Mikor is lesznek gondtalan nyugdíjas éveink?

STRUKTÚRA COOP BLOG

Mikor is lesznek gondtalan nyugdíjas éveink?

Sokszor mondjuk, majd ha nyugdíjasok leszünk, akkor lesz időnk és ezt is azt is meg fogunk tudni majd tenni, na de mikor is leszünk nyugdíjasok? Nézzük meg kinek mikor nyílik meg a lehetősége a nyugellátásra.

Öregségi nyugdíj típusai:
–        öregségi teljes nyugdíj
–        öregségi résznyugdíj
–        nők kedvezményes öregségi nyugdíja

Az alábbi táblázatban található, hogy születési évek alapján ki mikor lesz jogosult öregségi nyugdíja:

Születési év

Nyugdíj jogosultság

1952.01.01.-előtt születettek

62. életév betöltése után

1952

62. életév betöltését követő 183. nap

1953

63. életév betöltése után

1954

63. életév betöltését követő 183. nap

1955

64. életév betöltése után

1956

64. életév betöltését követő 183. nap

1957

65. életév betöltése után

Teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik és nincs aktív biztosítási jogviszonya sem belföldön, sem külföldön.

Résznyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 20 év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt évvel igen és nincs aktív biztosítási jogviszonya sem belföldön, sem külföldön.

Nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosult életkortól függetlenül az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, az igénylés napjától nem áll aktív biztosítási jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön.

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesül.

A megvásárolható nyugdíj évek azt jelenti, hogy akinek a nyugdíjazásához már csak maximum 5 év van hátra, az köthet a nyugdíjfolyósítóval megállapodást a szolgálati idő megváltására. A minimum, amit jogosultsági hónaponként meg kell fizetni, az a megállapodás megkötésekor érvényes minimálbér 22%-a.  Azaz, ha valaki 2023.10.-tól lenne jogosult nyugdíja és ilyen megállapodást szeretne kötni 2022.07.-hónapban, akkor 16*200.000*22%= 704.000,- forintot kell kifizetnie, hogy 2022.07 hótól nyugellátásban részesüljön.

Aki nyugdíj mellett munkavállalás mellett dönt, annak a jövedelméből csak 15%-os SZJA-t von a munkáltató, továbbá a munkáltatónak semmilyen adófizetési kötelezettsége nem keletkezik a kifizetett jövedelem után.

A nyugdíj jogosultsági időről, a nyugdíj összegéről és az ügyintézés menetéről az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017. november 1-jétől beolvadt a Magyar Államkincstárba. A beolvadás következtében 2017. november 1-jétől már a Magyar Államkincstár jár el központi nyugdíjbiztosítási szervként.

http://tcs.allamkincstar.gov.hu/

Munkavégzés gyermek után járó ellátások vagyis CSED, GYES, GYED, GYET, GYOD és táppénz mellett

Munkavégzés gyermek után járó ellátások vagyis CSED, GYES, GYED, GYET, GYOD és táppénz mellett

Azt, hogy gyermek születése esetén milyen ellátásra lesz jogosult a szülő, azt egy korábbi blog bejegyzésünkben már részleteztük.

Most pedig nézzük meg az ellátások mellett mikortól és milyen szabályok mellett dolgozhatunk.

1. Az első ellátás, amire jogosultak lehetünk egy gyermek születése esetén, az a csecsemőgondozási díj, azaz a CSEDFontos, hogy abban az esetben nem lesz jogosult az igénylő CSED folyósítására, ha mellette bármilyen jogviszonyban kereső tevékenységet folytat (még az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka esetében sem!). A munkavégzés keletkezését követő 8 napon belül ezt be kell jelenteni a CSED folyósító szervnek.

2. Ezután következik a gyermekgondozási díj vagyis a
GYED. Ennek az ellátásnak több esetét különböztetjük meg. Az első különbség ott jelentkezik, hogy míg az „egyszerű” GYED esetében a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól már lehet az ellátás mellett munkát vállalni, addig a diplomás és nevelőszülői GYED esetében csak a gyermek születését követő 169. naptól lehet dolgozni. Ez a különbség igazából abban az esetben merül fel, ha a CSED-et már a szülést megelőző 28. napon belül igényelték. Ezen ellátásnak van egy negyedik esete is: az örökbefogadói díj, aminek nincs korlátja a munkavégzésre vonatkozóan. Az ötödik esete pedig a nagyszülői GYED. Mivel erre az ellátásra akkor lesz jogosult a nagyszülő, ha a gyermeket gondozó szülők dolgoznak, így az ellátás folyósítása alatt a nagyszülő nem dolgozhat csak otthoni munkavégzés keretében.


3. A GYED lejártát követően, illetve ha arra nem volt jogosult a szülő, akkor a gyermek fél éves korát követően, gyermekgondozást segítő ellátásra,
GYES-re jogosult a szülő. GYES folyósítás mellett már időkorlátozás nélkül dolgozhatunk.


4. A következő gyermekhez kapcsolódó ellátás a gyermeknevelési támogatás, a
GYET. Itt szigorúbb szabályozás van, mint a GYES-nél, hiszen aAz ellátás folyósítása mellett a szülő csupán heti 30 órát meg nem haladó időtartamban, vagy csak otthoni munkavégzés keretében végezhet keresőtevékenységet.


5. Meg kell említani még a gyermekek otthongondozási díját, vagyis
GYOD-ot. Mivel erre az ellátásra az jogosult, aki súlyos fogyatékosságból, vagy tartós betegségből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik, így ezen ellátás mellett maximum napi 4 órában vagy csupán otthoni munkavégzés keretében lehet munkát vállalni.


6. Egy utolsó, ám elég gyakori ellátás, amiről beszélni kell és ami nem csak szülőket érint: a táppénz.
A táppénz egy keresetpotló juttatás, ami mellett abban a jogviszonyban, amelyben a jogosult ezt igényeli, keresőtevékenységet nem végezhet. Más, ezen jogviszonnyal párhuzamosan fennálló, jogviszonyok tekintetében viszont már van lehetőség dolgozni, de fontos, hogy az nem hátráltathatja a gyógyulást és az orvos utasításaiba nem ütközhet. Lényeges megjegyezni, hogy a táppénzre jogosultságot megalapozó jogviszony munkáltatója, ha úgy véli, hogy a keresőképtelen állomány nem valós betegségen alapszik kérheti annak felülvizsgálatát az illetékes járási hivatalnál. Ha beigazolódik a munkáltató elmélete, vagyis az igénylő „táppénzcsalást” követ el, akkor a táppénz folyósítását megszüntetik, illetve a munkáltató felmondással megszüntetheti a fennálló jogviszonyt, valamint ha a költségvetésnek okozott kár eléri a 100.000 ft-ot, akkor akár két év szabadságvesztéssel is büntethető.

Összességében megállapítható, hogy a csecsemőgondozási díj, illetve bizonyos feltételek hiányában a táppénz folyósítása mellett keresőtevékenységet nem lehet végezni, egyéb ellátások esetében viszont a jogszabályok lehetőséget adnak, bizonyos szabályok betartása mellett, a munkavégzésre.

Mennyi a táppénz, csed, gyed összege katásként?

Mennyi a táppénz, csed, gyed összege katásként?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy hogyan alakulnak az ellátások katat adózás esetén.
Cikkünkben megnézzük a 2022-re vonatkozó pontos bruttó és nettó összeget.

Ha főállású katás vagy és havi 50 ezer Ft tételes adót fizetsz akkor a következőképpen fognak alakulni az ellátások:

Táppénz
Az ellátási alap 60%, ami 108.000 Ft esetében bruttó 64.800 Ft, ami nettóban a 15% SZJA levonás után 55.080 Ft.

CSED
Szintén 108.000 Ft -os ellátási alapot figyelembe véve, annak 100%-a azaz bruttó 108 000 Ft, amiból 15% SZJA-t vonnak, így nettó 91 800 Ft.

GYED
A 108.000 Ft 70%-a vagyis bruttó 7.600 Ft mínusz 15% SZJA, 10 % nyugdíjjárulék, ami nettó 56.700 Ft.

 

Emelt összegű főállásként katásként ha havi 75 ezer Ft a tételes adó:

TÁPPÉNZ
A 179.000 Ft-os ellátási alap 60%-a azaz bruttó 107 400 Ft mínusz 15% SZJA, ami nettó 91.290 Ft. A táppénz csak akkor 60%, ha két év biztosítási jogviszony van, ha nincs vagy kórházi táppénz, akkor 50% jár.

CSED
Itt az ellátási alap 100 %-át kell alaul venni, ami bruttó 179 000 Ft. Ennek 15% SZJA-val csökkentett része pedig nettó 152.150 Ft.

GYED
Az ellátási alap továbbra is 179.000 Ft, melynek 70%-a bruttó 125.300 Ft, ami nettó 93.975 Ft a 15% SZJA és 10 % nyugdíjjárulék levonása után.

Amennyinek valakinek a számítási időszakába (tehát a releváns 180, 120 napjába) 50 ezres és 75 ezres hónap is vegyül, akkor ennek az átlagát fogják számolni.  Fontos még, hogy az ellátás megelőző napjától visszaszámított két végen belül legalább 365 nap biztosítási jogviszonynak lenni kell, hogy járjanak az ellátások.