy, aki külföldi behozatal esetén az első magyarországi tulajdonos fizeti a díjat, úgy mint a környezetvédelmi termékdíj esetén.
–   Termékdíjat, melynek díjtétele a törvény mellékletében megállapított díj, mínusz a rendeletben megállapított EPR díj.

Vannak-e mentességek, visszaigénylési lehetőség?
–    A mentességek a Ktdt-ben meglévő szabályozásnak megfelelőek, de sokkal szűkebb körben – a megvásárolt termék 60%-t önállóan vagy más termék alkotórészeként külföldre szállították.
– Visszaigénylés jelenleg semmilyen jogcímen nem biztosított, alapanyagként történő felhasználás vagy külföldre történő értékesítés esetén sem,

Mikor és hogyan kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget, be kell jelentkezni, mikor kell fizetni és kinek?
–   Termékdíjat a NAV, az EPR díjat közvetlenül a MOL felé kell fizetni, tárgynegyedévet követő hó utolsó napjáig, először 2023. október 31-én
– Nyilvántartásba vételi kötelezettség van a hulladékgazdálkodási hatóság felé (tevékenység kezdését megelőzően, először 2023. április 30-ig)
– Adatszolgáltatást a kibocsájtott mennyiségről a tárgynegyedévet követő hónap 10-ig a hulladékgazdálkodási hatóság felé kell teljesíteni
–   Telephelyenként naprakész nyilvántartást kell vezetni
–   Bevalláshoz kérje szakember segítségét

Számlázás:
–   A számlán tételkénkként a KF kódnak szerepelni kell
–   A számlán fel kell tüntetni az alábbi szöveget:
a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli, de vevői kérésre az is megjegyzésre kerülhet, hogy a díj megfizetésre került.
– Külföldi vevő esetén ha rendelkezünk a nyilatkozatával akkor az alábbi szöveg kerül feltüntetésre: A kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. Nyilatkozat iktatási száma:

Regisztráció:
–   Az érintett vállalkozásoknak szükséges a hulladékgazdálkodási hatóságnál és ezt megelőzően a MOHU-nál.

Pénzbírsággal sújtható az aki nem tesz eleget EPR bejelentkezési kötelezettségének!

Körforgásos termékek:

 ➢ Csomagolások

➢ Egyszer használatos műanyag termékek 

➢ Elektromos és elektronikus berendezések

➢ Elemek és akkumulátorok

➢ Gépjárművek

➢ Gumiabroncsok

➢ Irodai papír

➢ Reklámhordozó papír

➢ Sütőolaj és Zsír

➢ Textil termékek

➢ Bútorok fából-

Ellátások a baba születése után – CSED, GYED, GYES, GYET

Ellátások a baba születése után - CSED, GYED, GYES, GYET

Gyermekvállalásnál mindenkiben felmerül a kérdés, hogy milyen ellátásra lesz jogosult, most ezeket fogjuk számba venni. Legújabb blog posztunkban összeszedtük a legfontosabb ellátási formákat és hogy mire figyeljünk oda az jogosultság érvényesítéséhez. 

Biztosítási jogviszonyon alapuló ellátások:

Neve / Rövidítése

Csecsemőgondozási díj

Gyermekgondozási díj

CSED

GYED

Folyósításához szükséges biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

Mikortól folyósítják?

A gyermek várható születése előtt 28. nappal már kérhető, vagy a születésétől

A CSED lejártát követően

Folyósítás időtartama

168 naptári nap

A gyermek 2 éves koráig, ikergyermekek esetén 3. életévük betöltéséig

Munkáltató közreműködése szükséges-e az igényléséhez?

Igen

Igen

Ellátás összege

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 100%-a.

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 70%-a, de maximum a minimálbér kétszeresének 70%.
Ez 2023-ban 324 800 Ft, ami a levonások után 243 600 Ft

Levonások, amik az ellátást terhelik

15% SZJA előleg

15% SZJA előleg                 
10% nyugdíjjárulék

Biztosítási jogviszonyhoz nem kötött ellátások:
Vannak olyan ellátások melyek igényléséhez nem szükséges a munkáltató közbenjárása, a jogosultak maguknak meg tudják igényelni ügyfélkapu segítségével akár online is az alábbi felületen: https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/

Anyasági támogatás annak jár, aki a várandósága alatt legalább négyszer részt vett várandósgondozáson. Összege a nyugdíjminimum (ami 2008 óta 28.500 Ft) összegének 225%-val egyezik meg, ikergyermekek esetén a 300 %-val.

Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás az állam hozzájárulása a gyermekek ellátásának költségeihez, hétköznapi nevén családi pótlékként emlegetik. Összege függ a gyermekek számától és egészségügyi állapotától, valamint attól, hogy családban nevelkedik-e gyermek, vagy csak az egyik szülő neveli.  Havi összegében 12 éve nem történt változás.

Családi pótlék összege/hó

Egy gyermekes család

             12 200 Ft

Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             13 700 Ft

Két gyermekes család

             13 300 Ft

Két gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             14 800 Ft

Három vagy több gyermekes család

             16 000 Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             17 000 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek

             23 300 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő

             25 900 Ft

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) annak a szülőnek jár a gyermek 3 éves koráig, aki a kiskorút saját háztartásában neveli. Ha egy szülőnek biztosítási jogviszonya alapján nem jár sem CSED, sem GYED a gyermek születési után, akkor a születést követően GYES-t tud igényelni. Az ellátás összege a nyugdíjminimum azaz 28 500 Ft csökkentve a 10%-os nyugdíjjárulékkal, azaz havi 25 650 Ft.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) azon szülők vehetik igénybe ezt az ellátást, akik saját háztartásukban három vagy annál több gyermeket nevelnek. Ez az ellátás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Ha időközben a legnagyobb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel a 18. éven alatti gyermekek számla 2-re csökken, akkor az ellátást nem folyósítják tovább függetlenül a legfiatalabb gyermek életévétől. Összege megegyezik a GYES összegével és levonásként szintén terheli nyugdíjjárulék.

Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?

Szocho kedvezmények – kinek, mikor, hogyan?

A szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) jellemzően munkaviszony után kell fizetni, de ezen felül természetesen több olyan jövedelem is van, ami a szocho alapját képezi.
A  SZOCHO mértékében folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami jelenlegi, 2023-ban 13%.

De térjünk rá az adókedvezményekre:
A kifizető egy természetes személy munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára csak egy adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.

A kedvezmények a következők:

1) A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
FEOR:
      – 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben
      – 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333-as számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421-es számú foglalkozás szerinti munkakörben
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni 13%-os adómérték 50%-a.

2) A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
A foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal.
Nem számít bele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyba:
          – a csecsemőgondozási díj,
          – örökbefogadói díj
          – a gyermekgondozási díj,
    – a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát
           – a közfoglalkoztatási részvétel időtartamát
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-a az első két évben, a 3. évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-os adómérték 50%-a.

3) A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-a az első három évben, a 4-5. évben pedig a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13%-os adómérték 50%-a.

4) A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
A kifizetőt adókedvezmény illeti meg, ha az általa foglalkoztatott munkavállaló egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, vagy 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
A kedvezmény az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százaléka.

5) A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
A törvényben meghatározott közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatotti jogviszonyban történő
foglalkoztatás esetére adókedvezmény illeti meg.
A kedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatottat az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után a 13 százalék adó mértékének 50 százalékával megállapított összeggel.

6) Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
A kifizető akkor veheti igénybe az adókedvezményt, ha adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban
       a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel
rendelkező kutatót, fejlesztőt
Kedvezmény összege: az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 13 százalékos összege
     b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatót vagy doktorjelöltet foglalkoztat
Kedvezmény összege az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után 13 százalék adómérték 50 százaléka.

7) A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
Vállalkozásként működő, saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhely, kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató kifizető adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 13 százalék adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

A korábbiakban felsorolt (1-7) kedvezmények érvényesítésének közös szabályai:
– Adókedvezményt, ide nem értve a közfoglalkoztatás adókedvezményét, költségvetési szerv kifizető nem érvényesíthet.

– Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.

– Az adókedvezmény egy adott hónapban egyszer vehető igénybe ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételt munkaviszonynál.

– A kifizető és a természetes személy között egyszerre fennálló több munkaviszonynál a kedvezmény egy hónapban egyszer vehető igénybe.

– Az adókedvezményt ugyanazon kifizető és természetes személy közötti ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.

– Az Mt. szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a fennmaradó kedvezményes időszakra.

– Részmunkaidős foglalkoztatáskor a kedvezményalapot nem kell csökkenteni a részmunkaidővel arányosan.

8) A szakirányú oktatás és a duális képzés után érvényesíthető adókedvezmény

9) A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Bővebb tájékoztató:
Személyi jövedelemadó és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok, más közterhek
– 49. füzet A szociális hozzájárulási adó