2025-ös év legfontosabb adóváltozásai​

/in , , /by

STRUKTÚRA COOP BLOG

2025-ös év legfontosabb adóváltozásai

Emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum

A mininálbér 2025:
bruttó: 290 800 forint/hó
nettó: 193 382 forint/hó

A garantált bérminimun (szakmunkás minimálbér) 2025:
bruttó: 348 800 forint/hó
nettó: 231 952 forint/hó

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egysz.fogl.fajtája 2024. év 2025. januártól 2025.februártól
Alkalmi munka          2 700                     2 900                      4 400
Turisztikai v. mezőgazdasági idénymunka          1 300                     1 500                      2 200
Filmipari statiszta          8 000                     8 700                      8 700

Új lakás 5 % ÁFA
2026. december 31.-ig alkalmazható új ingatlan értékesítésekor az 5%-os áfa kulcs. 2030. december 31.-ig mindazon építkezések esetében, amelyek tekintetében az építési engedély véglegessé vált 2026.december 31.ig, vagy egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, illetve az építészetről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben 2026. december 31-ig tudomásul vették.

Adószám törlés be nem küldött bevallás esetén
Január 1.-től, ha egy vállalkozás a bevallás beküldésére való felszólítást követő 90 napon belül nem pótolja az alábbi bevallásokat, akkor az adóhatóság törölheti az adószámát:

  • – áfa bevallás (65-ös)
  • – járulék bevallás (08-as)
  • – közösségi összesítő nyilatkozat (A60-as) 

Késedelmi pótlék előírás havonta
Korábbi években november 15.-ig volt esedékes a megelőző év késve fizetéseinek késedelmi pótlékát megfizetni. Január 1-től, ha a pótlék összege eléri az 5.000,- forintot, akkor havonta elő fogja írni az adóhatóság és meg kell fizetni.

Transzferár nyilvántartás
A jogkövetési vizsgálatokat kiterjesztik a transzferárra. A vizsgálat határideje 60 nap.  így felhívnánk figyelmet a transzferár nyilvántartásának meglétére, mert hiánya magas összegű mulasztási bírságot vonhat maga után. Minden egyes hiányzó nyilvántartásra 5 millió forint bírság szabható ki.

SZJA kedvezmények változása
Személyi kedvezmény: 15.540,- forintra emelkedik havonta.

Családi kedvezmény: két részletben emelkedik, 2025.07.01.-től a másfélszeresére,
2026.01.01.-től a kétszeresére.

  Adókedvezmény havi összege/fő
  2025.06.30.-ig. 2025.07.01.-től 2026.01.01.-től
egy eltartott                     10 000                      15 000                      20 000
kettő eltartott                     20 000                      30 000                      40 000
három vagy több eltartott                     33 000                      49 500                      66 000

Átalányadózó vállalkozók estén mentes jövedelem
40%-os költséghányadót alkalmazók: 2.908.000,- forint

80%-os költséghányadot alkalmazók: 8.724.000,- forint

90%-os költséghányadot alkalmazók: 17.448.000,- forint

Tevékenységek besorolása
Vállalkozások esetén a TEÁOR ’08-at felváltja a TEÁOR ’25.

Egyéni vállalkozók esetében az ÖVTJ’24-et felváltja az ÖVTJ’25.
2025. január 31.-ig automatikusan átfordítják a tevékenységeket, de az a vállalkozás, vagy egyéni vállalkozó, aki nem ért egyet az átfordítással, vagy van olyan tevékenysége, amit nem tudtak átfordítani, azt az adóhatósághoz kell bejelenteni 2025. július 1.-ig.

Ilyen esetben jelezzék felénk és mi megtesszük a bejelentést!

Fordító és kereső programot itt találnak:

https://www.ksh.hu/osztalyozasok-kereso#/teaor/transcode/

https://www.ksh.hu/osztalyozasok-kereso#/ovtj25/search/

Fizetővendéglátóhelyek tételes adója
2025. január 1.től 38.400,- forintról 150.000,- forintra emelkedik azon településeken az adó, ahol a vendégéjszakák száma meghaladta a tárgyévet megelőző második évben a 2 milliót. A települések listája a NAV honlapján lesz közzé téve 2025.01.31.-ig.

Ahol 2 millió alatt volta vendégéjszakák száma, ott marad a 38.400,- forint.

Reklámadó
2025. december 31.-ig meghosszabbításra kerül a reklámadó alóli mentesség.

Kiskereskedelmi adó
2025. január 1.től érvényes TEÁOR’25 szerint 47.1-47.9 ágazatokba sorolt tevékenységek tartoznak az adó hatálya alá.

Gépjárműadó, Cégautóadó
Az 5P és az 5N környezetvédelmi osztályba sorolású gépjárművek adó alóli mentessége 2024. december 31.-vel megszűnik. Azonban azon gépjárművek esetében, amik 2024. december 31.ig a vállalkozás tulajdonában voltak azokra 2026. december 31.ig alkalmazható az adómentesség. 2025.január 1.-től tulajdonba kerülő járművek már adókötelesek.

Cégautóadó mértékének változása
20%-kal emelkedik a cégautóadó mértéke, az alábbi táblázat tartalmazza a havonta fizetendő adó mértékét:

  Gépjármű környezetvédelmi
osztályba sorolása
Motorteljesítmény (kw) 0-4 6-10 5, 14-15
0-50                     37 000                      19 000                      17 000
91-90                     49 000                      24 000                      19 000
91-120                     73 000                      49 000                      24 000
120 felett                     97 000                      73 000                      49 000

SZOCHO
A minimálbér változása miatt változik a szocho maximuma is, ami 2025-ben 6.979.200,- forint.

Egészségügyi szolgáltatási járulék
11.800 forint/hóra emelkedik, napi összege pedig 390 forintra.

Rehabilitációs hozzájárulás
25 főt meghaladó alkalmazotti létszám esetén 2.617.200 forint/év.

Könyvvizsgálati értékhatár
A jelenlegi 300 millió forint nettó árbevétel összeg 600 millió forintra emelkedik.

Kövessen minket Facebookon!
STRUKTÚRA COOP BLOG
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
1+1% (2) adóelőleg nyilatkozat (1) adókedvezmény (3) adóköteles rendezvény (1) adóváltozások (1) apaszabadság (1) bérszámfejtés (2) csed (4) cégautó (1) digitális könyvelés (2) egyszázalék (2) egyéni vállalkozás (4) egyéni vállalkozó (3) ellátások (2) epr (1) felmondás (1) gyed (4) gyes (4) határidő (1) kata (6) kata adózás (2) kisvállalati adó (1) munkaidő (2) munkanap (2) munkanap áthelyezés (1) munkaruha (1) munkaszüneti napok (3) munkaviszony (1) nav (3) navellenőrzés (1) pályázatírás (1) pótszabadság (1) reprezentációs költség (1) szabadság (1) szja (7) szja tervezet (4) szocho (1) vállalati adózás (2) vállalkozás (2) vállalkozás indítása (2) végkielégítés (1) átalányadó (2) átalányadó 2023 (1) átaányadó (1) ünnepnapok (2)

HOGYAN ALAKULNAK A MUNKASZÜNETI NAPOK, MUNKANAP ÁTHELYEZÉSEK ÉS HOSSZÚ HÉTVÉGÉK 2024-BEN?

/in /by

STRUKTÚRA COOP BLOG

HOGYAN ALAKULNAK A MUNKASZÜNETI NAPOK, MUNKANAP ÁTHELYEZÉSEK ÉS HOSSZÚ HÉTVÉGÉK 2024-BEN?

2024-ben a hétvégék szervezése tervezést igényel, hiszen amíg 2023-ban egyetlen szombati munkanap se volt,  jövőre 3 ilyen nap is lesz. Hosszú hétvégékből sem nem lesz hiány, összesen 7 darab vár ránk, mivel egy munkaszüneti nap se esik hétégére. De nézzük a részleteket.

Munkaszüneti napoknak nevezzük az állam által ünnepnapként elrendelt napokat. Számukat és pontos dátumukat a 2012. évi I. törvény határozza meg. Egy munkaszüneti nap eshet fix naptári napra (ilyenek például március 15. és május 1.) vagy változó naptári napra (ilyenek a mozgóünnepek, mint például a húsvét és a pünkösdhétfő) is.

Január 1. –  1. hosszú hétvége
Egyből egy hosszú hétvégével indítunk, mivel 2024 január 1. hétfőre esik, így hosszabbítva meg a hétvégét. 

Március 15. – 2. hosszú hétvége
2024-ben péntekre esik a második munkaszüneti napunk, így újabb hosszú hétvége vár ránk.

Húsvét – 3. hosszú hétvége (4 napos)
A legkevesebb meglepetést ebben az évben is húsvéti 4 napos hétvége okozza majd. Nagypéntek 2024-ben március 29-re, húsvét hétfő április 1-re esik, így alkotnak egy négynapos hosszú hétvégét.

Május 1. – munkaszüneti nap
Az első kakukktojás, amivel nem járunk jól 2024-ben, az a szerdára eső munka ünnepe lesz.

Pünkösd – 4. hosszú hétvége
Pünkösd idén is májusra esik, méghozzá május 20-án lesz, így május 18-19-20 alatt lesz egy újabb háromnapos hosszú hétvége.

Augusztus 20. – 5. hosszú hétvége (4 napos)
Az államalapítás ünnepe keddre fog esni, így augusztusban érkezik az első szombati munkanap, ami augusztus 3-ra fog esni, de így egy 4 napos hétvégét nyerünk.

Október 23. – munkaszüneti nap
Az 1956-os forradalom évfordulója szintén szerdai napra esik, így itt nem számolhatunk hosszú hétvégével.

November 1. – 6. hosszú hétvége
Mindenszentek napja péntekre esik, ami újabb hosszú hétvégét jelent.

Karácsony – 7. hosszú hétvége (6 napos)
2024 karácsonyán egy nagyon különleges 6 napos „hétvégénk” lesz. De ez szervezést is igényel a hónapban. December 24. keddre, majd december 25-26. szerda-csütörtökre, 27-e  pedig péntekre esik. Így a keddi és pénteki napok le kell dolgoznunk két decemberi szombaton 7-én és 14-én.

Kövessen minket Facebookon!
STRUKTÚRA COOP BLOG
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
1+1% (2) adóelőleg nyilatkozat (1) adókedvezmény (3) adóköteles rendezvény (1) adóváltozások (1) apaszabadság (1) bérszámfejtés (2) csed (4) cégautó (1) digitális könyvelés (2) egyszázalék (2) egyéni vállalkozás (4) egyéni vállalkozó (3) ellátások (2) epr (1) felmondás (1) gyed (4) gyes (4) határidő (1) kata (6) kata adózás (2) kisvállalati adó (1) munkaidő (2) munkanap (2) munkanap áthelyezés (1) munkaruha (1) munkaszüneti napok (3) munkaviszony (1) nav (3) navellenőrzés (1) pályázatírás (1) pótszabadság (1) reprezentációs költség (1) szabadság (1) szja (7) szja tervezet (4) szocho (1) vállalati adózás (2) vállalkozás (2) vállalkozás indítása (2) végkielégítés (1) átalányadó (2) átalányadó 2023 (1) átaányadó (1) ünnepnapok (2)

Határozott idejű munkaviszony előnyei, hátrányai és megszüntetése

/in /by

STRUKTÚRA COOP BLOG

Határozott idejű munkaviszony előnyei, hátrányai és megszüntetése

Amikor új állást vállalunk a munkakör és a bér után egy nagyon fontos kérdés, hogy határozott vagy határozatlan idejű szerződést írunk alá. Ahhoz, hogy ebben a kérdésben jól tudjunk dönteni tisztában kell lennünk a két lehetőség előnyeivel, hátrányaival. 

A határozott idejű munkaviszony olyan foglalkoztatási forma, amelyben a munkáltató és a munkavállaló előre meghatározott időtartamra kötnek munkaszerződést. A munkaviszony időtartama lehet pár nap, de akár évekről is beszélhetünk, azonban általában az egy év vagy annál rövidebb időtartamra szokták kötni.

A határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató általában olyan esetben alkalmazza, amikor a munka elvégzése korlátozott időtartamra szól, vagy ha a munkavégzés időtartama bizonytalan, például a projekt vagy az idényjellegű munkák esetén. az ilyen típusú munkaviszonyt alkalmazó munkáltatók általában nem terveznek hosszú távra, és nem kívánnak hosszú távú kötelezettséget vállalni a munkavállalóval szemben.

Azonban félrevezető lenne levonnunk azt a következtetést, hogy csak hátrányunk származhat ezen alkalmazási módszerből.

Íme pár kiemelt előny:
– rugalmasság: a határozott idejű munkaviszony lehetőséget ad a munkáltatók számára, hogy rugalmasan alkalmazzák a munkaerőt például szezonális munkavégzés esetén
– költségcsökkentés: a határozott idejű munkaviszonyok lehetővé teszik a munkáltatóknak, hogy időszakosan, szezonálisan vegyenek igénybe munkaerőt, amely a hosszú távú foglalkoztatással járó költségeket csökkenti
– egyszerűbb jogi eljárások: a határozott idejű munkaviszonyok megszüntetése általában egyszerűbb és kevésbé időigényes jogi eljárásokkal jár, mint a határozatlan idejű foglalkoztatás, nem kell okot adni a munkaviszony megszüntetésére, ha meghatározott időn belül jár le a jogviszony
– tapasztalatszerzés: a határozott idejű munkaviszony lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy különböző munkahelyeken dolgozzanak és tapasztalatot szerezzenek

És ezzel szemben pár hátrány:
– bizonytalanság: a határozott idejű munkaviszonyok korlátozott időtartamúak, ami bizonytalanságot okozhat a munkavállalók számára, nem biztosítanak hosszú távú munkahelyi biztonságot
– korlátozott előrelépési lehetőségek: a munkáltatók gyakran nem fektetnek ugyanannyi időt és erőforrást a határozott idejű munkavállalók képzésébe, fejlesztésébe és előrelépési lehetőségeik biztosításába, mint az állandó munkavállalók esetében
– munkanélküliség esetén nehezebb álláskeresés: ha a határozott idejű munkaviszony lejár, akkor a munkavállalóknak új munkahelyet kell keresniük

A határozott idejű munkaviszony megszűnése időben pontosan meghatározott. Az Munka Törvénykönyve (Mt.) értelmében a munkaviszony a meghatározott idő leteltével megszűnik, és nem igényel semmilyen előzetes felmondást. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállaló előzetes megállapodás nélkül is tudja, hogy mikor szűnik meg a munkaviszony. Ha a munkáltató megszegi a határozott idejű munkaviszonyt, például a munkaviszony megszünteti a meghatározott időnél korábban a munkavállaló jogosult a kártérítésre. Az Mt. lehetőséget ad a munkaviszony felmondására is a határozott időre, ha azt a munkaszerződésben rögzítették, ez esetben a munkaviszony a felmondás időpontjában szűnik meg.

Kövessen minket Facebookon!
STRUKTÚRA COOP BLOG
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
1+1% (2) adóelőleg nyilatkozat (1) adókedvezmény (3) adóköteles rendezvény (1) adóváltozások (1) apaszabadság (1) bérszámfejtés (2) csed (4) cégautó (1) digitális könyvelés (2) egyszázalék (2) egyéni vállalkozás (4) egyéni vállalkozó (3) ellátások (2) epr (1) felmondás (1) gyed (4) gyes (4) határidő (1) kata (6) kata adózás (2) kisvállalati adó (1) munkaidő (2) munkanap (2) munkanap áthelyezés (1) munkaruha (1) munkaszüneti napok (3) munkaviszony (1) nav (3) navellenőrzés (1) pályázatírás (1) pótszabadság (1) reprezentációs költség (1) szabadság (1) szja (7) szja tervezet (4) szocho (1) vállalati adózás (2) vállalkozás (2) vállalkozás indítása (2) végkielégítés (1) átalányadó (2) átalányadó 2023 (1) átaányadó (1) ünnepnapok (2)

Ellátások a baba születése után – CSED, GYED, GYES, GYET

/in /by

STRUKTÚRA COOP BLOG

Ellátások a baba születése után - CSED, GYED, GYES, GYET

Gyermekvállalásnál mindenkiben felmerül a kérdés, hogy milyen ellátásra lesz jogosult, most ezeket fogjuk számba venni. Legújabb blog posztunkban összeszedtük a legfontosabb ellátási formákat és hogy mire figyeljünk oda az jogosultság érvényesítéséhez. 

Biztosítási jogviszonyon alapuló ellátások:

Neve / Rövidítése

Csecsemőgondozási díj

Gyermekgondozási díj

CSED

GYED

Folyósításához szükséges biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

Mikortól folyósítják?

A gyermek várható születése előtt 28. nappal már kérhető, vagy a születésétől

A CSED lejártát követően

Folyósítás időtartama

168 naptári nap

A gyermek 2 éves koráig, ikergyermekek esetén 3. életévük betöltéséig

Munkáltató közreműködése szükséges-e az igényléséhez?

Igen

Igen

Ellátás összege

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 100%-a.

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 70%-a, de maximum a minimálbér kétszeresének 70%.
Ez 2023-ban 324 800 Ft, ami a levonások után 243 600 Ft

Levonások, amik az ellátást terhelik

15% SZJA előleg

15% SZJA előleg                 
10% nyugdíjjárulék

Biztosítási jogviszonyhoz nem kötött ellátások:
Vannak olyan ellátások melyek igényléséhez nem szükséges a munkáltató közbenjárása, a jogosultak maguknak meg tudják igényelni ügyfélkapu segítségével akár online is az alábbi felületen: https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/

Anyasági támogatás annak jár, aki a várandósága alatt legalább négyszer részt vett várandósgondozáson. Összege a nyugdíjminimum (ami 2008 óta 28.500 Ft) összegének 225%-val egyezik meg, ikergyermekek esetén a 300 %-val.

Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás az állam hozzájárulása a gyermekek ellátásának költségeihez, hétköznapi nevén családi pótlékként emlegetik. Összege függ a gyermekek számától és egészségügyi állapotától, valamint attól, hogy családban nevelkedik-e gyermek, vagy csak az egyik szülő neveli.  Havi összegében 12 éve nem történt változás.

Családi pótlék összege/hó

Egy gyermekes család

             12 200 Ft

Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             13 700 Ft

Két gyermekes család

             13 300 Ft

Két gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             14 800 Ft

Három vagy több gyermekes család

             16 000 Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             17 000 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek

             23 300 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő

             25 900 Ft

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) annak a szülőnek jár a gyermek 3 éves koráig, aki a kiskorút saját háztartásában neveli. Ha egy szülőnek biztosítási jogviszonya alapján nem jár sem CSED, sem GYED a gyermek születési után, akkor a születést követően GYES-t tud igényelni. Az ellátás összege a nyugdíjminimum azaz 28 500 Ft csökkentve a 10%-os nyugdíjjárulékkal, azaz havi 25 650 Ft.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) azon szülők vehetik igénybe ezt az ellátást, akik saját háztartásukban három vagy annál több gyermeket nevelnek. Ez az ellátás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Ha időközben a legnagyobb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel a 18. éven alatti gyermekek számla 2-re csökken, akkor az ellátást nem folyósítják tovább függetlenül a legfiatalabb gyermek életévétől. Összege megegyezik a GYES összegével és levonásként szintén terheli nyugdíjjárulék.

Kövessen minket Facebookon!
STRUKTÚRA COOP BLOG
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
1+1% (2) adóelőleg nyilatkozat (1) adókedvezmény (3) adóköteles rendezvény (1) adóváltozások (1) apaszabadság (1) bérszámfejtés (2) csed (4) cégautó (1) digitális könyvelés (2) egyszázalék (2) egyéni vállalkozás (4) egyéni vállalkozó (3) ellátások (2) epr (1) felmondás (1) gyed (4) gyes (4) határidő (1) kata (6) kata adózás (2) kisvállalati adó (1) munkaidő (2) munkanap (2) munkanap áthelyezés (1) munkaruha (1) munkaszüneti napok (3) munkaviszony (1) nav (3) navellenőrzés (1) pályázatírás (1) pótszabadság (1) reprezentációs költség (1) szabadság (1) szja (7) szja tervezet (4) szocho (1) vállalati adózás (2) vállalkozás (2) vállalkozás indítása (2) végkielégítés (1) átalányadó (2) átalányadó 2023 (1) átaányadó (1) ünnepnapok (2)

Szabadság – alap és pótszabadságok

/in /by

STRUKTÚRA COOP BLOG

SZABADSÁG - alap és pótszabadságok

A munkavállalónak minden naptári évben jár szabadság, amely alap- és pótszabadságból áll. Évközben kezdődött vagy megszűnt munkaviszony esetén a szabadság időarányosan jár, abban az esetben is ha az előző munkahelyen nem tudta az összes szabadságát kivenni. Az előző jogviszonyában fel nem használt napokat az előző munkáltatónak kell szabadság megváltásként kifizetnie.

A szabadságot a munkáltató adja ki a munkavállaló előzetes kérésére.
Általános szabály szerint a munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölnie, és a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.
A munkáltatónak munkaidő nyilvántartást kell vezetnie. Ezt a mai világban a munkáltató megteheti papír alapon, online, programokkal. Fontos, hogy minden esetben az Mt. szabályoknak megfelelő legyen.

Fontos változás 2023-tól a szabadság kiadásban. A munkáltató hét nap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, változás azonban, hogy a szabadság kiadását a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő rendkívüli esetben megtagadhatja, illetve ilyen okok fennállása esetén a már kiadott szabadságot megszakíthatja, illetve a kiadott szabadság időpontját módosíthatja.

Alap szabadság a törvény szerint minden munkavállalónak 20 nap és ehhez jönnek hozzá a pótszabadságok.

Életkori pótszabadság:

A törvény értelmében az alapszabadság mértéke 20 (húsz) munkanap.
Életkor szerint járó pótszabadság, ami abban az évben jár először, amelyben a lentebb meghatározott életkort betölti a munkavállaló.
• huszonötödik életévétől egy,
• huszonnyolcadik életévétől kettő,
• harmincegyedik életévétől három,
• harmincharmadik életévétől négy,
• harmincötödik életévétől öt,
• harminchetedik életévétől hat,
• harminckilencedik életévétől hét,
• negyvenegyedik életévétől nyolc,
• negyvenharmadik életévétől kilenc,
• negyvenötödik életévétől tíz munkanap.

Gyermek(ek) után járó pótszabadság, amire a gyermek születésének évétől jogosult a munkavállaló, utoljára pedig abban az évben, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét.
• egy gyermek után kettő,
• két gyermek után négy,
• kettőnél több gyermek után, összesen hét munkanap.
• Amennyiben a munkavállaló gyermeke fogyatékos, abban az esetben két munkanappal nő a pótszabadság mértéke.

Egyéb pótszabadság fajták:
• Apáknak járó pótszabadság 2022. augusztusa után született gyermekek esetén január óta már 10 munkanap , amit a gyermek születését követő második hónap végéig lehet kivenni. Azonban érdemes figyelmi, mert az apa szabadság első 5 nap napjára távolléti díj, a 6. naptól pedig a távolléti díj 40%-a a juttatás összege jár csak.

• Szülői szabadság, ami a munkavállalót gyermeke hároméves koráig illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon. Erre a 44 munkanapra a távolléti díj 10 százaléka adható.

• Fiatal munkavállalóként járó pótszabadság, ha a munkavállaló még kiskorú akkor évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amikor betölti a 18. életévét.

• A föld alatt állandó jelleggel, vagy ionizált sugárzásnak kitett munkahelyen a naponta legalább három órát dolgozó munkavállalókat is megilleti az öt munkanap pótszabadság.

• Olyan az esetben, hogyha a dolgozó megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve vakok személyi járadékára jogosult, szintén jár az öt munkanap pótszabadság.

Kövessen minket Facebookon!
STRUKTÚRA COOP BLOG
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
1+1% (2) adóelőleg nyilatkozat (1) adókedvezmény (3) adóköteles rendezvény (1) adóváltozások (1) apaszabadság (1) bérszámfejtés (2) csed (4) cégautó (1) digitális könyvelés (2) egyszázalék (2) egyéni vállalkozás (4) egyéni vállalkozó (3) ellátások (2) epr (1) felmondás (1) gyed (4) gyes (4) határidő (1) kata (6) kata adózás (2) kisvállalati adó (1) munkaidő (2) munkanap (2) munkanap áthelyezés (1) munkaruha (1) munkaszüneti napok (3) munkaviszony (1) nav (3) navellenőrzés (1) pályázatírás (1) pótszabadság (1) reprezentációs költség (1) szabadság (1) szja (7) szja tervezet (4) szocho (1) vállalati adózás (2) vállalkozás (2) vállalkozás indítása (2) végkielégítés (1) átalányadó (2) átalányadó 2023 (1) átaányadó (1) ünnepnapok (2)

Hogyan alakulnak a munkaszüneti napok, munkanap áthelyezések és hosszú hétvégék 2022-ben?

/in /by

STRUKTÚRA COOP BLOG

HOGYAN ALAKULNAK A MUNKASZÜNETI NAPOK, MUNKANAP ÁTHELYEZÉSEK ÉS HOSSZÚ HÉTVÉGÉK 2023-BAN?

Jó hír, hogy 2023-ban két alkalommal lesz 4 napos, négyszer pedig 3 napos hétvége, és nem lesznek ledolgozandó szombati munkanapok. Összesen 12 munkaszüneti nap van egy évben, amiből 2023-ban 9 esik majd munkanapra, további 3 viszont hétvégére.

Munkaszüneti napoknak nevezzük az állam által ünnepnapként elrendelt napokat. Számukat és pontos dátumukat a 2012. évi I. törvény határozza meg. Egy munkaszüneti nap eshet fix naptári napra (ilyenek például március 15. és május 1.) vagy változó naptári napra (ilyenek a mozgóünnepek, mint például a húsvét és a pünkösdhétfő) is.

Március 15. – 1 munkaszüneti nap
Idén szerdára esik a második munkaszüneti napunk, így ez a munkahét közepén csupán egy egy napos munkaszünetet jelent.

Húsvét – 4 napos hosszú hétvége
A legkevesebb meglepetést minden évben talán a húsvéti 4 napos hétvége okozza. Nagypéntek 2023-ben április 8-ra, míg húsvét hétfő április 10-re esik, így április 7-8-9-10. napjai alkotják a négynapos húsvéti hosszú hétvégét.

Május 1. – 3 napos hosszú hétvége
A tavasz második hosszú hétvégéje májusban érkezik. Mivel ez a munkaszüneti nap hétfőre esik, így kiegészíti az előtte álló hétvégét.

Pünkösd – 3 napos hosszú hétvége
Pünkösd idén májusra esik. Pünkösdhétfő május 29-én lesz, így május 27-28-29. alatt lesz az év első háromnapos hosszú hétvégéje.

Augusztus 20. – hétvégére esik
Az államalapítás ünnepe vasárnapra esik, így ezzel sajnos nem jár munkaszüneti nap.

Október 23. – 3 napos hosszú hétvége
Idén az 1956-os forradalom évfordulója hétfőre esik, így 3 napos hosszú hétvégének örülhetünk.

November 1. – 1 munkaszüneti nap
Mindenszentek napja szerdára esik, így hosszú hétvégét sajnos itt nem kapunk, cserébe viszont munkanap átrendezést se jelent.

Karácsony – 4 napos hosszú hétvége
2023 karácsonyán két munkanapra eső munkaszüneti nap lesz. December 25. vasárnapra, december 25. hétfőre, december 26. pedig keddre esik. Így december 23-24-25-26. alkotja a négynapos karácsonyi hosszú hétvégét.

Szilveszter – 3 napos hosszú hétvége
Ha előre tekintünk láthatjuk, hogy a szilveszter 2023-ben vasárnapra esik, így 2024-es év első napja egyből egy munkaszüneti nappal indul.

Munkaszüneti napok 2023-ban:

  • január 1. vasárnap, Újév napja – munkaszüneti nap (hétvége)
  • március 15. szerda, nemzeti ünnep – munkaszüneti nap
  • április 7. péntek, Nagypéntek – munkaszüneti nap (4 napos hétvége)
  • április 10. hétfő, Húsvét – munkaszüneti nap (4 napos hétvége)
  • május 1. hétfő, A Munka Ünnep – munkaszüneti nap (3 napos hétvége)
  • május 29. hétfő, Pünkösd – munkaszüneti nap (3 napos hétvége)
  • augusztus 20. vasárnap, Államalapítás ünnepe – munkaszüneti nap (hétvége)
  • október 23. hétfő, 56-os forradalom ünnepe – munkaszüneti nap (3 napos hétvége)
  • november 1. szerda, Mindenszentek – munkaszüneti nap
  • december 24. vasárnap, Szenteste – munkaszüneti nap (4 napos hétvége)
  • december 25. hétfő, Karácsony  –  munkaszüneti nap (4 napos hétvége)
  • december 26. kedd, Karácsony   –    munkaszüneti nap (4 napos hétvége
  • 2024. január 1. hétfő , Újév – munkaszüneti nap (3 napos hétvége)


VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!


Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

Kövessen minket Facebookon!
STRUKTÚRA COOP BLOG
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
1+1% (2) adóelőleg nyilatkozat (1) adókedvezmény (3) adóköteles rendezvény (1) adóváltozások (1) apaszabadság (1) bérszámfejtés (2) csed (4) cégautó (1) digitális könyvelés (2) egyszázalék (2) egyéni vállalkozás (4) egyéni vállalkozó (3) ellátások (2) epr (1) felmondás (1) gyed (4) gyes (4) határidő (1) kata (6) kata adózás (2) kisvállalati adó (1) munkaidő (2) munkanap (2) munkanap áthelyezés (1) munkaruha (1) munkaszüneti napok (3) munkaviszony (1) nav (3) navellenőrzés (1) pályázatírás (1) pótszabadság (1) reprezentációs költség (1) szabadság (1) szja (7) szja tervezet (4) szocho (1) vállalati adózás (2) vállalkozás (2) vállalkozás indítása (2) végkielégítés (1) átalányadó (2) átalányadó 2023 (1) átaányadó (1) ünnepnapok (2)

Mikor is lesznek gondtalan nyugdíjas éveink?

/in , /by

STRUKTÚRA COOP BLOG

Mikor is lesznek gondtalan nyugdíjas éveink?

Sokszor mondjuk, majd ha nyugdíjasok leszünk, akkor lesz időnk és ezt is azt is meg fogunk tudni majd tenni, na de mikor is leszünk nyugdíjasok? Nézzük meg kinek mikor nyílik meg a lehetősége a nyugellátásra.

Öregségi nyugdíj típusai:
–        öregségi teljes nyugdíj
–        öregségi résznyugdíj
–        nők kedvezményes öregségi nyugdíja

Az alábbi táblázatban található, hogy születési évek alapján ki mikor lesz jogosult öregségi nyugdíja:

Születési év

Nyugdíj jogosultság

1952.01.01.-előtt születettek

62. életév betöltése után

1952

62. életév betöltését követő 183. nap

1953

63. életév betöltése után

1954

63. életév betöltését követő 183. nap

1955

64. életév betöltése után

1956

64. életév betöltését követő 183. nap

1957

65. életév betöltése után

Teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik és nincs aktív biztosítási jogviszonya sem belföldön, sem külföldön.

Résznyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 20 év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt évvel igen és nincs aktív biztosítási jogviszonya sem belföldön, sem külföldön.

Nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosult életkortól függetlenül az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, az igénylés napjától nem áll aktív biztosítási jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön.

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesül.

A megvásárolható nyugdíj évek azt jelenti, hogy akinek a nyugdíjazásához már csak maximum 5 év van hátra, az köthet a nyugdíjfolyósítóval megállapodást a szolgálati idő megváltására. A minimum, amit jogosultsági hónaponként meg kell fizetni, az a megállapodás megkötésekor érvényes minimálbér 22%-a.  Azaz, ha valaki 2023.10.-tól lenne jogosult nyugdíja és ilyen megállapodást szeretne kötni 2022.07.-hónapban, akkor 16*200.000*22%= 704.000,- forintot kell kifizetnie, hogy 2022.07 hótól nyugellátásban részesüljön.

Aki nyugdíj mellett munkavállalás mellett dönt, annak a jövedelméből csak 15%-os SZJA-t von a munkáltató, továbbá a munkáltatónak semmilyen adófizetési kötelezettsége nem keletkezik a kifizetett jövedelem után.

A nyugdíj jogosultsági időről, a nyugdíj összegéről és az ügyintézés menetéről az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017. november 1-jétől beolvadt a Magyar Államkincstárba. A beolvadás következtében 2017. november 1-jétől már a Magyar Államkincstár jár el központi nyugdíjbiztosítási szervként.

http://tcs.allamkincstar.gov.hu/

Kövessen minket Facebookon!
STRUKTÚRA COOP BLOG
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
1+1% (2) adóelőleg nyilatkozat (1) adókedvezmény (3) adóköteles rendezvény (1) adóváltozások (1) apaszabadság (1) bérszámfejtés (2) csed (4) cégautó (1) digitális könyvelés (2) egyszázalék (2) egyéni vállalkozás (4) egyéni vállalkozó (3) ellátások (2) epr (1) felmondás (1) gyed (4) gyes (4) határidő (1) kata (6) kata adózás (2) kisvállalati adó (1) munkaidő (2) munkanap (2) munkanap áthelyezés (1) munkaruha (1) munkaszüneti napok (3) munkaviszony (1) nav (3) navellenőrzés (1) pályázatírás (1) pótszabadság (1) reprezentációs költség (1) szabadság (1) szja (7) szja tervezet (4) szocho (1) vállalati adózás (2) vállalkozás (2) vállalkozás indítása (2) végkielégítés (1) átalányadó (2) átalányadó 2023 (1) átaányadó (1) ünnepnapok (2)

Minden, amit a munkaidőről tudni kell!

/in /by

STRUKTÚRA COOP BLOG

Minden, amit a munkaidőről tudni kell!

A munka- és pihenőidőt az új Munka Törvénykönyve (Mt.)t. XI. fejezete szabályozza.

Munkaidő nem más, mint: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.

 Az általános teljes napi munkaidő 8 óra. Ettől eltérni a felek megállapodása alapján lehet, legfeljebb 12 óra munkavégzésig, ha a munkavállaló
– készenléti jellegű munkakört lát el,
– a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

A munkáltató és munkavállaló rövidebb napi munkaidőben is megállapodhat, vagyis részmunkaidőben is foglalkoztatható a munkavállaló.

A munkáltató a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja a munkavállalónak. A munkaidőkeret legfeljebb 4 hónap vagy tizenhat hét lehet. Tartama meghosszabbítható legfeljebb 6 hónapra vagy 26 hétre, ha
– megszakítás nélküli,
– több műszakos,
– idényjellegű tevékenység keretében,
– készenléti jellegű, valamint
– a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.

A munkáltató kötelezettségei között szerepel a munkaidő beosztás elkészítése, melyet a munkavállaló felé legalább 1 héttel korábban írásban kell közölnie. Készítése során figyelni kell az Munka törvénykönyvében meghatározottakra.

A munkáltatónak a beosztás elkészítése során az alábbiakra kell figyelni:
– az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére
– általános munkarendben a munkavállaló beosztása heti 5 nap, hétfőtől péntekig, 8 órában. 

Munkaidőkeretben foglalkoztatottak esetében el lehet térni a napi 8 órától, de figyelni kell rá, hogy a napi 12 órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. 

Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató
a) a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be,
b) a heti pihenőnapot az Mt. 105. § (1) bekezdéstől,
c) a heti pihenőidőt az Mt. 106. § (1) bekezdéstől eltérően osztja be.

Munkaszüneti napokon, valamint vasárnapokon történő munkavégzés csak abban az esetben lehetséges, ha a munkáltató tevékenységének jellegéből a munkavégzés ezeken a napokon is indokolt.

A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül bérpótlék illeti meg.
Ilyen estek például:
– vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
– a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
– a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
– a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján
– szabadidő jár
1. a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
2. a munkaidőkereten felül vagy
3. az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.


VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!


Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

Kövessen minket Facebookon!
STRUKTÚRA COOP BLOG
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
1+1% (2) adóelőleg nyilatkozat (1) adókedvezmény (3) adóköteles rendezvény (1) adóváltozások (1) apaszabadság (1) bérszámfejtés (2) csed (4) cégautó (1) digitális könyvelés (2) egyszázalék (2) egyéni vállalkozás (4) egyéni vállalkozó (3) ellátások (2) epr (1) felmondás (1) gyed (4) gyes (4) határidő (1) kata (6) kata adózás (2) kisvállalati adó (1) munkaidő (2) munkanap (2) munkanap áthelyezés (1) munkaruha (1) munkaszüneti napok (3) munkaviszony (1) nav (3) navellenőrzés (1) pályázatírás (1) pótszabadság (1) reprezentációs költség (1) szabadság (1) szja (7) szja tervezet (4) szocho (1) vállalati adózás (2) vállalkozás (2) vállalkozás indítása (2) végkielégítés (1) átalányadó (2) átalányadó 2023 (1) átaányadó (1) ünnepnapok (2)

Munkavégzés gyermek után járó ellátások vagyis CSED, GYES, GYED, GYET, GYOD és táppénz mellett

/in , /by

STRUKTÚRA COOP BLOG

Munkavégzés gyermek után járó ellátások vagyis CSED, GYES, GYED, GYET, GYOD és táppénz mellett

Azt, hogy gyermek születése esetén milyen ellátásra lesz jogosult a szülő, azt egy korábbi blog bejegyzésünkben már részleteztük.

Most pedig nézzük meg az ellátások mellett mikortól és milyen szabályok mellett dolgozhatunk.

1. Az első ellátás, amire jogosultak lehetünk egy gyermek születése esetén, az a csecsemőgondozási díj, azaz a CSED. Fontos, hogy abban az esetben nem lesz jogosult az igénylő CSED folyósítására, ha mellette bármilyen jogviszonyban kereső tevékenységet folytat (még az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka esetében sem!). A munkavégzés keletkezését követő 8 napon belül ezt be kell jelenteni a CSED folyósító szervnek.

2. Ezután következik a gyermekgondozási díj vagyis a GYED. Ennek az ellátásnak több esetét különböztetjük meg. Az első különbség ott jelentkezik, hogy míg az „egyszerű” GYED esetében a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól már lehet az ellátás mellett munkát vállalni, addig a diplomás és nevelőszülői GYED esetében csak a gyermek születését követő 169. naptól lehet dolgozni. Ez a különbség igazából abban az esetben merül fel, ha a CSED-et már a szülést megelőző 28. napon belül igényelték. Ezen ellátásnak van egy negyedik esete is: az örökbefogadói díj, aminek nincs korlátja a munkavégzésre vonatkozóan. Az ötödik esete pedig a nagyszülői GYED. Mivel erre az ellátásra akkor lesz jogosult a nagyszülő, ha a gyermeket gondozó szülők dolgoznak, így az ellátás folyósítása alatt a nagyszülő nem dolgozhat csak otthoni munkavégzés keretében.


3. A GYED lejártát követően, illetve ha arra nem volt jogosult a szülő, akkor a gyermek fél éves korát követően, gyermekgondozást segítő ellátásra, GYES-re jogosult a szülő. GYES folyósítás mellett már időkorlátozás nélkül dolgozhatunk.


4. A következő gyermekhez kapcsolódó ellátás a gyermeknevelési támogatás, a GYET. Itt szigorúbb szabályozás van, mint a GYES-nél, hiszen aAz ellátás folyósítása mellett a szülő csupán heti 30 órát meg nem haladó időtartamban, vagy csak otthoni munkavégzés keretében végezhet keresőtevékenységet.


5. Meg kell említani még a gyermekek otthongondozási díját, vagyis GYOD-ot. Mivel erre az ellátásra az jogosult, aki súlyos fogyatékosságból, vagy tartós betegségből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik, így ezen ellátás mellett maximum napi 4 órában vagy csupán otthoni munkavégzés keretében lehet munkát vállalni.


6. Egy utolsó, ám elég gyakori ellátás, amiről beszélni kell és ami nem csak szülőket érint: a táppénz.
A táppénz egy keresetpotló juttatás, ami mellett abban a jogviszonyban, amelyben a jogosult ezt igényeli, keresőtevékenységet nem végezhet. Más, ezen jogviszonnyal párhuzamosan fennálló, jogviszonyok tekintetében viszont már van lehetőség dolgozni, de fontos, hogy az nem hátráltathatja a gyógyulást és az orvos utasításaiba nem ütközhet. Lényeges megjegyezni, hogy a táppénzre jogosultságot megalapozó jogviszony munkáltatója, ha úgy véli, hogy a keresőképtelen állomány nem valós betegségen alapszik kérheti annak felülvizsgálatát az illetékes járási hivatalnál. Ha beigazolódik a munkáltató elmélete, vagyis az igénylő „táppénzcsalást” követ el, akkor a táppénz folyósítását megszüntetik, illetve a munkáltató felmondással megszüntetheti a fennálló jogviszonyt, valamint ha a költségvetésnek okozott kár eléri a 100.000 ft-ot, akkor akár két év szabadságvesztéssel is büntethető.

Összességében megállapítható, hogy a csecsemőgondozási díj, illetve bizonyos feltételek hiányában a táppénz folyósítása mellett keresőtevékenységet nem lehet végezni, egyéb ellátások esetében viszont a jogszabályok lehetőséget adnak, bizonyos szabályok betartása mellett, a munkavégzésre.

Kövessen minket Facebookon!
STRUKTÚRA COOP BLOG
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
1+1% (2) adóelőleg nyilatkozat (1) adókedvezmény (3) adóköteles rendezvény (1) adóváltozások (1) apaszabadság (1) bérszámfejtés (2) csed (4) cégautó (1) digitális könyvelés (2) egyszázalék (2) egyéni vállalkozás (4) egyéni vállalkozó (3) ellátások (2) epr (1) felmondás (1) gyed (4) gyes (4) határidő (1) kata (6) kata adózás (2) kisvállalati adó (1) munkaidő (2) munkanap (2) munkanap áthelyezés (1) munkaruha (1) munkaszüneti napok (3) munkaviszony (1) nav (3) navellenőrzés (1) pályázatírás (1) pótszabadság (1) reprezentációs költség (1) szabadság (1) szja (7) szja tervezet (4) szocho (1) vállalati adózás (2) vállalkozás (2) vállalkozás indítása (2) végkielégítés (1) átalányadó (2) átalányadó 2023 (1) átaányadó (1) ünnepnapok (2)

Végkielégítés

/in /by

STRUKTÚRA COOP BLOG

Végkielégítés

Előző posztunkban a felmondást jártuk körbe, most nézzük meg, hogy mi a helyzet a végkielégítéssel.

A végkielégítés illeti meg a munkavállalót akkor, ha
• munkaviszonya a munkáltató felmondása,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg,
• a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna (Munka Törvénykönyve, 40.§),
• ő mondja fel azonnali hatállyal (rendkívüli felmondással) a munkaviszonyát, és ezen azonnali hatályú felmondás jogszerű (Munka Törvénykönyve, 78.§).

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak akkor, ha:
• a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
• a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
• a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Végkielégítés mértéke
• legalább 3 év esetén egyhavi,
• legalább 5 év esetén kéthavi,
• legalább 10 év esetén háromhavi,
• legalább 15 év esetén négyhavi,
• legalább 20 év esetén öthavi,
• legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege.

Végkielégítés után mikor lehet dolgozni?
Ez törvényileg nincs szabályozva, ha csak a munkaszerződésben nincs valamilyen záradék, akkor bármikor lehet dolgozni végkielégítés után.

Kövessen minket Facebookon!
STRUKTÚRA COOP BLOG
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
1+1% (2) adóelőleg nyilatkozat (1) adókedvezmény (3) adóköteles rendezvény (1) adóváltozások (1) apaszabadság (1) bérszámfejtés (2) csed (4) cégautó (1) digitális könyvelés (2) egyszázalék (2) egyéni vállalkozás (4) egyéni vállalkozó (3) ellátások (2) epr (1) felmondás (1) gyed (4) gyes (4) határidő (1) kata (6) kata adózás (2) kisvállalati adó (1) munkaidő (2) munkanap (2) munkanap áthelyezés (1) munkaruha (1) munkaszüneti napok (3) munkaviszony (1) nav (3) navellenőrzés (1) pályázatírás (1) pótszabadság (1) reprezentációs költség (1) szabadság (1) szja (7) szja tervezet (4) szocho (1) vállalati adózás (2) vállalkozás (2) vállalkozás indítása (2) végkielégítés (1) átalányadó (2) átalányadó 2023 (1) átaányadó (1) ünnepnapok (2)