Az egyszerűsített végelszámolási eljárás legfontosabb tudnivalói

2022.07.28. in felszámolás, végelszámolás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Az egyszerűsített végelszámolási eljárás
legfontosabb tudnivalói

Ha egy cég nem kívánja tovább folytatni a működését, és a fennálló tartozásait a cég vagyona képes fedezni, elhatározhatja az egyszerűsített végelszámolással történő megszűnést, amelyet végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül lehet befejezni.
Az adózónak egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámolót nem kell választani, ilyenkor a feladatokat a cég vezető tisztségviselője látja el.

Nézzük meg, hogy melyek ezek a teendők az egyszerűsített végelszámolás esetén:

1. Ha megszületett a végelszámolásról szóló döntés, a döntéshozó határozatban meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját, (ez az időpont nem lehet korábbi, mint a határozat kelte), valamint magát a tényt a végelszámolásról. Ezt cégkapun keresztül a T201T adatlap benyújtásával lehet megtenni, csatolva a döntésről szóló határozattal.

2. A végelszámolás közzétételét követően a cég hitelezői 40 napon belül jelenthetik be a
követeléseiket.

3. Természetesen a végelszámolás időszaka alatt az adóbevallásokat továbbra is be kell nyújtani.

4. Az egyszerűsített végelszámolást választó cégnek el kell készíteni és közzé is kell tenni a vállalkozás beszámolóját is, amennyiben év közben döntöttek a végelszámolás mellett, lesz egy végelszámolást megelőző beszámoló, amit 30 napon belül kell közzétenni, valamint a végelszámolás időszakára eső beszámoló, azaz a záró beszámoló.
Szükséges még beküldeni a záró bevallást a végelszámolás befejezésének napjával, jellemzően 71, 65, 08, 01 számú bevallásokat.

5. Be kell nyújtani a T201T adatlapot a végelszámolás záró dátumát közölve az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor (150 napon belül) szintén cégkapun keresztül.

6. Ezen felül cégbíróság részére is meg kell küldeni a vagyonfelosztási javaslatot, valamint a határozatot. Ennek a mintája az alábbi linken található: https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal
Főoldal – Vállalkozás – Cégek működtetése – Cégek egyszerűsített végelszámolásának befejezése

Az 5. és 6. pontban leírtak elmulasztása esetén a cégbíróság a 211. napon elrendeli a végelszámolási eljárás megszüntetését!

További információ a NAV oldalán érhető el az eljárási tudnivalók alatt, a 60. információs füzetet kiválasztva.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Miért jó a digitális könyvelés?

2022.07.19. in könyvelés /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Miért jó a digitális könyvelés?

A 21. században sokat fejlődött a technológia. Aki a könyvelésben lépést szeretne ezzel tartani, azoknak meg kell ismerni jópár új fogalmat, ami segíti az életüket.
Vegyük végig ezeket sorban:

Felhő alapú könyvelés:
Egy felhő alapú könyvelő szoftver nagyban tudja segíteni a könyvelőt, mivel nem kell futtatni egy szervert 0-24-ben ahhoz, hogy a program automatizmusai tudjanak dolgozni. Elég csak előfizetni a megfelelő szolgáltatásra, ami bárhol bármikor elérhető. Ez magával hozza azt is, hogy távolról, home officeból, akár az ügyfél irodájából vagy akár mobilról is elég legyen egy böngésző, hogy dolgozhassunk, ellenőrizhessük vagy lekérhessünk bármilyen információt.

OCR:
Manapság már egy jó digitális könyvelőprogramtól elvárható, hogy legyen benne valamilyen karakterfelismerő algoritmus. Az OCR segítségével a program egyszerűen le tudja könyvelni a számlák főbb adatát, így ez kiveszi a könyvelés monoton részét és rengeteg időt spórol meg.

API kapcsolatok:
Egy könyvelőprogramnak fontos, hogy együtt tudjon működni más rendszerekkel. Egyrészt a NAV is rákényszeríti a vállalkozókat az Online Számla adatszolgáltatásra, amely egy szintig teher, de egy jó digitális könyveléssel együtt nagyon jó információforrás. De az API kapcsolat jobb, ha nem áll meg csak a NAV felé. Ha olyan rendszert használunk, ami más számlázó szoftverekkel is együttműködik, akkor a könyvelők hamar kapnak naprakész információt, amely a rendszer előre fel tud dolgozni, így a könyvelőnek elég csak ellenőrizni.

Excel:
Lehet sokan nem értenek velem egyet, de véleményem szerint egy digitális könyvelésben hívő könyvelőnek ismernie kell az Excelt is. Az Excel nem csak egy táblázat kezelő és nyilvántartó szoftver, de rengeteg hasznos tulajdonsága is van. Köztük a függvények, amelyek megkönnyítik a munkát. Legyen szó egy egyszerű FKERES függvényről, amellyel táblázatokat lehet összehasonlítani, de akár egy egymásba ágyazott függvényekről. De a számvitel lényegét kiszolgáló PIVOT tábla is sokban meg tudja könnyíteni a munkát. Az igazán haladó felhasználók pedig az egyszerűbb Makró függvényektől sem riadnak vissza.

PSD2:
Az Európai Unió Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított irányelve és a pénzügyi szolgáltatások szabályozására jött létre és ez határozza a meg a nyílt bankolás alapjait, ami lehetővé teszi a pénzintézeteknek, hogy harmadik fél (így könyvelőprogramok is) naprakészen hozzáférésjenek a banki tételekhez.
Ezáltal megvalósulhat az automatikus bankimport, ami akár napi 4 alkalommal frissül és nem kell többé kézi bank rögzítéssel bajlódni.

Ez az öt alapfogalom ismeretével egy könyvelő el tud indulni a digitalizáció irányába, amivel a munkáját tudja megváltoztatni. Ha kihasználja a digitalizáció adta lehetőségeket, akkor a munka java része nem a számlák kontírozásából és felrögzítéséből fog állni, hanem abból, hogy az ügyfelekkel együttműködve átlássa az ügyfeleik folyamatait, és a főkönyvet az alapján tudja előkészíteni, hogy mi jó az ügyfélnek. Sőt, a felszabaduló idővel olyan plusz szolgáltatásokra is tud időt fordítani, mint például az adótanácsadás. Így a könyvelő és ügyfél között nem csak egy olyan kapcsolat van, hogy szatyorba leadásra kerül a számla és kap cserébe egy fizetendő ÁFA összeget, hanem egy szorosan együttműködő kapcsolat jön létre, amely az ügyfél adózási érdekeit tartja szem előtt.

Mi a Struktúra Coopnál 8-10 éve elkezdtük bevezetni ezeket a rendszereket, melyekben hatalmas segítség a NetAccounting automatizált rendszere. Bizton állítjuk, hogy a fent leírtak a gyakorlatban is működnek. Tudjuk, hogy digitális átállás egy hosszú folyamat, ahol a kollégák és ügyfelek nyitottságára is támaszkodnunk kell, de minden erőfeszítés megtérül.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Átalányadó kisokos

2022.07.19. in adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

ÁTALÁNYADÓ KISOKOS 2022-RE – ALTERNATÍVA A KATA HELYETT?

Az átalányadózás 2022-től átalakult így sok egyéni vállalkozó számára valódi alternatívát és kedvezőbb adózási formát nyújthat akár a katával szemben is.

Az átalányadó lényege, hogy a vállalkozási bevételből egy vélelmezett költséghányaddal számolt jövedelem alapján kell megfizetni az adókat és járulékokat. Ezeket a költségeket nem szükséges számlával igazolni.

Tehát BEVÉTEL – KÖLTSÉGHÁNYAD = JÖVEDELEM és ezután kell az adót és járulékokat megfizetni.

2022-től 3 féle költséghányad van – 40, 80 és 90 % melynek mértéke attól függ, hogy milyen tevékenységet végez az adózó.

A 40 %-os költséghányad az alapeset. Ha valaki nem fér bele se 80 %-os se a 90 %-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányad kell számolni.

A 80 %-os költséghányad a legösszetettebb. Érvényesíthető az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti kiskereskedelmi tevékenységek esetén. (például építőipari kivitelezés, építőipari szolgáltatás, gépjárműjavítás, háztartási cikk javítása, taxis személyszállítás, fodrászat, szépségápolás, számítógép javítása, vendéglátó tevékenység)

Az az adózó alkalmazhatja a 90%-os költséghányadot, aki egész adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt vagy mezőgazdasági őstermelő.

ÉRTÉKHATÁR

40 és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig lesz választható az átalányadózás. 2022-ben ez azt jelenti, hogy az évi bevétel nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét vagyis 200.000 Ft × 12 × 10 = 24 millió forintot.

Abban az esetben, ha az átalányadózó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez és 90%-os költséghányaddal számol, akkor ez az értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 2022-ban 200.000 Ft x 50 x 12 = 120.000.000 Ft.

Figyelni kell arra, hogy ha valaki meghaladja a bevételi keretet, akkor kiesik az átalányadóból, ráadásul visszamenőleg év elejétől.

JÁRULÉKOK ÉS ADÓZÁS

Adómentes átalányadó keretösszegek
Jó hír, hogy 2022-től az éves minimálbér feléig SZJA mentesség jár.
Ez 2022-ben 200.000 Ft x 12 / 2 = 1.200.000 Ft

Ennek mértéke, azaz az összeg, amíg nem kell SZJA-t fizetni:
40 % költséghányad esetén 2.000.000 Ft bevétel lesz adó és járulékmentes
(2.000.000 Ft x 60 % = 1.200.000 Ft)

80 % költséghányad esetén 6.000.000 Ft bevétel lesz adó és járulékmentes
(6.000.000 Ft x 20 % = 1.200.000 Ft)

90 %-os költséghányad esetén pedig 12.000.000 Ft árbevételig adómentes
(12.000.000 Ft x 10 % = 1.200.000)

Az adómentes részt a jövedelemből (adóalapból) kell levonni és nem a bevételből.

Abban az esetben, ha az adózónak 36 órát elérő munkaviszonya van, társas vállalkozóként dolgozik más cégben, vagy nappali rendszerű képzés alapján biztosított úgy 1.200.000 ft-os összeghatárig SZJA, TB és SZOCHO mentességet kapnak az átalányadózók.

Főállású átalányadózás adózása
Főállású egyéni vállalkozás esetén, a minimálbér/garantált bérminimum szerint TB járulékot és szociális hozzájárulási adót kell megfizetni az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól az említett bevételi határig mentesülünk.

Fizetendő adók:
-13 % szociális hozzájárulási adó (szocho alap 112,5%-a a 200.000 Ft minimálbérnek, hacsak nem magasabb ennél),
-15 % személyi jövedelemadó,
-18,5 % társadalombiztosítási járulék,

Ez a havi bevételünktől függően minden hónapban más és más összeg lehet, illetve továbbra is figyelni kell az adó és járulékmentes 1.200.000 Ft-os részre.

Tehát bevétel – költséghányad után kapjuk meg az jövedelmet, vagyis az adóalapot, amit még csökkentünk a mentesített résszel.

Főállásban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni a tb járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Az az adózó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni.

Így 2022-től érvényes minimálbér szerinti átalanyadózó minimum adója és járuléka főállásúként:

Társadalombiztosítási járulék:
minimálbér: 200.000 Ft x 18,5 %
= 37.000 Ft
garantált bérminimum: 260.000 Ft x 18,5 % = 48.100 Ft

Szociális hozzájárulási adó:
minimálbér: 200.000 x 112,5 % x 13 % = 29.250 Ft
garantált bérminimum: 260.000 x 112,5 % x 13 % = 38.025 Ft

IPARŰZÉSI ADÓ

Az átalányadózók az iparűzési adó alapját is egyszerűsített módon határozhatják meg.
A megállított jövedelem (vagyis bevétel – költséghányad) 1,2-szerese (de legfeljebb a bevétel 80 %-a) után állhat fenn iparűzési adó fizetési kötelezettség.

Az átalányadózókra is vonatozik az 1 százalékos helyi iparűzési adó vagyis HIPA kedvezmény, adott év február 25-ig nyilatkozni kell a NAV felé.

ADÓKEDVEZMÉNYEK ÉS CSALÁDI ADÓ- ÉS JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

Ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó személyi jövedelemadóalap kedvezményre (családi kedvezmény, súlyos fogyatékossági kedvezmény, első házasok kedvezménye, négygyerekes anyák kedvezménye, 25 év alattiak kedvezménye) jogosult, akkor az adókötelezettség (bizonyos esetben a járulékkötelezettség) ezek igénybevételével tovább csökkenthető.

BEVALLÁSOK ÉS SZÁMLASZÁMOK

Végül hova és mikor kell az átalányadó közterheit meg fizetni, hiszen az átalányadózás a katához képest egyértelműen több adminisztrációval jár.

Adónem	Bankszámlaszám	Előleg fizetési határidő	Bevallás határideje
Személyi jövedelemadó (SZJA vagyis 53-as bevallás)	10032000-06056353	negyedévet követő 12. nap	tárgyévet követő május 20.
TB járulék (58-as bevallás)	10032000-06055802	tárgyhót követő 12. nap	tárgyhót követő 12. nap
Szociális hozzájárulási adó (58-as bevallás)	10032000-06055912	tárgyhót követő 12. nap	tárgyhót követő 12. nap
Iparűzési adó (’HIPA nyomtatvány)	önkormányzati számlaszám	március 15. és szeptember 15.	tárgyévet követő május 31.

A kamarai tagdíj, melynek összege 5.000 Ft. Ezt nem kell bevallani, csak március 31-ig átutalni a BKIK-nak.

Az utalások közleménybe az adószámot minden esetben kell feltüntetni.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Mennyi a táppénz, csed, gyed összege katásként?

2022.06.29. in kata, ellátások /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Mennyi a táppénz, csed, gyed összege katásként?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy hogyan alakulnak az ellátások katat adózás esetén.
Cikkünkben megnézzük a 2022-re vonatkozó pontos bruttó és nettó összeget.

Ha főállású katás vagy és havi 50 ezer Ft tételes adót fizetsz akkor a következőképpen fognak alakulni az ellátások:

Táppénz
Az ellátási alap 60%, ami 108.000 Ft esetében bruttó 64.800 Ft, ami nettóban a 15% SZJA levonás után 55.080 Ft.

CSED
Szintén 108.000 Ft -os ellátási alapot figyelembe véve, annak 100%-a azaz bruttó 108 000 Ft, amiból 15% SZJA-t vonnak, így nettó 91 800 Ft.

GYED
A 108.000 Ft 70%-a vagyis bruttó 7.600 Ft mínusz 15% SZJA, 10 % nyugdíjjárulék, ami nettó 56.700 Ft.

Emelt összegű főállásként katásként ha havi 75 ezer Ft a tételes adó:

TÁPPÉNZ
A 179.000 Ft-os ellátási alap 60%-a azaz bruttó 107 400 Ft mínusz 15% SZJA, ami nettó 91.290 Ft. A táppénz csak akkor 60%, ha két év biztosítási jogviszony van, ha nincs vagy kórházi táppénz, akkor 50% jár.

CSED
Itt az ellátási alap 100 %-át kell alaul venni, ami bruttó 179 000 Ft. Ennek 15% SZJA-val csökkentett része pedig nettó 152.150 Ft.

GYED
Az ellátási alap továbbra is 179.000 Ft, melynek 70%-a bruttó 125.300 Ft, ami nettó 93.975 Ft a 15% SZJA és 10 % nyugdíjjárulék levonása után.

Amennyinek valakinek a számítási időszakába (tehát a releváns 180, 120 napjába) 50 ezres és 75 ezres hónap is vegyül, akkor ennek az átlagát fogják számolni. Fontos még, hogy az ellátás megelőző napjától visszaszámított két végen belül legalább 365 nap biztosítási jogviszonynak lenni kell, hogy járjanak az ellátások.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

A munka- és pihenőidő nyilvántartása, munkaidő beosztás, jelenléti ív

2022.06.21. in munkaügyek /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

A munka- és pihenőidő nyilvántartás,
munkaidő beosztás, jelenléti ív

Kezdjük a fogalmak tisztázásával:
A munkaidő beosztás a munkaidőt rögzíti, vagyis a munkaidő kezdetét és a munkaidő végét.
A jelenléti ív a jelenléteket rögzíti, az érkezés és a távozási időpontját, vagyis többet, mint a munkaidő.

– A Mt. 134. § (2) kimondja, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
– A munkaidő nyilvántartások formai megjelenésére nincs törvényi előírás.

– A munkaidő beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre előre kell elkészítenie a munkáltatónak és írásban kell közölnie a munkavállaló felé. Ennek hiányában, az utolsó munkaidő beosztás az irányadó.

– A minden héten azonos munkarendben dolgozó munkáltatóknál nem kell a beosztást minden egyes héten kihirdetni, csak a változó beosztásban dolgozóknál van ennek jelentősége.

– Jelenléti ívet minden nap érkezéskor és távozáskor is ki kell tölteni, azaz aki éppen dolgozik annak a munkaidő kezdete legyen beírva, aki hazament annak pedig a munkaidő vége is legyen rögzítve, de ezen kívül szerepeljen rajta az eltöltött munkaidő is.

– A naprakész vezetés törvényi követelménye azt jelenti, hogy a nyilvántartás legalább a nap utolsó órájában 24:00 óráig legyen kitöltve, nem lehet hó végén kitölteni a jelenléti ívet.

– Törvényi előírás nincs arra, hogy a munkavállalónak a jelenléti ívet alá kellene írnia, azonban ez a gyakorlatban mégis érvényesül, hiszen a nyilvántartásnak hitelesnek is kell lennie. Ez a hitelesség legegyszerűbben a munkavállaló aláírásával, igazolásával biztosítható.

– A munkaidő beosztásnak és a jelenléti ívnek is a munkavégzés helyszínén kell lennie.

– A nyilvántartások (munkaidő beosztás, jelenléti ív) vezetése a munkáltató felelőssége, de átruházhatja a munkavállalóra ezt a feladatot, de ettől még nem mentesül e felelősség alól, vagyis egy esetleges ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatt a munkáltató büntethető, nem a munkavállaló!

– Fontos, hogy a hatósági, a munkáltatói és a munkavállalói oldalról is bármikor elérhetőek és ellenőrizhetőek legyenek ezek a nyilvántartások.

Gyakorlatban nagyon sok cég, szóban állapodik meg a munkavállalóval, mi a munkaideje, vannak olyan esetek is, amikor rugalmas beosztásban dolgozik a munkavállaló és senki nem kontrollálja, nem vezeti a nyilvántartást a ledolgozott óráiról, nem kap munkaidő beosztást. Kerüljük ezt a fajta laza hozzáállást a fenti témához, mert elég komoly munkaügyi bírságokat lehet kapni a jogszabály megkerüléséért.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Katás (egyéni) vállalkozás alapítása

2022.06.15. in kata /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Katás (egyéni) vállalkozás alapítása

Egyéni vállalkozást indítása egy könnyű és gyors folyamat, de vannak részek, amelyekre oda kell figyelni.
Ha megbizonyosodtál róla, hogy a kata a legmegfelelőbb vállalkozási számodra és kiválasztottad az adózási formát (főállású, mellékállású vagy emelt) akkor vágj bele. Jó hír, hogy a folyamat összes része online elintézhető.

Egyéni vállalkozás indítása

Első lépésként keresd fel a www.magyarorszag.hu weboldalt azon belül a “Vállalkozás” menüpontot és ott kattints az “Egyéni vállalkozás”-ra.
Válaszd ki az “Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése” lehetőséget, majd a “Ügyintézés indítása” gombra kattintva KAÜ bejelentkezés után benyújthatod a kérelmeket. Add meg a személyes adataid majd kövesd az oldal utasításit.

Székhely

Vállalkozásodnak ki kell jelölnöd egy székhelyet, amit a következő oldalon tudsz megtenni. Figyelj rá, hogy mennyiben nem a te tulajdonodban van a bejelentett ingatlan, úgy a tulajdonostól vagy haszonélvezőtől kérned kell egy hozzájárulási nyilatkozatot.

Tevékenységi kör

Előre nézd át a felvehető tevékenységi köröket és Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzék kódokat az alábbi oldalon: https://www.ksh.hu/ovtj_kereso

Figyelj rá, hogy vannak engedélyhez és bejelentéshez kötött a tevékenységek, itt nézhetsz utána. https://cegalapitas.net/engedelykoteles-tevekenysegek.html

Ezután folytasd a kitöltést és válaszd ki a neked leginkább megfelelőt. Ne izgulj, később ügyfélkapun keresztül bármikor módosíthatod a tevékenységi köreidet.

További lépések és a kata adózás kiválasztása

Itt jön egy nagyon fontos pont, az adózási adatok megadása, ahol be kell jelölnöd, hogy az megadott lehetőségek közül melyek vonatkozzanak a vállalkozásodra.

Alanyi adómentesség
Erre általában a válasz “igen” lesz, hiszen szeretnéd kihasználni a KATA nyújtotta lehetőséget.
Közösségi adószám igénylése, ami attól függ, hogy szeretnél-e külföldi adóalanyoknak számlázni.
Kisadózók tételes adójával kapcsolatos nyilatkozatoknál válaszolj “igen”-nel, hogy bejelentsd magad KATA adózás alá. Ez azért fontos, mert ennek hiányában sima egyéni vállalkozó leszel és több/többféle adót kell fizeted.
Itt add meg, hogy fő-vagy mellékállású vállalkozó leszel

Végül ne felejtsd el ellenőrizni az adatokat és befejezni a kitöltést. Javasoljuk, hogy mentsd le a kapott dokumentumokat a megfelelő helyekre.

Későbbi kötelezettségek

A kata adózás egy egyszerű adózási forma, de évről évre van néhány kötelezettség, amit nem szabad elfelejteni, különben meg is büntethetnek.

Kata tételes adó fizetése, minden hónapot követő hó 12. napjáig, ami 25, 50 vagy 75 ezer Ft/hónap. Ezt a NAV Kisadózó vállalkozások adója bevételi számlára kell utalnod (10032000-01076349). Ne felejtsd el megadni az egyéni vállalkozói adószámod a közleményben.

Iparűzési adó fizetése évente 2 alkalommal
A KATA adatlap leadásától számított 15 napon belül kell megtenned a bejelentés a helyi önkormányzatok online rendszerében Ügyfélkapun keresztül.
A tételes adózást választóknak két egyenlő részletben kell megfizetni az iparűzési adót a helyi önkormányzat számlájára. Az első részlet befizetési határideje 2022. március 15., a második részleté pedig 2022. szeptember 15. Mértéke 1%-os adókulcs esetén (annak, aki igénybe vette a pandémia miatti kedvezményes adózási módot) évi 25 ezer forint, 2%-os adókulcs esetén évi 50 ezer forint.
Normál iparűzési adó mellett a nettó árbevétel után kell HIPA-t fizetni, ami egy kisadózó esetében a KATA-s bevétel, amelyet lehet csökkenteni.

Kamarai hozzájárulás
A vállalkozásod alapításától számítva 5 napod van a regisztrációt megtenni a BKIK oldalán (https://mkik.hu/vallalkozoi-regisztracio). Ezt követően évente egységesen 5.000 Ft-ot kell fizetned és amit 2022. január 1-jétől nem a vállalkozás székhelye szerinti területi kamarának, hanem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, mint országos kamarának kell megfizetni. Utána minden évben március 31-ig kell megfizetni.

Bevételi nyilvántartás vezetése
Sokan nem tudják, de a bevételi nyilvántartás vezetése nem csak akkor kötelező a katások számára, ha csak készpénzes számlát állítanak ki. Naprakészen kell tartani, az bevételeket, mert egy esetleges NAV ellenőrzéskor biztosan ez lesz az első, amit kérni fognak a hatóságok.

Kata bevallás
Minden év február 25-éig kell benyújtani az előző évre vonatkozó kata bevallást benyújtania a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
A 21KATA nyomtatványt (az a 2021-es évre vonatkozik) az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással egyszerűen kitölthető és beküldhető. Amennyiben a kisadózó vállalkozás éves bevétele nem haladta meg a 12 millió forintot, tehát nem kötelezett a 40 százalékos mértékű adó fizetésére, akkor erről a 21KATA-bevallás főlapján kell nyilatkoznia. Viszont, ha a kisadózó vállalkozás éves bevétele meghaladta a 12 millió forintot, akkor meg kell fizetnie a 40 százalékos mértékű adót, akkor nem nyilatkozatot, hanem bevallást kell benyújtania, a 21KATA 01-es lapján.

Adatszolgáltatási kötelezettség
A bevallásban a katás vállalkozásnak továbbra is adatot kell szolgáltatnia azoknak az üzleti partnereinek a nevéről és címéről, amelyektől a naptári évben 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett. Ezt az adatszolgáltatást a nyomtatvány 21KATA-02-es lapján kell benyújtani.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Egyszerűsített foglalkoztatás

2022.06.07. in munkaügyek /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az első fontos szabály, hogy az a munkáltató, akinek 300.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó adótartozása van a szociális hozzájárulási adón, a rehabilitációs hozzájáruláson, a közterhen, vagy az munkavállalótól levont SZJA-n, nem alkalmazhatja ezt a foglalkoztatást.

Az egyszerűsített foglalkoztatás, ahogy arra a neve is utal, elárulja hogy ez egy egyszerűsített munkaviszony, ami általában alkalmi vagy idénymunkát takar. A különbség az egyszerűsített foglalkoztatás és a rendes munkaszerződés között az, hogy a hagyományos munkaszerződéssel ellentétben nem jelent hosszan tartó kötöttséget, megkezdéséhez nem szükséges bonyolult jogi, vagy egészségügyi procedúrák.

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) szabályozza.

Négy típusát különböztetjük meg:
– alkalmi munka: egy munkáltató egy naptári éven belül összesen 90 napot foglalkoztathatja így a munkavállalóját. Figyelni kell még arra, hogy egy hónap belül legfeljebb 15 napot dolgozhat úgy, hogy egymást követő napok maximum 5 nap lehet.
Ebben a formában foglalkoztatottak után napi 1.000 Ft közterhet kell megfizetni a NAV felé.

– mezőgazdasági idénymunka: ennél a típusnál a munkavállaló 120 napot dolgozhat egy naptári évben. A napi foglalkoztatás után fizetendő közteher összege 500 Ft/nap

– turisztikai idénymunka: Az előzőhöz hasonlóan itt is 120 napra szabályozták a ledolgozható napokat. Közteher szempontjából is megegyezik a mezőgazdasági idénymunkával, tehát itt is 500 Ft a napi közteher összege.

– filmipari statiszta munkavégzése esetén 4.000 Ft/nap közteher megfizetésére kötelezett a munkáltató. Ezzel a foglalkoztatási formával akár naponta is bejelenthetjük az alkalmazottakat, időkorlát nincs hozzárendelve.

Fontos, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatónak figyelni kell a törvényben meghatározott létszámkorlátra:
–     az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
–     egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
–     hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
–     húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 százalékát.

Ebben a foglalkoztatási módban is törvényileg meghatározzák a kötelező kifizetendő bért.
Ez az alábbi módon alakul, a korlátozásokkal együtt:
Itt is megkülönböztetjük a szakképzettséget igénylő munkakörben vagy a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottakat.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak legkisebb kötelezőn adandó bére a minimálbér órabérének a 85%-a.
( 2022-ben 200.000/174= 1.149 -> 1.149*0.85=977 Ft/óra).

Szakképzettséget igénylő munkakörben az órabér a 01.01-én érvényes garantált bérminimum 87%-a.
( 2022-ben 260.000/174= 1.494 -> 1.494*0.87=1.300 Ft/óra)

Az egyszerűsített foglalkoztatásnál is el kell számolni az esetleges túlórát, és egyéb bérpótlékokat (éjszakai, vasárnapi).

Figyelni kell, hogy az alkalmi, mezőgazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka esetében a munkáltatóknak figyelni kell a maximálisan kifizethető napi bér összegére. Ez a napi minimálbér kétszeresében lett meghatározva, ami 2022-ben 18.400 Ft/nap/fő. Azt ezt meghaladó összeg TAO vagy KIVA alapot növelő tételnek minősül.

A munkavállalónak az ilyen foglalkoztatásból származó jövedelme után nincs adófizetési vagy bevallási kötelezettsége, mindaddig míg át nem lépi a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeg a minimálbér, valamint a garantált bérminimum 130%-a.

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében:
2022-ben 200.000/174= 1.149 -> 1.149*8*130%= 11.950 Ft/nap

Szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében:
2022-ben 260.000/174= 1.494 -> 1.494*8*130%= 15.538 Ft/nap

Ahogy a rendes munkaviszony, ez is bejelentéssel jön létre. Ennek több módja is lehet
–     xxT1042E elnevezésű (2022-ben 22T1042E) NAV által rendelkezésre bocsátott nyomtatvány
–     a 185-ös telefonszámon
–     applikáción keresztül okostelefonra letöltve

Minden bejelentésnél szükség van a munkavállaló személyes adataira. A bejelentést legkésőbb a munkavégzés előtt 1 órával szükséges megtenni. Bejelentés törlésére a bejelentést követő 2 órán belül van lehetőség. Amennyiben a bejelentést követő napon kezdődik a munkavégzés, vagy hosszabb időtartamra vonatkozott, akkor módosítani a módosítandó napon reggel 9 óráig lehet.
Bejelenteni, módosítani, törölni utólagosan nem lehet.

Ha egyszerűsített foglalkoztatás választunk akkor ügyeljünk rá, hogy a közterheket a xx08as járulékbevallásban kell bevallani, és tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell megfizetni a NAV felé.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Beszámoló közzétételének határideje május 31. és elmulasztásának következményei

2022.05.22. in vállalati adózás /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

Beszámoló közzétételének határideje május 31. és elmulasztásának következményei

Minden vállalkozás számára közeleg a határidő, hogy a 2021-es évről számot adó beszámolóját közzé tegye a
https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap oldalon.

Bár a vállalkozás vezetőjének a kötelezettsége az erről való gondoskodás, a gyakorlatban a könyvelők végzik el ezt a teendőt. Amit csak akkor tudnak megtenni, ha a megbízójuk a vállalkozás bizonylatait teljeskörűen a rendelkezésükre bocsátja és el tudja belőle készíteni a beszámolót, amit a vállalkozás jóváhagyása után közzé tud tenni.

Szeretnénk ennek fontosságára felhívni a vállalkozások figyelmét, mert az ART. 227.§ részletesen leírja, hogy milyen szankciókkal sújtja az Adóhatóság azt a gazdálkodót, aki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget. Vegyük sorrendbe, mi történik, ha elmarad a beszámoló nyilvánosságra hozatala:

– Előszőr is az Adóhatóság küld egy felszólító levelet a vállalkozásnak, hogy elmulasztotta közzétenni a beszámolóját és 30 napon belül pótolja. Amennyiben ez megtörténik a határidő lejárta előtt, nincs más teendőnk, további szankciók nem várnak ránk.

– Ha a felhívásban előírt határidőre nem teljesítjük a kötelezettségünket, tehát nem tesszük közzé a beszámolót, akkor az Adóhatóság újabb felhívást küld, de ezt a felhívást már 200.000,- forintos bírság kíséri és újabb 30 napot kapunk arra, hogy hiányosságunkat pótoljuk!

– Ha a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségünknek az előző két felszólításra nem tettünk eleget és lejárt az arra megadott határidő, akkor az Adóhatóság törli az adózó adószámát és kezdeményezi a Cégbíróságnál a cég megszűntnek nyilvánítását. Ebből az állapotból már elég nehéz a céget újra „élő” céggé visszahozni, így érdemes a május 31-es határidőt betartani.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Tévhitek a KATA adózásról

2022.05.19. in kata /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

TÉVHITEK A KATA ADÓZÁSRÓL

1. Katás vállalkozás költsége minden esetben csupán 50.000 forint havonta és kész is vagy!
Ez sajnos nem igaz.
Nézd meg, hogy pontosan milyen adózási típus felel meg neked legjobban. Ha van 36 órát meghaladó állásod vagy nyugdíjad, netán nappali tagozatos hallgató vagy akkor mindenképp válaszd a mellékállású kata adózást, mely 25.000 Ft havonta. Amennyiben a későbbekben szeretnél emeltebb ellátást igénybe venni akkor választ az emelt összegű kata adózást.
Emellett ne feledkezz meg arról, hogy amikor bejelentkezel a kata adózás alá, onnantól évente kamarai hozzájárulást kell fizetned, melynek összege 5.000 Ft. Továbbá évente kétszer iparűzési adót is kell fizetned.
Ezekről korábbi cikkünkből részletesen is tájékozódhatsz.
Ezek mellett a fix költségek mellet még lehetnek olyan járulékos költségek, mint a könyvelői díj vagy egy számlázó program magasabb csomagja.

Sőt, bizonyos esetekben 40%-os különadó is terhel.

2. Katásként nem vagy jogosult ellátásokra és nem igényelhetsz táppénzt.
Ez sem igaz. Amennyiben főállású katás vállalkozó vagy van ellátási alapod, így igényelhetsz táppénzt is. Természetesen az ellátások időszakában nem állíthatsz ki számlát. Amennyiben a táppénz időszakának hossza eléri a 30 napot, vagy a teljes hónapban táppénzben részesülsz, akkor kata adót sem kell fizetni.
Az ellátások iránti kérelmeket az egészségbiztosító honlapján található elektronikus ügyintézéssel kérheted.

3. Katásként nem számlázhatsz áfásan.
A kata és az áfa kérdéskörét külön kell kezelni. A katás egyéni vállalkozók ugyanúgy az áfatörvény hatálya alá tartoznak, de lehetőségük van évi 12 millió Ft-ig alanyi adómentességet választani és áfa mentesen (AM) számlázni.
Emellett dönthetsz úgy is, hogy rögtön bejelentkezel áfakörbe, de ezt igencsak át kell gondolni egy könyvelővel vagy adótanácsadóval. Főleg egy év közi alakulásnál, mert a KATA keret és az ÁFA mentes keret ebben az esetben nem egyezik meg egymással. Míg a katának havi keretösszege van, addig az áfát naptári napra kell arányosítani!

4. A kata havi maximum kerete 1 millió forint.
Ez ebben a formában nem igaz. Valójában a kata- és alanyi adómentes kerete a teljes évre vonatkozik, azaz az 1 évre vonatkozó keret 12.000.000 Ft. Azaz, ha például egyik hónapban a számlázott bevételed 1.800.000 Ft-ot, de a másik hónapé csak 200.000 Ft és így tovább akkor rendben leszel éve végén. Figyelj oda, hogy ha katás vállalkozásod év közben indítottad vagy szüneteltetted akkor az éves keret ennek megfelelően változik.

5. Ha katás vállalkozó vagy akkor nem lehet alkalmazottad.
Ez sem igaz.
Katás vállalkozóként is lehet alkalmazottat foglalkoztatni és akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében is megteheted. Viszont fontos kiemelni, hogy az az ő jövedelmük után a jogszabályok alapján adókötelezettségek keletkeznek, vagyis az alkalmazottak után fizetendő adókötelezettségeket nem váltja ki a te katád.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól ebben a cikkünkben olvashatsz.
Akinek nincs munkavállalója, ő egy fő egyszerűsített munkavállalót alkalmazhat csak, azaz minden napra 1 főt, vagy 1 napra 365 főt.

6. Az egyéni vállalkozás alapítása egyenlő a katás vállalkozással.
Ez sem igaz.
Az egyéni vállalkozói regisztrációd alatt találod a Kisadózók tételes adójával kapcsolatos nyilatkozatokat. Itt kell “igen”-nel nyilatkoznod és bejelented magad KATA alá. Ez azért fontos, mert ennek hiányában sima egyéni vállalkozó leszel.
Amennyiben már egyéni vállalkozó vagy és később szeretnék kata adózásra váltani, akkor webes ügysegéden keresztül be kell jelentkezni a KATA hatálya alá. Szintén azt az igent kell bejelölni.

7. Katásoknak nem kell könyvelő.
Cikkünk elolvasása után, ezt döntse el mindenki maga, érdemes-e egy könyvelővel könyveltetni vagy a hallottam a barátomtól, hogy ő is meg tudja csinálni és majd segít nekem is jó lesz-e?
Ebben a cikkünkben összefoglaltuk, hogy szerintünk miért érdemes katásként könyvelő szakértelmét igénybe venni.

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

KATA adózás előnyei, hátrányai

2022.05.17. in kata /by Potó Márta

STRUKTÚRA COOP BLOG

KATA adózás előnyei, hátrányai

ELŐNYÖK
1. Átlátható, fix költségek, ami mellett főállásban biztosított is leszel

A kisadózó vállalkozások tételes adója azt jelenti, hogy főállásúként egy összegben fizeted be a
– személyi jövedelemadót
– osztalékalap után fizetendő adót
– társasági adót
– járulékokat
– egészségügyi hozzájárulást
– szociális hozzájárulási adót

Háromféle kata adózási típusból választhatsz:
– Főállású kisadózó – Abban az esetben, ha főállású katás vagy és a katás vállalkozásod mellett nincs olyan jogviszonyod, amely mellékállást eredményezhet. Ebben az esetben a kata adó 50.000 Ft/hónap.
– Mellékállású kisadózó –Ha a katás vállalkozásodon kívül van más jogviszonyod, ami alapján mellékállásúnak minősülsz (van heti órát elérő munkaviszonyod, van külföldön biztosítási jogviszonyod, társas vállalkozásnak minősülsz, rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülsz, nevelőszülői jogviszonyban vagy, nyugdíjas vagy nappali tagozatos hallgató vagy). Ennek összege 25.000 Ft/hó.
– Emelt összegű kata adó – Ha fontos, hogy magasabb legyen a havi ellátási alap akkor főállásúként választhatod ezt a formát is, melynek összege 75.000 Ft.

Emellett még 2 befizetendő tétel van:
Kamarai hozzájárulás melynek díja egységesen évi 5000 Ft és amit 2022. január 1-jétől nem a vállalkozás székhelye szerinti területi kamarának, hanem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, mint országos kamarának kell megfizetni.

Iparűzési adó, ami többféleképpen számolható:
– fix összegű adó, ami 2.500.000,- adóalap után az önkormányzat illetékességi területén érvényes adómértéknek megfelelő összeg. Pl. Budapest esetén, 2%, azaz évi 50.000,- forint.
– ha a bevétel, nem haladja meg éves szinten a 8 millió forintot, akkor egyszerűsített meghatározással, a bevétel 80%-a után kell megfizetni az adót az önkormányzat illetékességi területén érvényes adómértékkel
– általános szabályok szerinti adómegállapítás: bevétel – anyagköltség – közvetített szolgáltatás – eladott áruk beszerzési értéke = adóalap * önkormányzat illetékességi területén érvényes adómértékkel = fizetendő adó

2. Katás vállalkozásod bármikor tudod szüneteltetni
Ha biztos vagy benne, hogy legalább 1 hónapig nem fogsz katásként munkát végezni, akkor érdemes a vállalkozásodat szüneteltetned. Ezt azt jelenti, hogy nem kell kata adót fizetned és spórolhatsz az iparűzési adóval is.
De figyelj oda, mert ha főállású katás vagy, akkor a szüneteltetés ideje alatt nem leszel biztosított. Ebben az estben érdemes egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetned, aminek itt tudsz utánanézni.

3. Katásként biztosított vagy és jogosult vagy ellátásokra is
Főállású katás vállalkozóként az ellátási van ellátási alapos 108.000 Ft lesz, míg ha az emelt összegű katát választod akkor már 179.000 Ft lesz. Viszont mellékállású katásoknak nincsen ellátási alapja.

A havi ellátási alap az az összeg, amiből a társadalombiztosítási ellátások összegeit, azaz a nyugdíjat, táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat stb. számolják.
Természetesen az ezekben az időszakokban nem állíthatsz ki számlát. Amennyiben a táppénz időszakának hossza eléri a 30 napot, vagy a teljes hónapban táppénzben részesülsz, akkor kata adót sem kell fizetni. GYES, GYED esettén fontos, hogy kérj mentesülést a az aktuális hónapot követő hónap 12-ig a T101E nyomtatványon, vagy az ONYA felületen változás bejelentő lapján.
Az ellátások iránti kérelmeket az egészségbiztosító honlapján található elektronikus ügyintézéssel kérheted.

HÁTRÁNYOK
1. Tisztában kell lenned vele, hogy megéri-e KATÁS vállalkoznak lenned.

Mielőtt belevágsz az alapításba érdemes egy alapos kalkulációval kezdened. Nézd meg, hogy a naptári évben hány hónap van hátra, amiben KATA adót kell fizetned. A hónapok számát ezután szorozd meg 1 millió forinttal. Így megkapod a bevételhatárt.
Az első fontos szabály, hogy csak akkor éri meg katáznod, ha tervezett bevételeiddel nem léped át ezt a bevételi határt. Ha meghaladod a felső plafont, akkor is katázhatsz tovább, de ebben az esetben a bevételhatár feletti összeg után 40%-os különadót kell fizetned. Tehát érdemes mérlegelni, hogy a különadó mellett érdemes-e a katát választani.

A kata akkor éri meg legjobban, ha kevés költséggel dolgozol, ugyanis ennél az adózási formánál nem lehet elszámolni a költségeket. Így jó választás lehet szellemi tevékenységet végzel vagy ha szolgáltatást értékesítesz.

2. Figyelni kell a változásokra!

A KATA adózást a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályozza. Az esetleges változásokról azonban érdemes évente tájékozódni.
Ilyen például, hogy 2021-től belföldi kifizetőtől egy adott évben 3 millió forint feletti bevételt szerzel, akkor a 3 millió forintot meghaladó juttatást 40%-os adó terheli.
Ezekre érdemes odafigyelni neked vagy könyvelődnek!

3. Sajnos a nyugdíjban nem jelent egy év KATA 365 nap szolgálati időt.
Abban az esetben, ha valaki 50.000 Ft katát fizet, akkor 197 nap szolgálati időt szerez, amennyiben 75.000 Ft-ot fizet havonta, akkor 329 nap szolgálati időt.

About Potó Márta

Bejegyzések tőle Potó Márta

Az egyszerűsített végelszámolási eljárás legfontosabb tudnivalói

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Miért jó a digitális könyvelés?

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

ÁTALÁNYADÓ KISOKOS 2022-RE – ALTERNATÍVA A KATA HELYETT?

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Mennyi a táppénz, csed, gyed összege katásként?

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

A munka- és pihenőidő nyilvántartás, munkaidő beosztás, jelenléti ív

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Katás (egyéni) vállalkozás alapítása

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Egyszerűsített foglalkoztatás

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Beszámoló közzétételének határideje május 31. és elmulasztásának következményei

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

TÉVHITEK A KATA ADÓZÁSRÓL

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

KATA adózás előnyei, hátrányai

Kövessen minket Facebookon!

Legutóbbi bejegyzések

Címkék

Kapcsolat

Ügyfélfogadás

KÖVESSEN MINKET FACEBOOKON!

Az egyszerűsített végelszámolási eljárás
legfontosabb tudnivalói

A munka- és pihenőidő nyilvántartás,
munkaidő beosztás, jelenléti ív