Bejegyzések tőle Potó Márta

KATA adózás előnyei, hátrányai

STRUKTÚRA COOP BLOG

KATA adózás előnyei, hátrányai

ELŐNYÖK
1. Átlátható, fix költségek, ami mellett főállásban biztosított is leszel

A kisadózó vállalkozások tételes adója azt jelenti, hogy főállásúként egy összegben fizeted be a
– személyi jövedelemadót
– osztalékalap után fizetendő adót
– társasági adót
– járulékokat
– egészségügyi hozzájárulást
– szociális hozzájárulási adót

Háromféle kata adózási típusból választhatsz: 
–  Főállású kisadózó – Abban az esetben, ha főállású katás vagy és a katás vállalkozásod mellett nincs olyan jogviszonyod, amely mellékállást eredményezhet. Ebben az esetben a kata adó 50.000 Ft/hónap.
– Mellékállású kisadózó –Ha a katás vállalkozásodon kívül van más jogviszonyod, ami alapján mellékállásúnak minősülsz (van heti órát elérő munkaviszonyod, van külföldön biztosítási jogviszonyod, társas vállalkozásnak minősülsz, rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülsz, nevelőszülői jogviszonyban vagy, nyugdíjas vagy nappali tagozatos hallgató vagy). Ennek összege 25.000 Ft/hó.
– Emelt összegű kata adó – Ha fontos, hogy magasabb legyen a havi ellátási alap akkor főállásúként választhatod ezt a formát is, melynek összege 75.000 Ft.

Emellett még 2 befizetendő tétel van:
Kamarai hozzájárulás melynek díja egységesen évi 5000 Ft és amit 2022. január 1-jétől nem a vállalkozás székhelye szerinti területi kamarának, hanem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, mint országos kamarának kell megfizetni.

Iparűzési adó, ami többféleképpen számolható:
– fix összegű adó, ami 2.500.000,- adóalap után az önkormányzat illetékességi területén érvényes adómértéknek megfelelő összeg. Pl. Budapest esetén, 2%, azaz évi 50.000,- forint.
– ha a bevétel, nem haladja meg éves szinten a 8 millió forintot, akkor egyszerűsített meghatározással, a bevétel 80%-a után kell megfizetni az adót az önkormányzat illetékességi területén érvényes adómértékkel
– általános szabályok szerinti adómegállapítás: bevétel – anyagköltség – közvetített szolgáltatás – eladott áruk beszerzési értéke = adóalap * önkormányzat illetékességi területén érvényes adómértékkel = fizetendő adó

2. Katás vállalkozásod bármikor tudod szüneteltetni
Ha biztos vagy benne, hogy legalább 1 hónapig nem fogsz katásként munkát végezni, akkor érdemes a vállalkozásodat szüneteltetned. Ezt azt jelenti, hogy nem kell kata adót fizetned és spórolhatsz az iparűzési adóval is.
De figyelj oda, mert ha főállású katás vagy, akkor a szüneteltetés ideje alatt nem leszel biztosított. Ebben az estben érdemes egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetned, aminek itt tudsz utánanézni


3. Katásként biztosított vagy és jogosult vagy ellátásokra is
Főállású katás vállalkozóként az ellátási van ellátási alapos 108.000 Ft lesz, míg ha az emelt összegű katát választod akkor már 179.000 Ft lesz. Viszont mellékállású katásoknak nincsen ellátási alapja.

A havi ellátási alap az az összeg, amiből a társadalombiztosítási ellátások összegeit, azaz a nyugdíjat, táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat stb. számolják.
Természetesen az ezekben az időszakokban nem állíthatsz ki számlát. Amennyiben a táppénz időszakának hossza eléri a 30 napot, vagy a teljes hónapban táppénzben részesülsz, akkor kata adót sem kell fizetni. GYES, GYED esettén fontos, hogy kérj mentesülést a  az aktuális hónapot követő hónap 12-ig a T101E nyomtatványon, vagy az ONYA felületen változás bejelentő lapján.
Az ellátások iránti kérelmeket az egészségbiztosító honlapján található elektronikus ügyintézéssel kérheted. 

HÁTRÁNYOK
1. Tisztában kell lenned vele, hogy megéri-e KATÁS vállalkoznak lenned.

Mielőtt belevágsz az alapításba érdemes egy alapos kalkulációval kezdened. Nézd meg, hogy a naptári évben hány hónap van hátra, amiben KATA adót kell fizetned. A hónapok számát ezután szorozd meg 1 millió forinttal. Így megkapod a bevételhatárt.
Az első fontos szabály, hogy csak akkor éri meg katáznod, ha tervezett bevételeiddel nem léped át ezt a bevételi határt. Ha meghaladod a felső plafont, akkor is katázhatsz tovább, de ebben az esetben a bevételhatár feletti összeg után 40%-os különadót kell fizetned. Tehát érdemes mérlegelni, hogy a különadó mellett érdemes-e a katát választani.

A kata akkor éri meg legjobban, ha kevés költséggel dolgozol, ugyanis ennél az adózási formánál nem lehet elszámolni a költségeket. Így jó választás lehet szellemi tevékenységet végzel vagy ha szolgáltatást értékesítesz.

2. Figyelni kell a változásokra!

A KATA adózást a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályozza. Az esetleges változásokról azonban érdemes évente tájékozódni. 
Ilyen például, hogy 2021-től belföldi kifizetőtől egy adott évben 3 millió forint feletti bevételt szerzel, akkor a 3 millió forintot meghaladó juttatást 40%-os adó terheli.
Ezekre érdemes odafigyelni neked vagy könyvelődnek!

3. Sajnos a nyugdíjban nem jelent egy év KATA 365 nap szolgálati időt.
Abban az esetben, ha valaki 50.000 Ft katát fizet, akkor 197 nap szolgálati időt szerez, amennyiben 75.000 Ft-ot fizet havonta, akkor 329 nap szolgálati időt. 

Kell-e könyvelő egy KATA-s vállalkozónak?

„Egy KATA-s vállalkozónak nem kell könyvelő”
Sokszor hallottuk már ezt a mondatot!

Amennyiben tisztában vagyunk a KATA adózás szabályaival, akkor lehetséges, hogy könyvelő nélkül is tud működni a vállalkozásunk, de ez a legritkább esetben van így.

Először nézzük meg, hogy  milyen szabályok vonatkoznak egy KATA-s vállalkozás indítására.

Ki lehet KATA-s vállalkozó?
• az egyéni vállalkozó;
• az egyéni cég;
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság; közkereseti társaság
• az ügyvédi iroda

Ki nem lehet KATA-s vállalkozó?
· Akinek az adószámát a bejelentkezés évében vagy azt megelőző adóévben a NAV törölte
· Akinek a tevékenysége „Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése”
· A bejelentkezéskor végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlés hatálya alatt áll

Mikor választható a KATA?
· Ha már működő vállalkozásról van szó, akkor a bejelentést követő hónaptól lehet KATA-s
·Kezdő vállalkozásnál a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával, vagy a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával

Hogyan kell bejelentkezni a KATA hatálya alá?
· A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó
(aki szerepel az egyéni vállalkozások nyilvántartásában) a Webes Ügysegéden keresztül
· Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő egyéni vállalkozó a T101 jelű adatlapon
· Már működő, egyéni vállalkozó a T101E bejelentőlapon
· A tevékenységét év közben kezdő kkt., bt., egyéni cég a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik egyablakos rendszeren keresztül
· Már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap benyújtásával
· Az ügyvédi iroda a ’T201 jelű adatlapon jelentkezhet be.

https://onya.nav.gov.hu/#!/login
https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/

A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie, viszont egy magánszemély csak egyetlen jogviszonyban jelenthető be kisadózóként.
A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e és ezzel biztosítási jogviszonyt szerez.
A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbség azért lényeges, mivel a fizetendő tételes adó nagysága ettől is függ.

Nem főállású kisadózó az, aki:
· legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll,
· kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (pl: nyugdíjas vagy 40 év szolgálati idővel rendelkező nő),
· külföldön biztosított személynek minősül,
· olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
· rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
· a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó,
· nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
· köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A Nav-os bejelentéseken kívül a következőket kell még megtenni:
· Az Önkormányzatnál lehetőségünk van az iparűzési adóban az adózási mód megválasztására (erre még később részletesen kitérünk)
· Kamarai bejelentkezés, melyről egy korábbi cikkünkben lehet olvasni:
https://struktura-coop.hu/2022/03/18/kamarai-hozzajarulas/

Ezeket végig olvasva láthatjuk, hogy nem is olyan könnyű elindítani egy KATA-s vállalkozást.

Ha ezek után érdekelnek még a vállalkozás működését érintő szabályok is, akkor nézzen vissza a blogunkra a későbbiekben is!

Jogviszony bejelentés, kijelentés és módosítás

Jogviszony bejelentés, kijelentés és módosítás

Vállalkozásunk egyik fontos építőkockái a munkavállalóink. Velük kapcsolatosan több adminisztrációs feladatunk van, de az egyik leglényegesebb a NAV felé történő adatszolgáltatás.
Adatot kell szolgáltatnunk legtöbb esetben például a jogviszonyuk kezdetéről, végéről, illetve a jogviszonyukban történt változásokról is.

Nézzük ezeket az eseteket:

A Munka törvénykönyve kimondja, hogy munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Viszont egy aláírt munkaszerződés nem minden esetben elegendő, vizsgálnunk kell a biztosítási jogviszonyt is. Ugyanis bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót, a TBJ szerinti biztosítással járó jogviszonnyal kapcsolatosan.
A leggyakoribb ilyen jogviszony a munkaviszony, a társas vállalkozói jogviszony, de akár a megbízási jogviszony is, ha a díjazás eléri a törvényben meghatározott mértéket. Ezek bejelentését legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése előtt a NAV által közzétett T1041 nevű nyomtatványon tehetjük meg. A bevallásban fel kell tüntetnünk a munkáltató és a munkavállaló azonosító adatai, valamint a jogviszony kezdetét, a kódját, munkakört (FEOR) és a heti munkaidőt.

Ha a jogviszony kezdetekor bejelentési kötelezettség terhelte a munkáltatót, akkor megszüntetés esetében szintén be kell adnunk ugyanezen nyomtatványt a megszűntetés dátumával kiegészítve 8 napon belül.

Ha a bejelentett adatokban változás történik, azt a NAV felé is le kell jelenteni. Ilyen eset a munkakör változása és a munkaidő módosulása. Ennek bejelentésére a változás bekövetkezését követő 15 nap áll rendelkezésünkre. Bár változásbejelentésnek számít, a biztosítás szünetelés kezdetének és végének bejelentésére csupán 8 nap áll rendelkezésünkre.

Hibásan bejelentett jogviszony adat esetében lehetőségünk van helyesbítésre. Ebben az esetben fel kell tüntetnünk az eredetileg bejelentett adatokat, illetve a helyes adatot is. Viszont a jogviszony kezdete és kódja helyesbítéssel nem javítható. Ilyen esetben az eredeti bevallást törölni kell és új bejelentésként be kell nyújtanunk a helyes adatokat.

Be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetében egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthat az Adóhatóság, valamint akár 12 nyitvatartási napra lezárhatja üzletünket. Viszont, ha az ellenőrzés megkezdéséig a bejelentési kötelezettségnek eleget teszünk, akkor csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhatnak, ami ötszázezer forintig terjedhet.

Összegezve tehát megállapítható, hogy fontos, hogy a bejelentési kötelezettségünknek időben és teljeskörűen eleget tegyünk.

Ellátások a baba születése után – CSED, GYED, GYES, GYET

Ellátások a baba születése után - CSED, GYED, GYES, GYET

Gyermekvállalásnál mindenkiben felmerül a kérdés, hogy milyen ellátásra lesz jogosult, most ezeket fogjuk számba venni. Legújabb blog posztunkban összeszedtük a legfontosabb ellátási formákat és hogy mire figyeljünk oda az jogosultság érvényesítéséhez. 

Biztosítási jogviszonyon alapuló ellátások:

Neve / Rövidítése

Csecsemőgondozási díj

Gyermekgondozási díj

CSED

GYED

Folyósításához szükséges biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

Mikortól folyósítják?

A gyermek várható születése előtt 28. nappal már kérhető, vagy a születésétől

A CSED lejártát követően

Folyósítás időtartama

168 naptári nap

A gyermek 2 éves koráig, ikergyermekek esetén 3. életévük betöltéséig

Munkáltató közreműködése szükséges-e az igényléséhez?

Igen

Igen

Ellátás összege

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 100%-a.

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 70%-a., de maximum a minimálbér kétszeresének 70%.
Ez 2022-ben 280.000 Ft, ami a levonások után 210.000 Ft

Levonások, amik az ellátást terhelik

15% SZJA előleg

15% SZJA előleg                 
10% nyugdíjjárulék

Biztosítási jogviszonyhoz nem kötött ellátások:

Vannak olyan ellátások melyek igényléséhez nem szükséges a munkáltató közbenjárása, a jogosultak maguknak meg tudják igényelni ügyfélkapu segítségével akár online is az alábbi felületen: https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/

Anyasági támogatás annak jár, aki a várandósága alatt legalább négyszer részt vett várandósgondozáson. Összege a nyugdíjminimum (ami 2008 óta 28.500 Ft) összegének 225%-val egyezik meg, ikergyermekek esetén a 300 %-val.

Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás az állam hozzájárulása a gyermekek ellátásának költségeihez, hétköznapi nevén családi pótlékként emlegetik. Összege függ a gyermekek számától és egészségügyi állapotától, valamint attól, hogy családban nevelkedik-e gyermek, vagy csak az egyik szülő neveli.  Havi összegében 12 éve nem történt változás.

Családi pótlék összege/hó

Egy gyermekes család

             12 200 Ft

Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             13 700 Ft

Két gyermekes család

             13 300 Ft

Két gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             14 800 Ft

Három vagy több gyermekes család

             16 000 Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             17 000 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek

             23 300 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő

             25 900 Ft

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) annak a szülőnek jár a gyermek 3 éves koráig, aki a kiskorút saját háztartásában neveli. Ha egy szülőnek biztosítási jogviszonya alapján nem jár sem CSED, sem GYED a gyermek születési után, akkor a születést követően GYES-t tud igényelni. Az ellátás összege a nyugdíjminimum azaz 28 500 Ft csökkentve a 10%-os nyugdíjjárulékkal, azaz havi 25 650 Ft.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) azon szülők vehetik igénybe ezt az ellátást, akik saját háztartásukban három vagy annál több gyermeket nevelnek. Ez az ellátás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Ha időközben a legnagyobb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel a 18. éven alatti gyermekek számla 2-re csökken, akkor az ellátást nem folyósítják tovább függetlenül a legfiatalabb gyermek életévétől. Összege megegyezik a GYES összegével és levonásként szintén terheli nyugdíjjárulék.

Kamarai hozzájárulás

Kamarai hozzájárulás

Azok, akik évek óta tapossák a vállalkozásuk tudhatják, ha elérkezik a március nem csak a „szokásos” iparűzési adó és gépjárműadó utalás áll előttük, hanem bizony az a bizonyos kamarai hozzájárulás befizetése is várat magára. De mi is ez a kamarai hozzájárulás és mit kapunk érte cserébe? Vizsgáljuk kicsit jobban meg.

Vállalkozás, egyéni vállalkozás indítása után a könyvelő első dolgai között van a kamarai regisztráció. Ez lényegében egy tájékoztató, amit a vállalkozás nyújt az illetékes kamarának az alap adataink kívül arról, mi lesz a tevékenysége, mekkora árbevételre számít, hová tervez értékesíteni. A bejelentkezést online, vagy papír alapú formában tehetjük meg az alábbi linken: https://mkik.hu/vallalkozoi-regisztracio

Mindennemű változást (beleértve az egyéni vállalkozói szüneteltetést is!) 5 napon belül jelezni kell a már említett formátumokban. További közös munkánk itt meg is szűnik velük, mert semmiféle adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségünk nincs feléjük (csak az ajtón kopogtatnak a befizetés nem teljesítése esetén).

A kamarai hozzájárulás mind a vállalkozásoknak, mind az egyéni vállalkozóknak kötelezően minden évben meg kell megfizetniük az adott év március 31.-ig. Ezen általánosítás alá az alábbi kivételek tartoznak: alapítványok, egyesületek, szövetségek; egyéni vállalkozóként: magán-állatorvosi tevékenységet, ügyvédi tevékenységet, egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységet, közjegyzői tevékenységet és az önálló bírósági végrehajtói tevekénységet végzők. Illetőleg mentesülnek ezen kötelezettség alól az agrártevékenységet, élelmiszergazdasági és vidékfejlesztési tevékenységet folytatók. Ha az egyéni vállalkozó év közben szünetelteti a tevékenységét a fizetési kötelezettsége továbbra is fennáll, csupán akkor mentesül alóla, ha január 1.-én már szüneteltetéssel kezdte az adóévet, viszont legközelebb csak akkor kell fizetnie, mikor a tevékenységét ismét folytatja.

A kamarai hozzájárulás összege minden évben 5.000 Ft, amit az érintettek legkönnyebben utalással tudnak teljesíteni, de lehetőség van készpénzben, „sárga csekken” is teljesítésére, ha besétálunk az illetékes területi kamarához. Ezen „tagdíjért” cserébe pályázatfigyelést biztosítanak nekünk, valamint tanácsadást gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben. Nem lélegezhetünk fel akkor sem, ha mi ezzel a lehetőséggel nem élnénk, és inkább egy könyvelőre, adótanácsadóra bíznánk az előbb említett kérdéseinket. A tagdíj meg nem fizetése esetén elsőként kapunk egy üzenetet, amiben felszólítanak, hogy 5 napon belül rendezzük a tartozásunk, és ha még ettől sem ijedünk meg eléggé, ezután intézkednek az összeg behajtása iránt (adók behajtásához hasonlóan ennek plusz 5.000 ft végrehajtási díja van).

Fontos változás 2022.01.01-et követően, hogy nem az illetékes kamarának kell megfizetni a tagdíjat, hanem az országos kamarának, vagyis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. Figyeljünk rá, hogy a számlaszámuk is változott (Gránit Bank: 12100011-10639683).

Ha korábbi tartozásunk lenne nyilvántartva(2022.01.01 előtti) azt még ugyan úgy változatlanul a székhely szerinti illetékes kamara felé kell rendezni.

Már lehet az 1+1%-ról nyilatkozni SZJA visszatérítés mellett is

Már lehet az 1+1%-ról nyilatkozni -
SZJA visszatérítés mellett is

A civilszervezetek és az egyházak jövőre még több pénzhez juthatnak, hiszen évről-évre egyre több a felajánlás összege, és a családi adóvisszatérítés miatt kieső egy százalékokat is megkapják az érintettek – közölte Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

2022-ban 2,3 millióan ajánlották fel adójuk egy százalékát, azaz mintegy 140 ezerrel többen rendelkeztek személyi jövedelemadójukról, mint a korábbi évben. Így a magánszemélyek összesen 20,7 milliárd forintot ajánlottak fel adójukból a civil és egyházi szervezeteknek. A felajánlott összeg 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Viszont nagyon nehéz év várhat a civil szervezetekre, mivel sokak nem fognak rendelkezni az 1%-juk felett. Teszik ezt abban a hitben, hogy az SZJA visszatérítés miatt csökkent vagy esetleg megszűnt ez a lehetőségük.

Fontos tisztázni, hogy az SZJA visszatérítés nem csökkenti az szja 1% felajánlás összegét, így támogatásunkkal továbbra is segíteni tudjuk a számunkra szimpatikus szervezeteket munkáját.

A koronavírus járvány idején ez a felajánlás hatalmas segítség az egyházaknak és civil szervezetek számára. Éppen ezért döntött úgy a kormány, hogy a családi adóvisszatérítés miatt kieső egy százalékokkal az érintettek számolhatnak jövőre is – mondta az államtitkár. Ezt az összeget civil és egyházi szervezetek megkapják, azt ugyanis költségvetési támogatásként visszapótolja az állam. A szülők tehát még a számukra visszatérítendő adó terhére is rendelkezhetnek annak 1+1 százalékáról – összegezte Tállai András.

A személyi jövedelemadó 1+1%-áról legkésőbb 2022. május 20-ig lehet nyilatkozni, az szja-bevallástól függetlenül is.

A felajánlásokra jogosult, kedvezményezett civil szervezetek és vallási közösségek listája az alábbi oldalon érhető el: https://nav.gov.hu/ado/szja1_1/11-os-rendelkezes-2022-ben/11-os-rendelkezes-2022-ben

Március elseje óta elérhetők az szja bevallási tervezetek

Március elseje óta elérhetők az szja-bevallási tervezetek

Két héttel a törvényben előírt határidő előtt, már március 1-jén elérhetővé tette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az szja-bevallási ajánlatot – tájékoztatta Tállai András az MTI-t.

A Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára közleményében hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy az arra jogosultak a lehető legegyszerűbben és legkorábban kézhez kapják a családi adó-visszatérítést.

Az adóhivatal 2022-ben több mint öt és félmillió magánszemély helyett dolgozott. Az szja-bevallási tervezetek még soha nem készültek el ilyen korán, mint az idén. Akik februárban nem kapták meg az adóvisszatérítés összegét, az adóból visszajáró összeget ők ezt az szja-bevallásukban igényelhetik vissza.

Azok is tudják módosítani a tervezetet, akik változtatni szeretnének a családi kedvezmény év közi igénybevételén. Az adóhivatal ráadásul jelentősen felgyorsította a 30 napos pénzkiutalási folyamatot, így a NAV a bevallás beérkezését követően soron kívül, akár már két héten belül utalja is a családoknak visszajáró adót – mondta az államtitkár.

A bevallási tervezetek elektronikusan az eSZJA-portálon (https://eszja.nav.gov.hu) érhetőek el. Szerkeszteni és jóváhagyni asztali gépen vagy bármilyen okoseszközön, tableten, telefonon is lehet.

Hogyan alakulnak a munkaszüneti napok, munkanap áthelyezések és hosszú hétvégék 2022-ben?

Hogyan alakulnak a munkaszüneti napok, munkanap áthelyezések és hosszú hétvégék 2022-ben?

Idén március 15-e keddre esik, így ez egy hosszú hétvégét jelent, de a tavalyi évhez képest ebben az évben még kevesebb a hétköznapra eső munkaszüneti napok száma.

2022-ben összesen 13 munkaszüneti nap lesz, de ebből csak 6 esik munkanapra, további 7 pedig hétvégére. Így két négynapos és két háromnapos hétvégével számolhatunk. Az 5 hosszú hétvégéért cserébe viszont 2 szombati munkanap is lesz.

Munkaszüneti napoknak nevezzük az állam által ünnepnapként elrendelt napokat. Számukat és pontos dátumukat a 2012. évi I. törvény határozza meg. Egy munkaszüneti nap eshet fix naptári napra (ilyenek például március 15. és május 1.) vagy változó naptári napra (ilyenek a mozgóünnepek, mint például a húsvét és a pünkösd hétfő) is.

A munkaszüneti napok körüli munkarendről a tárgyévet megelőző évben legkésőbb október 31-ig a foglalkoztatási miniszter dönt a 2022. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 23/2021. (VI. 1.) ITM rendeletben.

Munkaszüneti napok 2022-ben: 

Dátum Nap Ünnep Típus
Január 1. szombat újév munkaszüneti nap
Március 14. hétfő extra pihenőnap
Március 15. kedd 1848-as forradalom munkaszüneti nap
2022. április 15. péntek nagypéntek munkaszüneti nap
2022. április 17. vasárnap húsvét munkaszüneti nap
2022. április 18. hétfő húsvét hétfő munkaszüneti nap
2022. május 1. vasárnap munka ünnepe munkaszüneti nap
2022. június 5. vasárnap pünkösd munkaszüneti nap
2022. június 6. hétfő pünkösd hétfő munkaszüneti nap
2022 augusztus 20. szombat államalapítás ünnepe munkaszüneti nap
2022. október 23. vasárnap 1956-os forradalom munkaszüneti nap
2022 október 31. hétfő extra pihenőnap
2022. november 1. kedd mindenszentek munkaszüneti nap
2022. december 25. vasárnap karácsony munkaszüneti nap
2022. december 26. hétfő karácsony munkaszüneti nap

Így alakulnak 2022-ben a munkaszüneti napok és hosszú hétvégék 2022-ben:

Március 15. – 4 napos hosszú hétvége
Az év első hosszú hétvégéje és egyben munkanap áthelyezése. Március 14. hétfőt március 26-án szombaton kell ledolgozni. Így március 12-13-14-15 alatt 4 napos hosszú hétvége lesz.

Húsvét – 4 napos hosszú hétvége
A legkevesebb meglepetést talán a húsvéti 4 napos hétvége okozza minden évben. Nagypéntek 2022-ben április 15-re, míg húsvét hétfő április 18-re esik, így április 15-16-17-18. napjai alkotják a négynapos húsvéti hosszú hétvégét.

Pünkösd – 3 napos hosszú hétvége
Pünkösd idén is júniusra esik. Pünkösd hétfő június 6-án lesz, így június 4-5-6. alatt lesz az év első háromnapos hosszú hétvégéje.

Augusztus 20. – hétvégre esik
Az államalapítás ünnepe szombatra esik, így ezzel sajnos nem jár munkaszüneti nap.

Október 23. – hétvégre esik
Idén az 1956-os forradalom évfordulója is hétvégére, vasárnapra esik, így elveszítve egy újabb munkaszüneti napot.

Mindenszentek – 4 napos hosszú hétvége
Mindenszentek napja keddre esik, így október 29-30-31. és november 1. alkotnak egy újabb 4 napos hosszú hétvégét. Cserébe viszont az október 31. hétfői napot, 2 héttel korábban, október 15-én kell ledolgozni.

Karácsony – 3 napos hosszú hétvége
2022 karácsonyán csupán csak egy munkanapra eső munkaszüneti nap lesz. December 24. szombatra, december 25. vasárnapra, december 26. pedig hétfőre esik. Így december 24-25-26. alkotja a háromnapos karácsonyi hosszú hétvégét.

Szilveszter – hétvégre esik
Ha előre tekintünk láthatjuk, hogy a szilveszter 2022-ben szombatra esik, így 2023-as év első napja szintén hétvégére (vasárnapra) fog esni.