Bejegyzés

Felmondási határidő – legfontosabb tudnivalók

STRUKTÚRA COOP BLOG

Felmondási határidő kérdések

 

Mit is nevezünk pontosan felmondási időnek?
A felmondási idő a felmondást vagy elbocsátást követő nap és az utolsó munkanap közötti időszakot jelöli. A felmondási idő mindig naptári napot jelent. A hosszát és feltételeit a Munka Törvénykönyve szabályozza.

A felmondásnak több oka és formája lehet, így bizonyos esetekben nincs felmondási idő.
• a munkavállaló és a munkaadó közös megegyezésével, ilyenkor meghatározhatnak a munkaszerződésben korábban leírttól elérő felmondási időt is,
• rendes felmondással, bármelyik oldalról,
• rendkívüli felmondással bármelyik oldalról, ha a másik fél lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (ezt minden esetben indokolni kell)
• ezen felül a próbaidő alatt (melynek jellemzően három hónap az ideje) a felmondás bármely fél részéről azonnali hatállyal történhet meg.

Mennyi a felmondási idő?
A felmondási idő hosszát befolyásolja, hogy melyik fél mond fel.
• Ha a munkavállaló mond fel, akkor a felmondási idő hossza mindig az adott munkáltatótól és a pozíciónktól függ, ha nem vagyunk tisztában a felmondási időnkkel akkor nézzük meg a munkaszerződésünket, mert ez tartalmaznia kell. A határozatlan idejű munkaszerződéseknél a legtöbb esetben 30 és 90 nap között felmondási időt rögzítenek, de lehet ennél hosszabb is, maximum 1 év.
• Ha a munkáltató mond fel, akkor a felmondási idő alapesetben 30 nap, és a munkáltatónál eltöltött évek hosszúságával egyenesen arányos:
3-5 év munkaviszony: 30+5 nap felmondási idő,
5-8 év munkaviszony: 30+15 nap felmondási idő,
8-10 év munkaviszony: 30+20 nap felmondási idő,
10-15 év munkaviszony: 30+25 nap felmondási idő,
15-18 év munkaviszony: 30+30 nap felmondási idő,
18-20 év munkaviszony: 30+40 nap felmondási idő,
20+ év munkaviszony: 30+60 nap felmondási idő.

Mikor kezdődik a felmondási idő?
Legkorábban a felmondás közlését követő első napon kezdődik. Munkáltatói felmondás közlése történhet betegszabadság, beteg gyermek ápolása címen fennálló keresőképtelenség időszaka, vagy hozzátartozó gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt is. Ezen esetekben legkorábban a szabadság, távolléttel töltött idő lejáratát követő napon kezdődik.
A felmondási idő egy rugalmasan kezelhető dolog, a munkáltató eltekinthet akár a teljes felmondási idő ledolgozásától.

Mikor jár felmondási védelem?
A felmondási védelem lényege röviden az, hogy azok a dolgozók, akik átmenetileg kiszolgáltatott állapotba kerülnek, védelmet élveznek a munkáltatói oldalról történő felmondással szemben (ettől függetlenül történhet felmondás a dolgozó oldaláról, vagy közös megegyezéssel):
• várandósság és szülési szabadság;
• gyermekgondozási célzattal igénybe vett fizetés nélküli szabadság;
• a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének (de legfeljebb ennek megkezdésétől számítva) hat hónapig;
• tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat-teljesítés.

A felmondási idő megtagadása
A felmondási idő alól csak akkor mentesülhetünk, ha próbaidő alatt mondtunk fel, rendkívüli körülményekről van szó vagy megegyeztünk a munkáltatóval a felmondási idő hosszáról, a felmondás körülményeiről. Bármilyen más esetben a munkaszerződésben megfogalmazott felmondási idő be nem tartása a Munka Törvénykönyve szerint jogellenes tevékenység. Ha csak részben is, de megtagadjuk a felmondási idő letöltését, a munkáltató kártérítést követelhet.

A végkielégítésről jövő heti blog posztunkban írunk részletesen.