Munkába járás költségtérítése – Kedvezmények, juttatások munkavállalók részére

STRUKTÚRA COOP BLOG

Munkába járás költségtérítése – Kedvezmények, juttatások munkavállalók részére

A munkába járás költségeit a munkáltató köteles megtéríteni a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet szabályai szerint.

Ahhoz, hogy a munkáltató meg tudja állapítani, hogy köteles-e ezen költségek megtérítésére, először a munkába járás fogalmát kell meghatározni. A rendelet szerint munkába járás:

– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá

– a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

Tehát a munkába járás költségeit akkor köteles a munkáltató kifizetni, ha a munkába járás e fogalomnak megfeleltethető és a munkavállaló az alábbi közlekedési eszközökön utazik:
–        belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
–        menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
–        elővárosi vasúton (HÉV-en),
–        menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven

A költségtérítés mértéke teljes árú vagy kedvezményekkel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának minimum 86%-a (a munkáltató döntése alapján akár 100%-ot is megtéríthet).

2022.04.12-től bekerült két új pont a rendeletbe melyek szerint a következő jegyek és bérletek árát is megtéríti a munkáltató:
– bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
– országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.

Ezek a rendelkezések arra vonatkoznak, hogy a fent megjelölt közlekedési módokon, de azokból többet is igénybevéve, illetve ezekre egy termékként megváltott kombinált bérletet vagy jegyet is meg kell térítenie a munkáltatónak.

Bizonyos esetekben a bérlet és jegy megtérítése helyett az szja törvény szerint meghatározott 15 Ft/km 60%-át (9 Ft/km-t) köteles a munkáltató megtéríteni saját gépjárművel történő munkába járás címén. Ezek az esetek a következők:
– a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
– a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
– ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
– a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

A munkáltató saját döntése szerint a 9 Ft/km helyett akár 15Ft/km-t is fizethet adómentesen, de az e feletti rész munkabérként adózik.

A munka- és pihenőidő nyilvántartása, munkaidő beosztás, jelenléti ív

A munka- és pihenőidő nyilvántartás,
munkaidő beosztás, jelenléti ív

Kezdjük a fogalmak tisztázásával:
A munkaidő beosztás a munkaidőt rögzíti, vagyis a munkaidő kezdetét és a munkaidő végét.
A jelenléti ív a jelenléteket rögzíti, az érkezés és a távozási időpontját, vagyis többet, mint a munkaidő.

– A Mt. 134. § (2) kimondja, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
– A munkaidő nyilvántartások formai megjelenésére nincs törvényi előírás.

– A munkaidő beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre előre kell elkészítenie a munkáltatónak és írásban kell közölnie a munkavállaló felé. Ennek hiányában, az utolsó munkaidő beosztás az irányadó.

– A minden héten azonos munkarendben dolgozó munkáltatóknál nem kell a beosztást minden egyes héten kihirdetni, csak a változó beosztásban dolgozóknál van ennek jelentősége.

– Jelenléti ívet minden nap érkezéskor és távozáskor is ki kell tölteni, azaz aki éppen dolgozik annak a munkaidő kezdete legyen beírva, aki hazament annak pedig a munkaidő vége is legyen rögzítve, de ezen kívül szerepeljen rajta az eltöltött munkaidő is.

– A naprakész vezetés törvényi követelménye azt jelenti, hogy a nyilvántartás legalább a nap utolsó órájában 24:00 óráig legyen kitöltve, nem lehet hó végén kitölteni a jelenléti ívet.

– Törvényi előírás nincs arra, hogy a munkavállalónak a jelenléti ívet alá kellene írnia, azonban ez a gyakorlatban mégis érvényesül, hiszen a nyilvántartásnak hitelesnek is kell lennie. Ez a hitelesség legegyszerűbben a munkavállaló aláírásával, igazolásával biztosítható.

– A munkaidő beosztásnak és a jelenléti ívnek is a munkavégzés helyszínén kell lennie.

– A nyilvántartások (munkaidő beosztás, jelenléti ív) vezetése a munkáltató felelőssége, de átruházhatja a munkavállalóra ezt a feladatot, de ettől még nem mentesül e felelősség alól, vagyis egy esetleges ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatt a munkáltató büntethető, nem a munkavállaló!

– Fontos, hogy a hatósági, a munkáltatói és a munkavállalói oldalról is bármikor elérhetőek és ellenőrizhetőek legyenek ezek a nyilvántartások.

Gyakorlatban nagyon sok cég, szóban állapodik meg a munkavállalóval, mi a munkaideje, vannak olyan esetek is, amikor rugalmas beosztásban dolgozik a munkavállaló és senki nem kontrollálja, nem vezeti a nyilvántartást a ledolgozott óráiról, nem kap munkaidő beosztást. Kerüljük ezt a fajta laza hozzáállást a fenti témához, mert elég komoly munkaügyi bírságokat lehet kapni a jogszabály megkerüléséért. 

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az első fontos szabály, hogy az a munkáltató, akinek 300.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó adótartozása van a szociális hozzájárulási adón, a rehabilitációs hozzájáruláson, a közterhen, vagy az munkavállalótól levont SZJA-n, nem alkalmazhatja ezt a foglalkoztatást.

Az egyszerűsített foglalkoztatás, ahogy arra a neve is utal, elárulja hogy ez egy egyszerűsített munkaviszony, ami általában alkalmi vagy idénymunkát takar. A különbség az egyszerűsített foglalkoztatás és a rendes munkaszerződés között az, hogy a hagyományos munkaszerződéssel ellentétben nem jelent hosszan tartó kötöttséget, megkezdéséhez nem szükséges bonyolult jogi, vagy egészségügyi procedúrák. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) szabályozza.

Négy típusát különböztetjük meg:
–        alkalmi munka: egy munkáltató egy naptári éven belül összesen 90 napot foglalkoztathatja így a munkavállalóját. Figyelni kell még arra, hogy egy hónap belül legfeljebb 15 napot dolgozhat úgy, hogy egymást követő napok maximum 5 nap lehet.
Ebben a formában foglalkoztatottak után napi 1.000 Ft közterhet kell megfizetni a NAV felé.

–        mezőgazdasági idénymunka: ennél a típusnál a munkavállaló 120 napot dolgozhat egy naptári évben. A napi foglalkoztatás után fizetendő közteher összege 500 Ft/nap

–        turisztikai idénymunka: Az előzőhöz hasonlóan itt is 120 napra szabályozták a ledolgozható napokat. Közteher szempontjából is megegyezik a mezőgazdasági idénymunkával, tehát itt is 500 Ft a napi közteher összege.

–        filmipari statiszta munkavégzése esetén 4.000 Ft/nap közteher megfizetésére kötelezett a munkáltató.  Ezzel a foglalkoztatási formával akár naponta is bejelenthetjük az alkalmazottakat, időkorlát nincs hozzárendelve.

Fontos, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatónak figyelni kell a törvényben meghatározott létszámkorlátra:
–        az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
–        egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
–        hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
–        húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 százalékát.

Ebben a foglalkoztatási módban is törvényileg meghatározzák a kötelező kifizetendő bért.
Ez az alábbi módon alakul, a korlátozásokkal együtt:
Itt is megkülönböztetjük a szakképzettséget igénylő munkakörben vagy a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottakat.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak legkisebb kötelezőn adandó bére a minimálbér órabérének a 85%-a.
( 2022-ben 200.000/174= 1.149 -> 1.149*0.85=977 Ft/óra).

Szakképzettséget igénylő munkakörben az órabér a 01.01-én érvényes garantált bérminimum  87%-a.
( 2022-ben 260.000/174= 1.494 -> 1.494*0.87=1.300 Ft/óra)

Az egyszerűsített foglalkoztatásnál is el kell számolni az esetleges túlórát, és egyéb bérpótlékokat (éjszakai, vasárnapi).

Figyelni kell, hogy az alkalmi, mezőgazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka esetében a munkáltatóknak figyelni kell a maximálisan kifizethető napi bér összegére. Ez a napi minimálbér kétszeresében lett meghatározva, ami 2022-ben 18.400 Ft/nap/fő.  Azt ezt meghaladó összeg TAO vagy KIVA alapot növelő tételnek minősül.

A munkavállalónak az ilyen foglalkoztatásból származó jövedelme után nincs adófizetési vagy bevallási kötelezettsége, mindaddig míg át nem lépi a mentesített keretösszeget.  A mentesített keretösszeg a minimálbér, valamint a garantált bérminimum 130%-a.

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében:
2022-ben 200.000/174= 1.149 -> 1.149*8*130%= 11.950 Ft/nap

Szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében:
2022-ben 260.000/174= 1.494 -> 1.494*8*130%= 15.538 Ft/nap

Ahogy a rendes munkaviszony, ez is bejelentéssel jön létre. Ennek több módja is lehet
–        xxT1042E elnevezésű (2022-ben 22T1042E) NAV által rendelkezésre bocsátott nyomtatvány
–        a 185-ös telefonszámon
–        applikáción keresztül okostelefonra letöltve

Minden bejelentésnél szükség van a munkavállaló személyes adataira. A bejelentést legkésőbb a munkavégzés előtt 1 órával szükséges megtenni.  Bejelentés törlésére a bejelentést követő 2 órán belül van lehetőség. Amennyiben a bejelentést követő napon kezdődik a munkavégzés, vagy hosszabb időtartamra vonatkozott, akkor módosítani a módosítandó napon reggel 9 óráig lehet.
Bejelenteni, módosítani, törölni utólagosan nem lehet.

Ha egyszerűsített foglalkoztatás választunk akkor ügyeljünk rá, hogy a közterheket a xx08as járulékbevallásban kell bevallani, és tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell megfizetni a NAV felé.

Kell-e könyvelő egy KATA-s vállalkozónak?

„Egy KATA-s vállalkozónak nem kell könyvelő”
Sokszor hallottuk már ezt a mondatot!

Amennyiben tisztában vagyunk a KATA adózás szabályaival, akkor lehetséges, hogy könyvelő nélkül is tud működni a vállalkozásunk, de ez a legritkább esetben van így.

Először nézzük meg, hogy  milyen szabályok vonatkoznak egy KATA-s vállalkozás indítására.

Ki lehet KATA-s vállalkozó?
• az egyéni vállalkozó;
• az egyéni cég;
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság; közkereseti társaság
• az ügyvédi iroda

Ki nem lehet KATA-s vállalkozó?
· Akinek az adószámát a bejelentkezés évében vagy azt megelőző adóévben a NAV törölte
· Akinek a tevékenysége „Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése”
· A bejelentkezéskor végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlés hatálya alatt áll

Mikor választható a KATA?
· Ha már működő vállalkozásról van szó, akkor a bejelentést követő hónaptól lehet KATA-s
·Kezdő vállalkozásnál a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával, vagy a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával

Hogyan kell bejelentkezni a KATA hatálya alá?
· A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó
(aki szerepel az egyéni vállalkozások nyilvántartásában) a Webes Ügysegéden keresztül
· Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő egyéni vállalkozó a T101 jelű adatlapon
· Már működő, egyéni vállalkozó a T101E bejelentőlapon
· A tevékenységét év közben kezdő kkt., bt., egyéni cég a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik egyablakos rendszeren keresztül
· Már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap benyújtásával
· Az ügyvédi iroda a ’T201 jelű adatlapon jelentkezhet be.

https://onya.nav.gov.hu/#!/login
https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/

A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie, viszont egy magánszemély csak egyetlen jogviszonyban jelenthető be kisadózóként.
A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e és ezzel biztosítási jogviszonyt szerez.
A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbség azért lényeges, mivel a fizetendő tételes adó nagysága ettől is függ.

Nem főállású kisadózó az, aki:
· legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll,
· kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (pl: nyugdíjas vagy 40 év szolgálati idővel rendelkező nő),
· külföldön biztosított személynek minősül,
· olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
· rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
· a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó,
· nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
· köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A Nav-os bejelentéseken kívül a következőket kell még megtenni:
· Az Önkormányzatnál lehetőségünk van az iparűzési adóban az adózási mód megválasztására (erre még később részletesen kitérünk)
· Kamarai bejelentkezés, melyről egy korábbi cikkünkben lehet olvasni:
https://struktura-coop.hu/2022/03/18/kamarai-hozzajarulas/

Ezeket végig olvasva láthatjuk, hogy nem is olyan könnyű elindítani egy KATA-s vállalkozást.

Ha ezek után érdekelnek még a vállalkozás működését érintő szabályok is, akkor nézzen vissza a blogunkra a későbbiekben is!

Jogviszony bejelentés, kijelentés és módosítás

Jogviszony bejelentés, kijelentés és módosítás

Vállalkozásunk egyik fontos építőkockái a munkavállalóink. Velük kapcsolatosan több adminisztrációs feladatunk van, de az egyik leglényegesebb a NAV felé történő adatszolgáltatás.
Adatot kell szolgáltatnunk legtöbb esetben például a jogviszonyuk kezdetéről, végéről, illetve a jogviszonyukban történt változásokról is.

Nézzük ezeket az eseteket:

A Munka törvénykönyve kimondja, hogy munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Viszont egy aláírt munkaszerződés nem minden esetben elegendő, vizsgálnunk kell a biztosítási jogviszonyt is. Ugyanis bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót, a TBJ szerinti biztosítással járó jogviszonnyal kapcsolatosan.
A leggyakoribb ilyen jogviszony a munkaviszony, a társas vállalkozói jogviszony, de akár a megbízási jogviszony is, ha a díjazás eléri a törvényben meghatározott mértéket. Ezek bejelentését legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése előtt a NAV által közzétett T1041 nevű nyomtatványon tehetjük meg. A bevallásban fel kell tüntetnünk a munkáltató és a munkavállaló azonosító adatai, valamint a jogviszony kezdetét, a kódját, munkakört (FEOR) és a heti munkaidőt.

Ha a jogviszony kezdetekor bejelentési kötelezettség terhelte a munkáltatót, akkor megszüntetés esetében szintén be kell adnunk ugyanezen nyomtatványt a megszűntetés dátumával kiegészítve 8 napon belül.

Ha a bejelentett adatokban változás történik, azt a NAV felé is le kell jelenteni. Ilyen eset a munkakör változása és a munkaidő módosulása. Ennek bejelentésére a változás bekövetkezését követő 15 nap áll rendelkezésünkre. Bár változásbejelentésnek számít, a biztosítás szünetelés kezdetének és végének bejelentésére csupán 8 nap áll rendelkezésünkre.

Hibásan bejelentett jogviszony adat esetében lehetőségünk van helyesbítésre. Ebben az esetben fel kell tüntetnünk az eredetileg bejelentett adatokat, illetve a helyes adatot is. Viszont a jogviszony kezdete és kódja helyesbítéssel nem javítható. Ilyen esetben az eredeti bevallást törölni kell és új bejelentésként be kell nyújtanunk a helyes adatokat.

Be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetében egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthat az Adóhatóság, valamint akár 12 nyitvatartási napra lezárhatja üzletünket. Viszont, ha az ellenőrzés megkezdéséig a bejelentési kötelezettségnek eleget teszünk, akkor csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhatnak, ami ötszázezer forintig terjedhet.

Összegezve tehát megállapítható, hogy fontos, hogy a bejelentési kötelezettségünknek időben és teljeskörűen eleget tegyünk.

Ellátások a baba születése után – CSED, GYED, GYES, GYET

Ellátások a baba születése után - CSED, GYED, GYES, GYET

Gyermekvállalásnál mindenkiben felmerül a kérdés, hogy milyen ellátásra lesz jogosult, most ezeket fogjuk számba venni. Legújabb blog posztunkban összeszedtük a legfontosabb ellátási formákat és hogy mire figyeljünk oda az jogosultság érvényesítéséhez. 

Biztosítási jogviszonyon alapuló ellátások:

Neve / Rövidítése

Csecsemőgondozási díj

Gyermekgondozási díj

CSED

GYED

Folyósításához szükséges biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

A szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő

Mikortól folyósítják?

A gyermek várható születése előtt 28. nappal már kérhető, vagy a születésétől

A CSED lejártát követően

Folyósítás időtartama

168 naptári nap

A gyermek 2 éves koráig, ikergyermekek esetén 3. életévük betöltéséig

Munkáltató közreműködése szükséges-e az igényléséhez?

Igen

Igen

Ellátás összege

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 100%-a.

Az ellátás kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony alapján meghatározott járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 70%-a., de maximum a minimálbér kétszeresének 70%.
Ez 2022-ben 280.000 Ft, ami a levonások után 210.000 Ft

Levonások, amik az ellátást terhelik

15% SZJA előleg

15% SZJA előleg                 
10% nyugdíjjárulék

Biztosítási jogviszonyhoz nem kötött ellátások:

Vannak olyan ellátások melyek igényléséhez nem szükséges a munkáltató közbenjárása, a jogosultak maguknak meg tudják igényelni ügyfélkapu segítségével akár online is az alábbi felületen: https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/

Anyasági támogatás annak jár, aki a várandósága alatt legalább négyszer részt vett várandósgondozáson. Összege a nyugdíjminimum (ami 2008 óta 28.500 Ft) összegének 225%-val egyezik meg, ikergyermekek esetén a 300 %-val.

Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás az állam hozzájárulása a gyermekek ellátásának költségeihez, hétköznapi nevén családi pótlékként emlegetik. Összege függ a gyermekek számától és egészségügyi állapotától, valamint attól, hogy családban nevelkedik-e gyermek, vagy csak az egyik szülő neveli.  Havi összegében 12 éve nem történt változás.

Családi pótlék összege/hó

Egy gyermekes család

             12 200 Ft

Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             13 700 Ft

Két gyermekes család

             13 300 Ft

Két gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             14 800 Ft

Három vagy több gyermekes család

             16 000 Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló szülő

             17 000 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek

             23 300 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő

             25 900 Ft

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) annak a szülőnek jár a gyermek 3 éves koráig, aki a kiskorút saját háztartásában neveli. Ha egy szülőnek biztosítási jogviszonya alapján nem jár sem CSED, sem GYED a gyermek születési után, akkor a születést követően GYES-t tud igényelni. Az ellátás összege a nyugdíjminimum azaz 28 500 Ft csökkentve a 10%-os nyugdíjjárulékkal, azaz havi 25 650 Ft.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) azon szülők vehetik igénybe ezt az ellátást, akik saját háztartásukban három vagy annál több gyermeket nevelnek. Ez az ellátás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Ha időközben a legnagyobb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel a 18. éven alatti gyermekek számla 2-re csökken, akkor az ellátást nem folyósítják tovább függetlenül a legfiatalabb gyermek életévétől. Összege megegyezik a GYES összegével és levonásként szintén terheli nyugdíjjárulék.

Kamarai hozzájárulás

Kamarai hozzájárulás

Azok, akik évek óta tapossák a vállalkozásuk tudhatják, ha elérkezik a március nem csak a „szokásos” iparűzési adó és gépjárműadó utalás áll előttük, hanem bizony az a bizonyos kamarai hozzájárulás befizetése is várat magára. De mi is ez a kamarai hozzájárulás és mit kapunk érte cserébe? Vizsgáljuk kicsit jobban meg.

Vállalkozás, egyéni vállalkozás indítása után a könyvelő első dolgai között van a kamarai regisztráció. Ez lényegében egy tájékoztató, amit a vállalkozás nyújt az illetékes kamarának az alap adataink kívül arról, mi lesz a tevékenysége, mekkora árbevételre számít, hová tervez értékesíteni. A bejelentkezést online, vagy papír alapú formában tehetjük meg az alábbi linken: https://mkik.hu/vallalkozoi-regisztracio

Mindennemű változást (beleértve az egyéni vállalkozói szüneteltetést is!) 5 napon belül jelezni kell a már említett formátumokban. További közös munkánk itt meg is szűnik velük, mert semmiféle adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségünk nincs feléjük (csak az ajtón kopogtatnak a befizetés nem teljesítése esetén).

A kamarai hozzájárulás mind a vállalkozásoknak, mind az egyéni vállalkozóknak kötelezően minden évben meg kell megfizetniük az adott év március 31.-ig. Ezen általánosítás alá az alábbi kivételek tartoznak: alapítványok, egyesületek, szövetségek; egyéni vállalkozóként: magán-állatorvosi tevékenységet, ügyvédi tevékenységet, egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységet, közjegyzői tevékenységet és az önálló bírósági végrehajtói tevekénységet végzők. Illetőleg mentesülnek ezen kötelezettség alól az agrártevékenységet, élelmiszergazdasági és vidékfejlesztési tevékenységet folytatók. Ha az egyéni vállalkozó év közben szünetelteti a tevékenységét a fizetési kötelezettsége továbbra is fennáll, csupán akkor mentesül alóla, ha január 1.-én már szüneteltetéssel kezdte az adóévet, viszont legközelebb csak akkor kell fizetnie, mikor a tevékenységét ismét folytatja.

A kamarai hozzájárulás összege minden évben 5.000 Ft, amit az érintettek legkönnyebben utalással tudnak teljesíteni, de lehetőség van készpénzben, „sárga csekken” is teljesítésére, ha besétálunk az illetékes területi kamarához. Ezen „tagdíjért” cserébe pályázatfigyelést biztosítanak nekünk, valamint tanácsadást gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben. Nem lélegezhetünk fel akkor sem, ha mi ezzel a lehetőséggel nem élnénk, és inkább egy könyvelőre, adótanácsadóra bíznánk az előbb említett kérdéseinket. A tagdíj meg nem fizetése esetén elsőként kapunk egy üzenetet, amiben felszólítanak, hogy 5 napon belül rendezzük a tartozásunk, és ha még ettől sem ijedünk meg eléggé, ezután intézkednek az összeg behajtása iránt (adók behajtásához hasonlóan ennek plusz 5.000 ft végrehajtási díja van).

Fontos változás 2022.01.01-et követően, hogy nem az illetékes kamarának kell megfizetni a tagdíjat, hanem az országos kamarának, vagyis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. Figyeljünk rá, hogy a számlaszámuk is változott (Gránit Bank: 12100011-10639683).

Ha korábbi tartozásunk lenne nyilvántartva(2022.01.01 előtti) azt még ugyan úgy változatlanul a székhely szerinti illetékes kamara felé kell rendezni.

Hogyan alakulnak a munkaszüneti napok, munkanap áthelyezések és hosszú hétvégék 2022-ben?

Hogyan alakulnak a munkaszüneti napok, munkanap áthelyezések és hosszú hétvégék 2022-ben?

Idén március 15-e keddre esik, így ez egy hosszú hétvégét jelent, de a tavalyi évhez képest ebben az évben még kevesebb a hétköznapra eső munkaszüneti napok száma.

2022-ben összesen 13 munkaszüneti nap lesz, de ebből csak 6 esik munkanapra, további 7 pedig hétvégére. Így két négynapos és két háromnapos hétvégével számolhatunk. Az 5 hosszú hétvégéért cserébe viszont 2 szombati munkanap is lesz.

Munkaszüneti napoknak nevezzük az állam által ünnepnapként elrendelt napokat. Számukat és pontos dátumukat a 2012. évi I. törvény határozza meg. Egy munkaszüneti nap eshet fix naptári napra (ilyenek például március 15. és május 1.) vagy változó naptári napra (ilyenek a mozgóünnepek, mint például a húsvét és a pünkösd hétfő) is. A munkaszüneti napok körüli munkarendről a tárgyévet megelőző évben legkésőbb október 31-ig a foglalkoztatási miniszter dönt a 2022. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 23/2021. (VI. 1.) ITM rendeletben.

Munkaszüneti napok 2022-ben: 
Dátum Nap Ünnep Típus
Január 1. szombat újév munkaszüneti nap
Március 14. hétfő extra pihenőnap
Március 15. kedd 1848-as forradalom munkaszüneti nap
2022. április 15. péntek nagypéntek munkaszüneti nap
2022. április 17. vasárnap húsvét munkaszüneti nap
2022. április 18. hétfő húsvét hétfő munkaszüneti nap
2022. május 1. vasárnap munka ünnepe munkaszüneti nap
2022. június 5. vasárnap pünkösd munkaszüneti nap
2022. június 6. hétfő pünkösd hétfő munkaszüneti nap
2022 augusztus 20. szombat államalapítás ünnepe munkaszüneti nap
2022. október 23. vasárnap 1956-os forradalom munkaszüneti nap
2022 október 31. hétfő extra pihenőnap
2022. november 1. kedd mindenszentek munkaszüneti nap
2022. december 25. vasárnap karácsony munkaszüneti nap
2022. december 26. hétfő karácsony munkaszüneti nap
Így alakulnak 2022-ben a munkaszüneti napok és hosszú hétvégék 2022-ben:

Március 15. – 4 napos hosszú hétvége Az év első hosszú hétvégéje és egyben munkanap áthelyezése. Március 14. hétfőt március 26-án szombaton kell ledolgozni. Így március 12-13-14-15 alatt 4 napos hosszú hétvége lesz.

Húsvét – 4 napos hosszú hétvége A legkevesebb meglepetést talán a húsvéti 4 napos hétvége okozza minden évben. Nagypéntek 2022-ben április 15-re, míg húsvét hétfő április 18-re esik, így április 15-16-17-18. napjai alkotják a négynapos húsvéti hosszú hétvégét.

Pünkösd – 3 napos hosszú hétvége Pünkösd idén is júniusra esik. Pünkösd hétfő június 6-án lesz, így június 4-5-6. alatt lesz az év első háromnapos hosszú hétvégéje.

Augusztus 20. – hétvégre esik Az államalapítás ünnepe szombatra esik, így ezzel sajnos nem jár munkaszüneti nap. Október 23. – hétvégre esik Idén az 1956-os forradalom évfordulója is hétvégére, vasárnapra esik, így elveszítve egy újabb munkaszüneti napot.

Mindenszentek – 4 napos hosszú hétvége Mindenszentek napja keddre esik, így október 29-30-31. és november 1. alkotnak egy újabb 4 napos hosszú hétvégét. Cserébe viszont az október 31. hétfői napot, 2 héttel korábban, október 15-én kell ledolgozni.

Karácsony – 3 napos hosszú hétvége 2022 karácsonyán csupán csak egy munkanapra eső munkaszüneti nap lesz. December 24. szombatra, december 25. vasárnapra, december 26. pedig hétfőre esik. Így december 24-25-26. alkotja a háromnapos karácsonyi hosszú hétvégét.

Szilveszter – hétvégre esik Ha előre tekintünk láthatjuk, hogy a szilveszter 2022-ben szombatra esik, így 2023-as év első napja szintén hétvégére (vasárnapra) fog esni.