MUNKARUHA ADÓZÁSNAK SZABÁLYAI

STRUKTÚRA COOP BLOG

MUNKARUHA ADÓZÁSNAK SZABÁLYAI

Tudtad, hogy a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termékek adómentes juttatásnak minősülnek? Nézzük meg ennek szabályozását!

 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 9.2. pontja szerint munkaruházati terméknek minősülnek:

 

  • – a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai;
  • – az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be;
  • – az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai.

DE MIKOR ADÓMENTES A MUNKARUHA JUTTATÁS?

Amennyiben a munkaruhák megfelelnek a törvényi feltételeknek, akkor adómentes juttatásként elszámolhatóak.

 

Viszont abban az esetben, ha a magánszemély eredetileg utcai viselés céljára szolgáló ruházatán (pl. póló) látható módon eltávolíthatatlanul feltüntetésre kerül bármely cégjelzés (pl. logó), önmagában nem valósul meg az adómentesség törvényi feltétele, ha az említett ruházat az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viselésre is alkalmas.

 

Akkor sem adómentes a munkaruha juttatás, amikor a munkaruhának nem tekinthető ruházat (pl. blúz, póló, kosztüm, öltöny) viselését a munkáltató követeli meg és biztosítja.

 

Fontos, hogy ezek a szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a munkavállaló használatba kapja az általa kötelezően viselendő ruházatot, és a munkáltató gyakorlata alapján is egyértelmű, hogy azon nem keletkezik tulajdonjoga, ezért ez célszerű szabályzatban rögzíteni.

 

ÉS MIKOR ADÓKÖTELES A MUNKARUHA JUTTATÁS?

Abban az esetben adóköteles a munkaruha, ha a munkáltató a munkavállaló részére olyan munkaruhát biztosít, mely nem felel meg az adómentes juttatásnak. Az adóköteles munkaruha következő jogcímeken adóztatható:

1.) Egyes meghatározott juttatásként kell a cégnek a vásárolt munkaruhát elszámolnia és a kapcsolódó adókat megfizetnie, ha:
– a munkaruhát valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítják vagy,
– ha valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítják, feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakörhöz, a beosztáshoz, a munkaviszonyban eltöltött időhöz, az életkorhoz vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozzák meg.

2.) Bérként adózó jövedelemnek minősül a munkavállaló számára, amennyiben nem felel meg az 1.) pontban leírt feltételeknek. A cég döntése alapján nettó vagy bruttó módon történhet a számfejtése.

Mindkét esetben a bruttó értéket a személyi jellegű ráfordítások között kell kimutatni és ÁFA levonási jog nem érvényesíthető.

MUNKARUHA ELSZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYAI

Attól függően, hogy az adott munkaruha éven belül vagy éven túl szolgálja a vállalkozás tevékenységét az elszámolás a következőképpen alakul:

– Éven belüli:
A termék megvásárlásakor készletre kell venni a nettó értékét, majd a dolgozónak történő kiosztáskor anyagköltségként kerül elszámolásra.

Áfa levonási jog érvényesíthető az általános szabályoknak megfelelően (azaz az Áfa olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben az adóköteles tevékenységet szolgálja)

– Éven túli: 

A termék megvásárlásakor a nettó értékét tárgyi eszközként kell aktiválni, értékcsökkenésként számoljuk el a cég költségei között.

Áfa levonási jog érvényesíthető az általános szabályoknak megfelelően.

 

A munkáltatók ezen munkaruhák juttatását általában kihordási időhöz kötik, hiszen ennek biztosítása folyamatos kell, hogy legyen. A munkáltató döntése, hogy a kihordási idő alatt megszűnő munkaviszony esetén a munkaruhát visszaköveteli-e a munkavállalótól vagy sem.

Ha a kollektív szerződés, munkaszerződés vagy belső szabályzat alapján a munkáltató megköveteli a munkaruha leadását vagy a kihordási idő hátralévő részével arányos beszerzési árnak megtérítését a dolgozó kilépése esetén, és ettől mégis eltekint a munkáltató, akkor ez az összeg a munkavállalónak bérként számfejtendő jövedelem lesz.

MUNKARUHA NYILVÁNTARTÁSA

Fontos, hogy ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni. A munkáltatónak munkaruha szabályzatot kell készíteni, melyben meghatározza a szabályzat célját, hatályát, az illetékességet és felelősséget, a munkáltató és munkavállaló kötelezettségeit, az igénybevétel módját, a juttatásra jogosító munkaköröket, a munkaruha mennyiségét, kihordási idejét.

A munkaruha átadásáról, juttatás engedélyezéséről is nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak. A szabályzat mellékleteként csatolható formanyomtatvány segítségével, melynek tartalmaznia kell a kedvezményezett munkavállaló adatait, a munkaruházat típusát, mennyiségét, illetve a vásárlásra fordítható összeget.

Céges karácsonyi vacsora és ajándékok adózása

Karácsonyi céges vacsorák és ajándékok adózása

Közeledik az év vége a cégek karácsonyi partikat rendeznek, melyre hivatalosak a cég dolgozói, esetlegesen a partnerei is. Nagy átlagban egy rövidebb hivatalos rész után, ahol a cég vezetője értékeli az elmúlt évet kezdetét veszi a vacsora, ahol finom ételeket és italokat szolgálnak fel, jobb esetben meghívott vendég, zenész is gondoskodik a szórakoztatásról. A vacsora végét követően a cechet a főnök állja és céges számlát kér. Hogy ne januárban, a számla könyvelésekor érje váratlanul a cég vezetőit a karácsonyi parti adóvonzata, összefoglaljuk az erre vonatkozó adóterheket.

Adóköteles rendezvény

Reprezentációnak minősül és adót kell fizetni utána a karácsonyi ünnepség, melyen vendégül látjuk a dolgozókat és/vagy az üzleti partnereket. A vendéglátás magában foglalja az étel- és italfogyasztást, a szórakoztató programok költségét, a fellépő művészek részére kifizetett díjat, a terembérletet, a szállást (és a hozzá tartozó reggelit) és az utaztatást is. Összefoglalva elmondható, hogy minden olyan költséget, ami a parti megszervezése miatt keletkezett. Ezen költségek ÁFA része nem helyezhető levonásba, így a számlák bruttó értéke lesz a juttatás alapja. A juttatás értékének 1,18 szorosa után 15% SZJA és 13% SZOCHO vagy 10% KIVA terheli a céget.

Példa tao adóalany esetén: ha minden költséget összeadtunk és 1.200.000,- forintra jött ki az ünnepség, akkor az után meg kell fizetni 1.200.000*1,18*15%=212.400,- SZJA-t és 1.200.000*1,18*13%=184.040,- SZOCHO-t, így a cégnek a rendezvény 1.2000.000+212.400+184.040 azaz összesen 1.596.440 forintjába kerül.) Adóteher 33,04% Tao alanyok esetén 27,7% KIVA alanyok esetén.

Nem adóköteles rendezvény

Azok a rendezvények, amelyeket alapvetően munkavégzés céljából rendeznek meg, például egy évértékelő megbeszélés, ahol a cég éves teljesítményének megbeszélésére kerül sor, értékelik a dolgozók munkáját, megbeszélik mik a sikeres tevékenységek, hogyan kívánják folytatni a jövő évben a gazdálkodást és a cég munkavállalói vesznek rajta részt. Ezen rendezvényeknél felmerült költségek (például: terembérlet, hangtechnikai költség, megvilágítás, eszközbérlés) ÁFÁ-ja levonható és elszámolható a társasági adóban többletadó fizetése nélkül.

Azonban, ha ezen a rendezvényen italt és/vagy ételt szolgálnak fel, vagy szórakoztató művészek vesznek rajta részt, akkor ezen utóbbi költések már adókötelesek lesznek. Az előbbi bekezdésben említett módon, azaz a költségek 1,18 szorosa után 15% SZJA és 13% SZOCHO fizetési kötelezettsége lesz a cégnek.

Adóköteles ajándék

Legminimálisabb adóval a SZÉP kártyára jutatott összeg, ami az idei évben extra 200.000,- forinttal emelkedett, fizethető ki a dolgozóknak. Az összeg után 15% SZJA és 13% SZOCHO vagy 10% KIVA fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak, látható, hogy itt nem kell az 1,18* szorzót alkalmazni, így adózása kedvezőbb. Adóteher 28% vagy 25% KIVA esetén.

Ha megajándékozzuk évvégén a dolgozónkat, a kiváló teljesítménye miatt például, akkor az a munkaviszonyból adódó jövedelemnek minősül, független, hogy pénzt, ajándéktárgyat vagy utalványt kapott, az értéke lesz a nettó kifizetés és „felbruttózva” bérként kell számfejteni, azaz ha kap egy 10.000,- forint értékű utalványt, akkor 15.038,- forint után kell megfizetni a 13% SZOCHO-t vagy KIVÁ-t, és a 15.038,- forint és a 10.000,- forint különbözete lesz a munkavállalók levonása ami 5.038,- forint, ami magába foglalja az SZJA-t és a TB járulékot. Adóteher 46,5% vagy 43,5% KIVA esetén.

Bor, bonbon, szaloncukor, karácsonyi pulyka és egyéb földi jó ajándékozása csekély értékű ajándéknak minősül, aminek értéke adóéven belül nem haladhatja meg a minimálbér 10%-át, ami 2023-ban 23.200 forint. Egyes meghatározott juttatásnak minősül és az előbbiekben már többször leírt adózás vonatkozik rá, az ajándék értékének 1,18 szorosa után 15% SZJA és 13% SZOCHO vagy 10% KIVA fizetési kötelezettsége van a munkaadónak. Az ajándék ÁFÁ-ja nem vonható le. Adóteher 33,04% Tao alanyok esetén 27,7% KIVA alanyok esetén.

Adómentes ajándék

Az adómentes juttatások terén oly nagy választásunk nem adódik, de ide tartozik a sportrendezvényre szóló belépő, a kulturális rendezvényekre szóló jegy (pl: koncert jegy, állatkerti belépő, színházjegy stb.). Ha olyan utalványt ajándékozunk, ami pénzre nem váltható vissza, csak belépőre vagy jegyre, akkor az is adómentesen adható. Fontos viszont megemlíteni, hogy ahhoz, hogy ez ténylegesen adómentes legyen nyilvántartást kell vezetni arról, hogy kinek és mikor adtuk át a jegyeket, bérleteket, utalványokat.

Nem adóköteles, ha olyan eszközt adunk használatba a munkavállalónk, ami a munkájához kell. Ilyen lehet például egy laptop táska, akár laptoppal együtt vagy nagyobb értékű toll is, viszont itt kiemelném, hogy ezek használatba adás nem adóköteles, ha ajándékba adjuk akkor már adóköteles lesz.

Vállalati könyvelőt, adótanácsadót, bérszámfejtőt keres?

Forduljon a Struktúra Coop szakembereihez!

– több, mint 30 év tapasztalat
– teljes körű könyvelési szolgáltatások
– ügyfélközpontú, digitális fókuszú, innovatív könyvelőiroda

A NAV ellenőrzés gyakorlatának változásai az elmúlt években

A NAV EllenőrzésI gyakorlatának változásai az elmúlt években

A digitalizáció fejlődésével gyökeresen átalakult a NAV ellenőrzési gyakorlata is. Míg 5 évvel ezelőtt minden ellenőrzés személyes kapcsolattartás mellet zajlott, nagy hangsúlyt helyezett az adóhatóság a személyes nyilatkozattételre, addig az elmúlt 2-3 évben fehér holló esete az, hogyha személyesen kell eljárni az ellenőrzés során. A kért adatokat szinte kizárólag digitálisan kell továbbítani a revizornak. Személyes nyilatkozattételre szinte csak kivételes esetekben kerül sor.

Az ellenőrzésre történő kiválasztás módszere is sokat változott, a véletlenszerűséget döntő mértékben a kockázatelemzésen alapuló kiválasztás váltotta fel. A NAV rendelkezésére álló adatbázisok óriási segítséget jelentenek az adóelkerülés felderítésben. Az adatszolgáltatás során kapott adatok elemzésével kiszűrik az adatok közötti eltéréseket, és az indított vizsgálatok döntő többsége ezért indul.

Milyen típusú vizsgálatok vannak?

A legegyszerűbb „ellenőrzés” ami igazából nem is vizsgálat, az úgynevezett „támogató eljárás”. Ennek során az adóhatóság jelzi a problémáit, és felszólít 8 napos határidővel – az adateltérések és a hibák javítására, az ellentmondások tisztázására. A hibák javítását követően az adóhatóság rögzíti, hogy a hibák/eltérések javítása megtörtént, az ellentmondások feloldásra kerültek. 

A leggyakoribb ellenőrzési mód az úgynevezett „jogkövetési vizsgálat”. Ezen vizsgálat típus során az adóhatóság bekér az adózótól bizonylatokat, nyilvántartásokat, esetlegesen írásbeli nyilatkozatot kér adózótól. Ez a vizsgálat típus vagy egy más cégnél folyamatban lévő ellenőrzéshez kapcsolódik, vagy adateltérések, ellentmondások vizsgálatára irányul. Fontos tudnivaló, hogy ez alatt a vizsgálattípus ideje alatt is van mód önellenőrzésre – esetlegesen hibás bevallások javítására. Az önellenőrzés során feltárt esetleges adóhiányokra csak önellenőrzési pótlékot kell fizetni, bírságot és késedelmi pótlékot nem.  Az ellenőrzésre fordítható határidő 30 nap, ami további 30 nappal meghosszabbítható. Az ellenőrzés végén a NAV jegyzőkönyvben rögzíti a tényeket. Mivel ez a vizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot, adóhiányt nem állapíthat meg, viszont az esetleges mulasztásokat – a jegyzőkönyvet követően bírsággal sújthatja.

Viszonylag ritkán fordul elő egy adónem vagy adónemek vizsgálata. A vizsgálat a megbízólevél és az ellenőrzési értesítés átvételével kezdődik. Ettől a naptól kezdve a bevallások nem módosíthatóak. Az ellenőrzésre fordítható határidő alap esetben 90 (a legnagyobb adózók esetén 120) nap. Ez külön engedéllyel maximum háromszor hosszabbítható. Az ellenőrzés során feltárt adóhiányok után bírság kiszabásának van helye. Ennek mértéke alap esetben a feltárt adóhiány 50%-a, bevétel eltitkolás, nyilvántartások meghamisítása esetén 200 %! A bírság mértéke attól is függ, hogy az adózó milyen besorolású (kockázatos, általános vagy megbízható). Ez a vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, csak ritkán ellenőrizhető „felül”. Az ellenőrzés megállapításait a revizor jegyzőkönyvbe foglalja, amire adózó 30 napon belül észrevételt tehet. Fontos, hogy új tényt, körülményt adózó legkésőbb itt nevezhet meg. Az észrevétel beérkezése után az adóhatóság 60 napon belül meghozza I. fokú határozatát, amire adózó 30 napon belül fellebbezhet. Ezt követően hozott II. fokú határozat már jogerős, a keletkezett adóhiány innentől végrehajtható. A II. fokú határozat ellen a bíróságon lehet keresetben megtámadni 30 napon belül.  

Leszögezzük, hogy az utóbbi években – a jogkövető magatartást folytató adózók esetében – nem célja a NAV-nak a bírságolás.  A cél a legtöbb esetben a hibák javítása és az adók befizetése.

ADÓTANÁCSADÓT KERESS?

NÉZZE MEG SZOLGÁLTATÁSAINKAT ÉS
VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!
iroda@struktura-coop.hu 

Céges autókkal kapcsolatos információk, amortizáció, útnyilvántartás

Céges autókkal kapcsolatos információk, amortizáció, útnyilvántartás

A vállalkozások személygépjárműveik után – melyek személygépkocsik és üzemi gépjárművek (tehergépjármű, kishaszon gépjárművek, busz, kamion, stb) is lehetnek – elszámolhatja a beszerzési, fenntartási, karbantartási, javítási és üzemanyag költségeit a Sztv. előírásának megfelelően, szabályszerűen kiállított számlák alapján.
Az így elszámolt költségeket a TAO törvény is elismeri az adóalapnál.

2019-től már nem kötelező útnyilvántartást vezetni a felmerülő költségek ÁFA-jának 50%-os levonásához. Amennyiben ettől el szeretnénk térni, és nagyobb százalékban szeretnék levonni
pl. személygépkocsi esetében a bérleti vagy lízing díj ÁFA-ját, úgy útnyilvántartást kell vezetni.

Amennyiben 3,5 tonna alatti kisteherautónk saját árut szállítanak, akkor nem kötelezett menetlevél vezetésére, de az útnyilvántartás vezetésére érdemes odafigyelni, mert így vonató le 100%-ban a költségek ÁFA-ja.

Ha útnyilvántartást vezetünk, úgy autókként külön kell vezetni azt.
Formai követelménye nincs, viszont az alábbi kötelező tartalmi elemei meg kell, hogy legyenek:
– a gépjármű típusát,
– forgalmi rendszámát,
– a fogyasztási normát,
– a kilométeróra állását az év első és utolsó napján
(amennyiben a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni),
– az utazás időpontját (a valóságnak megfelelően),
– az utazás indulási és érkezési helyét
– az utazás célját
– a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
– a megtett kilométerek számát.
– A tankolás helye, ideje, ára

A vállalkozások cégautóadó fizetésre kötelezettek. Ez az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a szerzett autó eladja, a lízingbe adónak visszaadja.

A besoroláshoz szükséges adatokat a forgalmi engedélyen találjuk.
Az adót a NAV felé negyedévet követő hónap 20.-ig kell bevallani és megfizetni.

A járművek amortizációja TAO törvény szerint 20%-ban van meghatározva, így a tárgyi eszköz értékét 5 év alatt írjuk le költségként. A TAO törvény nem ismeri el a maradványértéket, így az amortizáció a jármű teljes bekerülési értékére számoljuk.
SZVT. törvény engedékenyebb kicsit, így ha a számviteli politikánk engedi akkor eltérhetünk a 20%-os értékcsökkenési leírási kulcstól, valamint itt maradványértéket is meghatározhatunk.

KIVA általános kiokos

KIVA általános kiokos

A kisvállalati adó, röviden KIVA, egy olyan egyszerűsített adónem, amely kiváltja a társasági adót (TAO) és a Szociális hozzájárulás adót (SZOCHO). Az adó mértéke 2023-ben 10%.

Pontosan kik lehetnek az adó alanyai?
Az egyéni cég, KKT, BT, KFT, ZRT, Szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a Végrehajtó iroda, Ügyvédi iroda és a Közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Fontos, hogy az adó alanyainak meg kell felelni bizonyos feltételeknek. Az adónem választását megelőző adóévben az átlagos statisztikai létszáma nem haladhatja meg az 50 főt, az elszámolt bevétele az 3 milliárd forintot (év közben kezdő vállalkozás esetében időarányos összeget), a mérlegfőösszege az 3 milliárd forintot, valamint ellenőrzött külföldi társasággal nem rendelkezhet, illetve az adószámát az Adóhatóság a KIVA választást megelőző két évben jogerősen nem törölhette. Kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani.

Mi az adó alapja?
A módosító tételek eredménye növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Nézzük is meg ezeket pontosan:

A személyi jellegű kifizetések esetében azt gondolhatnánk, hogy mivel a KIVA kiváltja a SZOCHO-t, ezért az alapja a kettőnek ugyanaz, de ez tévedés. A KIVA esetében a TBJ szerinti járulékalapot képező jövedelem minősül személyi jellegű kifizetésnek, kiegészítve a Szocho törvényben meghatározott béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással. Lényeges viszont, hogy a Szocho. tv. szerint kedvezményre jogosult munkavállalók nagy része után a kisvállalati adóban is adóalap-csökkentő tétel érvényesíthető. Ezeket a kedvezményeket egy másik blogban fejtjük ki.

Melyek a módosító tételek?
Mint a társasági adó esetében, ezen adónem esetében is vannak korrekciós tételek. Viszont nem ugyanazok! Nézzük is meg őket:
– A saját tőke változása: A tőkekivonás, vagyis a jegyzett tőke leszámítolás, növeli az adóalapot. A tőkebevonás, leginkább a jegyzett tőke emelése, csökkenti az adóalapot.
– Osztalék: Kiva alanyiság alatt keletkezett eredmény terhére jóváhagyott fizetendő osztalék növeli az adóalapot, a kapott osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett adó összegével csökkentett bevétel összege, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként csökkenti az adóalapot.
– Növeli az adóalapot a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások (a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében részletezve)
– Megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege is növeli az adóalapot
– A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés összege növeli az adóalapot, kivéve, ha azt magánszemély javára, vagy nem kapcsolt viszonyban álló külföldi személy vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személy javára engedik el.
– Pénztár értékének tárgyévi növekménye növeli, csökkenése csökkenti az adóalapot. Legfeljebb a pénztár mentesített értékét meghaladó rész.


Mi a pénztár mentesített értéke?

A tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. A három érték közül a legmagasabb összeget kell a pénztár mentesített értékeként figyelembe venni. Amíg a pénztár értéke a mentesített érték alatt marad, annak változása nem befolyásolja az adóalapot, ha viszont meghaladja, akkor annak növekménye növeli a KIVA alapját. Ha a pénztár értéke a későbbi években ismét csökken, a kisvállalati adó összege a pénztár értékének csökkenésével mindaddig csökkenthető, amíg a pénztár mentesített értékét el nem éri. A három érték közüli választás lehetősége minden évben döntés kérdése.
A fentieken túl az adóalapot módosítani kell (lehet) ha az adózó a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket állapít meg a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, elhatárolt veszteség fennállásakor, külföldön adóztatható jövedelem esetén.

Vállalkozás tervezése kezdőknek 2. rész – Vállalkozás forma választása

Vállalkozás tervezése kezdőknek 2. rész - Vállalkozás forma választása

Első részünkben arról írtunk, hogy melyek a legfontosabb tényezők, amelyeket körbe kell járni egy vállalkozás indításakor. 

Most nézzük meg, hogy amennyiben az előzetes kalkulációk alapján „életképes”-nek tűnik a vállalkozásunk, el kell döntenünk, hogy  egyéni vagy társas vállalkozást indítsunk.

Az egyéni vállalkozás alapítása mellett szól:
– nincs hatósági díja a vállalkozás indításának
– pár perc alatt kiváltható
– nincsen ügyvédi díj
– könnyen, olcsón és gyorsan megszüntethető
– lehet szüneteltetni a tevékenységet
– ugyanúgy lehet alkalmazottat foglalkoztatni, mint egy cégnél
– bizonyos adózási esetekben kedvezőbb adózási forma választható (átalányadó, KATA)

Az egyéni vállalkozás alapítása ellen szól:
– nem lehet dönteni arról, hogy az eredményt kivesszük-e vagy benne hagyjuk a vállalkozásban
– társadalmilag alacsony presztisű vállalkozási forma
– korlátlanul felel a magán vagyonával
– egy „tulajdonos”, korlátozott tőkebevonási lehetőségek
– teljes anyagi felelősségvállalás az alapító vagyonával

Társas vállalkozásból, a legnépszerűbb vállalkozási formák a KFT, ZRT, BT. A Korlátolt Felelősségű Társaság (KFt) és a Zártkörű Részvénytársaság (Zrt) esetében a felelősség korlátozottabb, az ügyvezető és a tulajdonos jellemzően a betett betétje erejéig, de minimum 3 vagy 5 millió forint erejéig felel. A Betéti Társaság (Bt) esetében a felelősség – jellemzően – korlátlan. A Betéti Társaság esetében viszont nincs minimális jegyzett tőke befizetési kötelezettség.

A társas vállalkozások mellet szól:
– magasabb presztisű vállalkozási forma
– hosszabb távra tervezett működés
– több tulajdonos esetén rendezett tulajdoni helyzet, könnyebb tőkebevonási lehetőség
– bizonyos esetekben kedvezőbb adózási forma (pl. KIVA)
– dönthetünk a nyereség kivételéről vagy visszaforgatásáról a vállalkozásba

A társas vállalkozások ellen szól:
– ügyvédi költség az alakuláskor
– hatósági díj alapításkor
– az alapítás időtartama jellemzően 1-2 hét
– nem lehet szüneteltetni a tevékenységet
– drága és hosszadalmas megszüntetés


VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!


Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

Vállalkozás tervezése kezdőknek

Vállalkozás tervezése kezdőknek

Azt szoktuk javasolni minden leendő vállalkozónak, hogy mielőtt vállalkozás indítására adja a fejét, mindenképpen készítsen kockás füzetben egy kalkulációt és gondolja végig, hogy milyen bevételekkel és milyen költségekkel kell számolnia. A vállalkozások magas százalékáról kiderül, hogy a jónak tűnő ötlet eleve nem életképes és a valóságban gazdaságtalan, működésképtelen.

A legfontosabb a tervezés során, hogy milyen tevékenységből és mennyi árbevételt tud realizálni a vállalkozás. Az árbevétel – áfa körös tevékenység esetén – a nettó (áfa nélküli) bevételünk. A tervezést érdemes éves szinten elvégezni, kiszűrve ezzel a szezonális ingadozásokat. A bevételeket javasoljuk konzervatív módon, óvatosan becsülni.

Ezt követően a költségek becslésén van a sor.
A főbb költségcsoportok a következők:
– anyag és árubeszerzés
– igénybe vett szolgáltatások (bérleti díj, könyvelés díja, banki költségek, stb.)
– bérköltség és járulékok (a dolgozók részére adott bruttó bér és erre rá kell számolni alap esetben egy 13%-os szociális adót is)
– a nagyobb értékű eszközök amortizációja (pl. a vállalkozás indításhoz 10 millió forint értékű gépekre, autókra stb. van szükség és ezeket azt szeretnénk, hogy 7 év alatt térüljenek meg – akkor a 10 millió forintnyi összeg heted részével számoljunk évente)
– egyéb ráfordítások

A költségeket is áfa nélkül, nettó értékben kell számolni.

Speciális esetben, kereskedelmi tevékenység esetén a kalkuláció kiindulási pontja az árbevétel és a beszerzett áruk értékének különbsége. Ez lesz az az árrés tömeg, amiből gazdálkodunk. A kalkuláció során ezt kell csökkenteni a többi költséggel.

Amennyiben a kalkuláció végén az eredmény pozitív, érdemes felkeresni egy könyvelőt és pontosítani a kalkulációt a fizetendő adókkal és közösen végig gondolni adózási oldalról is, hogy milyen vállalkozási formában és milyen adózási módot választva érdemes a tevékenységet megkezdeni.

Beszámoló közzétételének határideje május 31. és elmulasztásának következményei

Beszámoló közzétételének határideje május 31. és elmulasztásának következményei

Minden vállalkozás számára közeleg a határidő, hogy a 2021-es évről számot adó beszámolóját közzé tegye a 
https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap oldalon.

Bár a vállalkozás vezetőjének a kötelezettsége az erről való gondoskodás, a gyakorlatban a könyvelők végzik el ezt a teendőt. Amit csak akkor tudnak megtenni, ha a megbízójuk a vállalkozás bizonylatait teljeskörűen a rendelkezésükre bocsátja és el tudja belőle készíteni a beszámolót, amit a vállalkozás jóváhagyása után közzé tud tenni.

Szeretnénk ennek fontosságára felhívni a vállalkozások figyelmét, mert az ART. 227.§ részletesen leírja, hogy milyen szankciókkal sújtja az Adóhatóság azt a gazdálkodót, aki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget. Vegyük sorrendbe, mi történik, ha elmarad a beszámoló nyilvánosságra hozatala:

– Előszőr is az Adóhatóság küld egy felszólító levelet a vállalkozásnak, hogy elmulasztotta közzétenni a beszámolóját és 30 napon belül pótolja. Amennyiben ez megtörténik a határidő lejárta előtt, nincs más teendőnk, további szankciók nem várnak ránk.

– Ha a felhívásban előírt határidőre nem teljesítjük a kötelezettségünket, tehát nem tesszük közzé a beszámolót, akkor az Adóhatóság újabb felhívást küld, de ezt a felhívást már 200.000,- forintos bírság kíséri és újabb 30 napot kapunk arra, hogy hiányosságunkat pótoljuk!

– Ha a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségünknek az előző két felszólításra nem tettünk eleget és lejárt az arra megadott határidő, akkor az Adóhatóság törli az adózó adószámát és kezdeményezi a Cégbíróságnál a cég megszűntnek nyilvánítását. Ebből az állapotból már elég nehéz a céget újra „élő” céggé visszahozni, így érdemes a május 31-es határidőt betartani.

Cégalapítás utáni regisztráció

Cégalapítás utáni regisztráció

A cégbírósági bejegyzést követően az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodóknak cégkaput kell nyitnia, amit a cégvezetésre jogosult képviselő(k) már meglévő személyes ügyfélkapujukkal végezhetnek el. Amennyiben a vezető tisztségviselő nem rendelkezik ügyfélkapuval, úgy ez egy rövid ügyintézés keretében pótolhatja/megteheti bármely kormányablakban, okmányirodában, vagy NAV ügyfélszolgálaton. Az személyes ügyfélkapu megléte nem csak a regisztrációkor, hanem a további ügyintézések során is szükséges lesz.

Az újonnan alakult gazdasági társaságnak budapesti székhely esetén nem kell az önkormányzat felé iparűzési adó tekintetében bejelentkezni, mivel a cégbíróság ezt megteszi automatikusan. Ez az állítás nem igaz a Budapesten kívüli székhely és telephely esetén. Ilyen esetben Bejelentkezés, változás-bejelentési adatlapot kell küldeni a székhely és/vagy telephelyül szolgáló település részére. Mindenképpen érdemes tájékozódni a hely önkormányzatnál, hogy a választott tevékenységhez tartozik-e valamiféle további bejelentés vagy engedély.

Meghatározott esetekben gondoskodni kell a vezető tisztségviselők jogviszonyának NAV felé történő bejelentéséről az adóhatóság által rendszeresített xxT1041 nyomtatványon. Fontos, hogy a társasági szerződés rögzíti a vezető tisztségviselő(k) jogviszony fajtáját, tehát hogy az megbízási jogviszony vagy munkaviszony. Továbbá, ha a vállalkozás munkáltatóként is megjelenik, akkor az alkalmazottak jogviszonyát is a fentebb nevezett xxT1041 nyomtatványon tudja bejelenteni az adóhatóság részére.

Kezdő vállalkozásnak a kötelező kamarai regisztrációról sem szabad elfeledkeznie, ami áll egyrészről a kamara honlapján elérhető kitöltő programban rögzített adatokból, valamint 5.,000 Forint megfizetéséből a területileg illetékes kamara részére.

Végül, de nem utolsó sorban az adóhatóság felé is meg kell tenni a bejelentést a xxT201T nyomtatványon, ha az iratőrzés helye eltér a vállalkozás székhelyétől, vagy szolgáltatót vesz igénybe a székhelye biztosítására. Ha bejelentéskor nem került közösségi adószám megállapításra, pedig a cég tervez közösségen belüli kereskedelmet, vagy ügyletet folytat külföldi pénznemben, és a bejelentéskor nem lett kiválasztva, hogy a cég az MNB vagy a EKB árfolyamát választja, akkor szintén ezen a nyomtatványon tudja ezt pótolni.

Plusz regisztrációs kötelezettség, ami nem cégalapításkor merül fel, hanem az első kibocsátott számla előtt. Mivel minden kiállított számláról az adóhatóság szeretne tudni szeretne, így a NAV online számla felületén regisztrálni kell a gazdálkodót, és a kiállított számlák adatait itt kell feltölteni. A számlaadási kötelezettségnek számlatömbbel eleget tevő adózó számla adatait kézzel kell rögzíteni a rendszerbe, míg a gépi számlázást választók közvetlen adatkapcsolatot kell, hogy beállítsanak a számlázó program és az adóhatóság online számla rendszere között. Az utóbbi esetében az adminisztrációs kötelezettséget nagyban megkönnyíti, hogy az adatok automatikusan továbbküldésre kerülnek az adóhatóság felé, így manuális rögzítést nem igényel.

 

ÁFA fizetés gyakoriság

ÁFA fizetés gyakorisága

Áfa gyakoriság szerint az adóalanyokat 3 típusra oszthatjuk:

1: Havi
2: Negyedéves
3: Éves

Vannak általános szabályok, amelyeket figyelembe kell venni az ÁFA gyakoriságnak.

  • –    Minden újonnan alakuló áfa alany havi áfa bevalló lesz az alakulás évében és az azt követő adóévben.
  • – Bevallási gyakoriságot csak felfelé tudunk váltani, tehát évesből negyedévesbe vagy haviba, negyedévesből csak haviba. Fordított irányú váltásra, mint például haviból negyedévesbe vagy évesbe nincs lehetőség.
  • – Bevallási gyakoriság váltását soron kívül is kérhetjük az adóhatóságtól az AFAGYAK nevű nyomtatványon. Ezen meg kell adni, hogy milyen gyakoriságra szeretnénk váltani és meg is kell indokolnunk ezt.
    Például: nagy értékű beruházást tervezünk, aminek az áfáját előbb vissza szeretnénk igényelni.

    Figyelembe kell még vennünk pár fő szabályt, ami szerint: Az adóalany tárgyévi áfa gyakoriság besorolása megegyezik a tárgyévet megelőző második év utolsó időszakának gyakoriságával.
    Példa: 2020-as évet negyedévesként kezdte a vállalkozás, majd 2020.10.01-től átment havi áfa bevallóba. A 2021-es évben végig negyedéves áfa bevalló volt. Ezek alapján a 2022-es évet a társaság Havi áfa bevallóként kezdi, mivel a 2020. utolsó időszaki bevallása (december hónap) havi gyakoriságú volt.

    Nézzük meg a különböző ÁFA bevallás gyakoriságra vonatkozó szabályokat (amelyek csak az általános szabályok betartása mellett teljesülhetnek)

    1. Akkor lehet egy adóalany havi áfa bevalló, ha az éves fizetendő áfája meghaladja az 1 millió forintot, az előző évről áthozott negatív áfa nélkül. Az összeghatárt negyedévente kumuláltan kell ellenőrizni.
    Példa:
    2021 évről áthozott áfa: -400.000 Ft (nem számítódik bele számoláskor)
    Tárgyév 1. negyedévi áfa: +500.000 Ft
    Tárgyév: 2. negyedévi áfa: 501.000 Ft
    Számítás: 500e+501e=1.001 E Ft ebből következően 07.01-től havi áfa bevalló kell, hogy legyen, függetlenül attól, hogy a ténylegesen fizetendő áfa csak: -400e+500e+501=601e Ft a 2. negyedév végén.

    2. Negyedéves áfa bevalló az adóalany, ha az éves fizetendő áfája nem haladja meg a +/- 250.000 forintot. Itt az előjeleket is figyelembe kell venni és szintén nem számítandó bele a keretbe az előző évről áthozott negatív áfa összege.

    3. Éves áfa bevalló az adóalany, ha az éves fizetendő áfája nem haladja meg az 50.000 forintot, szintén az előző évről áthozott negatív áfa összege nélkül.
    Éves áfa esetén az áfát negyedéves időszakokra vizsgálni szükséges és amennyiben az adott időszakban átlépi az összeghatárt, akkor következő negyedév első napjától vált gyakoriságot.

    Példa:
    2021 1. negyedévi fizetendő áfa: +30e Ft
    2021. 2. negyedévi fizetendő áfa: +21e Ft
    2021.07.01-től negyedéves áfa bevalló és az adóalanynak 2021.01.01-06.30-as időszakra áfa bevallási kötelezettsége keletkezik, az időszakra benyújtandó áfa bevallásba jelölnie kell, hogy éves áfásként küszöb érték átlépés miatt keletkezik bevallási kötelezettsége.