Az ingatlan bérbeadás adózási szabályai Magyarországon több tényezőtől függenek, és változhatnak az idővel, ezért mindig ajánlott friss információkért és konkrét tanácsért szakértőtől tanácsot kérni.

GAZDASÁGI TÁRSASÁGKÉNT
Első körben vegyük sorra az általános adózási szempontokat gazdasági táraságként.

ÁFA (Általános forgalmi adó):
Az ingatlan bérbeadás fő szabály szerint ÁFA-mentes szolgáltatásnak minősül, kivéve, ha az adott ingatlant részben vagy egészében átalánydíjas szolgáltatásként nyújtják, pl. szállodai szolgáltatásokkal együtt.  Ebben az esetben ÁFA-köteles lehet a tevékenység.

Társasági adó:
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után 9% társasági adót kell fizetni.

Osztalékadó:
A bérbeadásból származó jövedelem után megfizettük a 9% társasági adót, akkor ez a jövedelem a cég jövedelem még, ha ki szeretnénk venni a cégből, akkor osztalékadót kell fizetni utána, ami 15% SZJA és 13% SZOCHO (van plafonja) fizetési kötelezettséget jelent.

Dokumentáció és nyilvántartás:
Minden gazdasági társaságnak gondoskodnia kell a megfelelő dokumentációról és nyilvántartásokról. Fontos, hogy a bérbeadásból származó bevételeket és költségeket pontosan dokumentálják, mivel az adó megállapításánál ennek jelentősége van.

MAGÁNSZEMÉLYKÉNT
Most térjünk ki arra, ha magánszemélyként foglalkozik valaki hosszútávú ingatlanbérbeadással. Ez esetben is az általános szempontokat vizsgáljuk végig.

A bérbeadás tevékenység 3 féleképpen végezhető:
– egyéni vállalkozóként
– adószám és bejelentkezési kötelezettség nélküli magánszemélyként
– adószámos magánszemélyként

Ebben a formában is keletkeznek adóterhek és kötelezettségek.

ÁFA (Általános forgalmi adó):
A magánszemély általános esetben nem áfaalany, tehát az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem ÁFA-mentes.

SZJA (személyi jövedelemadó):
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet személyi jövedelemadó terheli, melynek mértéke 2024-ben 15%. Az ingatlan bérbeadás utáni adózás alapját a jövedelem és nem a bevétel képzi, azaz nem a teljes bevétel adóköteles, hanem csak a kiadásokkal csökkentett összeg, amit jövedelemnek hívunk.

A bevételből kétféle módon állapítható meg a jövedelem mértéke:
– tételes költségelszámolás (gyűjtjük szépen a kiadási számláinkat; rezsiköltség, felújítás, karbantartás, amortizáció, 200 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgy eszközök)
– vagy 10% költséghányaddal (ez esetben a bevétel 90%-át tekintjük jövedelemnek, ebből számoljuk a 15% személyi jövedelemadót.)

Dokumentáció és nyilvántartás:
Magánszemélyként is fontos gondoskodni a bérbeadással kapcsolatos dokumentációról és nyilvántartásról.

Adóelőleg fizetési kötelezettség:
Az ingatlan után kiszámított személyi jövedelemadót negyedévente kell megfizetni az adóhatóságnak a negyedévet követő hónap 12. napján

Az ingatlan kiadás jövedelmező tevékenység, de figyelembe kell venni a szabályozását.