Vállalkozás tervezése kezdőknek

STRUKTÚRA COOP BLOG

Vállalkozás tervezése kezdőknek

Azt szoktuk javasolni minden leendő vállalkozónak, hogy mielőtt vállalkozás indítására adja a fejét, mindenképpen készítsen kockás füzetben egy kalkulációt és gondolja végig, hogy milyen bevételekkel és milyen költségekkel kell számolnia. A vállalkozások magas százalékáról kiderül, hogy a jónak tűnő ötlet eleve nem életképes és a valóságban gazdaságtalan, működésképtelen.

A legfontosabb a tervezés során, hogy milyen tevékenységből és mennyi árbevételt tud realizálni a vállalkozás. Az árbevétel – áfa körös tevékenység esetén – a nettó (áfa nélküli) bevételünk. A tervezést érdemes éves szinten elvégezni, kiszűrve ezzel a szezonális ingadozásokat. A bevételeket javasoljuk konzervatív módon, óvatosan becsülni.

Ezt követően a költségek becslésén van a sor.
A főbb költségcsoportok a következők:
– anyag és árubeszerzés
– igénybe vett szolgáltatások (bérleti díj, könyvelés díja, banki költségek, stb.)
– bérköltség és járulékok (a dolgozók részére adott bruttó bér és erre rá kell számolni alap esetben egy 13%-os szociális adót is)
– a nagyobb értékű eszközök amortizációja (pl. a vállalkozás indításhoz 10 millió forint értékű gépekre, autókra stb. van szükség és ezeket azt szeretnénk, hogy 7 év alatt térüljenek meg – akkor a 10 millió forintnyi összeg heted részével számoljunk évente)
– egyéb ráfordítások

A költségeket is áfa nélkül, nettó értékben kell számolni.

Speciális esetben, kereskedelmi tevékenység esetén a kalkuláció kiindulási pontja az árbevétel és a beszerzett áruk értékének különbsége. Ez lesz az az árrés tömeg, amiből gazdálkodunk. A kalkuláció során ezt kell csökkenteni a többi költséggel.

Amennyiben a kalkuláció végén az eredmény pozitív, érdemes felkeresni egy könyvelőt és pontosítani a kalkulációt a fizetendő adókkal és közösen végig gondolni adózási oldalról is, hogy milyen vállalkozási formában és milyen adózási módot választva érdemes a tevékenységet megkezdeni.

Beszámoló közzétételének határideje május 31. és elmulasztásának következményei

Beszámoló közzétételének határideje május 31. és elmulasztásának következményei

Minden vállalkozás számára közeleg a határidő, hogy a 2021-es évről számot adó beszámolóját közzé tegye a 
https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap oldalon.

Bár a vállalkozás vezetőjének a kötelezettsége az erről való gondoskodás, a gyakorlatban a könyvelők végzik el ezt a teendőt. Amit csak akkor tudnak megtenni, ha a megbízójuk a vállalkozás bizonylatait teljeskörűen a rendelkezésükre bocsátja és el tudja belőle készíteni a beszámolót, amit a vállalkozás jóváhagyása után közzé tud tenni.

Szeretnénk ennek fontosságára felhívni a vállalkozások figyelmét, mert az ART. 227.§ részletesen leírja, hogy milyen szankciókkal sújtja az Adóhatóság azt a gazdálkodót, aki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget. Vegyük sorrendbe, mi történik, ha elmarad a beszámoló nyilvánosságra hozatala:

– Előszőr is az Adóhatóság küld egy felszólító levelet a vállalkozásnak, hogy elmulasztotta közzétenni a beszámolóját és 30 napon belül pótolja. Amennyiben ez megtörténik a határidő lejárta előtt, nincs más teendőnk, további szankciók nem várnak ránk.

– Ha a felhívásban előírt határidőre nem teljesítjük a kötelezettségünket, tehát nem tesszük közzé a beszámolót, akkor az Adóhatóság újabb felhívást küld, de ezt a felhívást már 200.000,- forintos bírság kíséri és újabb 30 napot kapunk arra, hogy hiányosságunkat pótoljuk!

– Ha a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségünknek az előző két felszólításra nem tettünk eleget és lejárt az arra megadott határidő, akkor az Adóhatóság törli az adózó adószámát és kezdeményezi a Cégbíróságnál a cég megszűntnek nyilvánítását. Ebből az állapotból már elég nehéz a céget újra „élő” céggé visszahozni, így érdemes a május 31-es határidőt betartani.

Cégalapítás utáni regisztráció

Cégalapítás utáni regisztráció

A cégbírósági bejegyzést követően az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodóknak cégkaput kell nyitnia, amit a cégvezetésre jogosult képviselő(k) már meglévő személyes ügyfélkapujukkal végezhetnek el. Amennyiben a vezető tisztségviselő nem rendelkezik ügyfélkapuval, úgy ez egy rövid ügyintézés keretében pótolhatja/megteheti bármely kormányablakban, okmányirodában, vagy NAV ügyfélszolgálaton. Az személyes ügyfélkapu megléte nem csak a regisztrációkor, hanem a további ügyintézések során is szükséges lesz.

Az újonnan alakult gazdasági társaságnak budapesti székhely esetén nem kell az önkormányzat felé iparűzési adó tekintetében bejelentkezni, mivel a cégbíróság ezt megteszi automatikusan. Ez az állítás nem igaz a Budapesten kívüli székhely és telephely esetén. Ilyen esetben Bejelentkezés, változás-bejelentési adatlapot kell küldeni a székhely és/vagy telephelyül szolgáló település részére. Mindenképpen érdemes tájékozódni a hely önkormányzatnál, hogy a választott tevékenységhez tartozik-e valamiféle további bejelentés vagy engedély.

Meghatározott esetekben gondoskodni kell a vezető tisztségviselők jogviszonyának NAV felé történő bejelentéséről az adóhatóság által rendszeresített xxT1041 nyomtatványon. Fontos, hogy a társasági szerződés rögzíti a vezető tisztségviselő(k) jogviszony fajtáját, tehát hogy az megbízási jogviszony vagy munkaviszony. Továbbá, ha a vállalkozás munkáltatóként is megjelenik, akkor az alkalmazottak jogviszonyát is a fentebb nevezett xxT1041 nyomtatványon tudja bejelenteni az adóhatóság részére.

Kezdő vállalkozásnak a kötelező kamarai regisztrációról sem szabad elfeledkeznie, ami áll egyrészről a kamara honlapján elérhető kitöltő programban rögzített adatokból, valamint 5.,000 Forint megfizetéséből a területileg illetékes kamara részére.

Végül, de nem utolsó sorban az adóhatóság felé is meg kell tenni a bejelentést a xxT201T nyomtatványon, ha az iratőrzés helye eltér a vállalkozás székhelyétől, vagy szolgáltatót vesz igénybe a székhelye biztosítására. Ha bejelentéskor nem került közösségi adószám megállapításra, pedig a cég tervez közösségen belüli kereskedelmet, vagy ügyletet folytat külföldi pénznemben, és a bejelentéskor nem lett kiválasztva, hogy a cég az MNB vagy a EKB árfolyamát választja, akkor szintén ezen a nyomtatványon tudja ezt pótolni.

Plusz regisztrációs kötelezettség, ami nem cégalapításkor merül fel, hanem az első kibocsátott számla előtt. Mivel minden kiállított számláról az adóhatóság szeretne tudni szeretne, így a NAV online számla felületén regisztrálni kell a gazdálkodót, és a kiállított számlák adatait itt kell feltölteni. A számlaadási kötelezettségnek számlatömbbel eleget tevő adózó számla adatait kézzel kell rögzíteni a rendszerbe, míg a gépi számlázást választók közvetlen adatkapcsolatot kell, hogy beállítsanak a számlázó program és az adóhatóság online számla rendszere között. Az utóbbi esetében az adminisztrációs kötelezettséget nagyban megkönnyíti, hogy az adatok automatikusan továbbküldésre kerülnek az adóhatóság felé, így manuális rögzítést nem igényel.

 

ÁFA fizetés gyakoriság

ÁFA fizetés gyakorisága

Áfa gyakoriság szerint az adóalanyokat 3 típusra oszthatjuk:

1: Havi
2: Negyedéves
3: Éves

Vannak általános szabályok, amelyeket figyelembe kell venni az ÁFA gyakoriságnak.

  • –    Minden újonnan alakuló áfa alany havi áfa bevalló lesz az alakulás évében és az azt követő adóévben.
  • – Bevallási gyakoriságot csak felfelé tudunk váltani, tehát évesből negyedévesbe vagy haviba, negyedévesből csak haviba. Fordított irányú váltásra, mint például haviból negyedévesbe vagy évesbe nincs lehetőség.
  • – Bevallási gyakoriság váltását soron kívül is kérhetjük az adóhatóságtól az AFAGYAK nevű nyomtatványon. Ezen meg kell adni, hogy milyen gyakoriságra szeretnénk váltani és meg is kell indokolnunk ezt.
    Például: nagy értékű beruházást tervezünk, aminek az áfáját előbb vissza szeretnénk igényelni.

    Figyelembe kell még vennünk pár fő szabályt, ami szerint: Az adóalany tárgyévi áfa gyakoriság besorolása megegyezik a tárgyévet megelőző második év utolsó időszakának gyakoriságával.
    Példa: 2020-as évet negyedévesként kezdte a vállalkozás, majd 2020.10.01-től átment havi áfa bevallóba. A 2021-es évben végig negyedéves áfa bevalló volt. Ezek alapján a 2022-es évet a társaság Havi áfa bevallóként kezdi, mivel a 2020. utolsó időszaki bevallása (december hónap) havi gyakoriságú volt.

    Nézzük meg a különböző ÁFA bevallás gyakoriságra vonatkozó szabályokat (amelyek csak az általános szabályok betartása mellett teljesülhetnek)

    1. Akkor lehet egy adóalany havi áfa bevalló, ha az éves fizetendő áfája meghaladja az 1 millió forintot, az előző évről áthozott negatív áfa nélkül. Az összeghatárt negyedévente kumuláltan kell ellenőrizni.
    Példa:
    2021 évről áthozott áfa: -400.000 Ft (nem számítódik bele számoláskor)
    Tárgyév 1. negyedévi áfa: +500.000 Ft
    Tárgyév: 2. negyedévi áfa: 501.000 Ft
    Számítás: 500e+501e=1.001 E Ft ebből következően 07.01-től havi áfa bevalló kell, hogy legyen, függetlenül attól, hogy a ténylegesen fizetendő áfa csak: -400e+500e+501=601e Ft a 2. negyedév végén.

    2. Negyedéves áfa bevalló az adóalany, ha az éves fizetendő áfája nem haladja meg a +/- 250.000 forintot. Itt az előjeleket is figyelembe kell venni és szintén nem számítandó bele a keretbe az előző évről áthozott negatív áfa összege.

    3. Éves áfa bevalló az adóalany, ha az éves fizetendő áfája nem haladja meg az 50.000 forintot, szintén az előző évről áthozott negatív áfa összege nélkül.
    Éves áfa esetén az áfát negyedéves időszakokra vizsgálni szükséges és amennyiben az adott időszakban átlépi az összeghatárt, akkor következő negyedév első napjától vált gyakoriságot.

    Példa:
    2021 1. negyedévi fizetendő áfa: +30e Ft
    2021. 2. negyedévi fizetendő áfa: +21e Ft
    2021.07.01-től negyedéves áfa bevalló és az adóalanynak 2021.01.01-06.30-as időszakra áfa bevallási kötelezettsége keletkezik, az időszakra benyújtandó áfa bevallásba jelölnie kell, hogy éves áfásként küszöb érték átlépés miatt keletkezik bevallási kötelezettsége.

Kamarai hozzájárulás

Kamarai hozzájárulás

Azok, akik évek óta tapossák a vállalkozásuk tudhatják, ha elérkezik a március nem csak a „szokásos” iparűzési adó és gépjárműadó utalás áll előttük, hanem bizony az a bizonyos kamarai hozzájárulás befizetése is várat magára. De mi is ez a kamarai hozzájárulás és mit kapunk érte cserébe? Vizsgáljuk kicsit jobban meg.

Vállalkozás, egyéni vállalkozás indítása után a könyvelő első dolgai között van a kamarai regisztráció. Ez lényegében egy tájékoztató, amit a vállalkozás nyújt az illetékes kamarának az alap adataink kívül arról, mi lesz a tevékenysége, mekkora árbevételre számít, hová tervez értékesíteni. A bejelentkezést online, vagy papír alapú formában tehetjük meg az alábbi linken: https://mkik.hu/vallalkozoi-regisztracio

Mindennemű változást (beleértve az egyéni vállalkozói szüneteltetést is!) 5 napon belül jelezni kell a már említett formátumokban. További közös munkánk itt meg is szűnik velük, mert semmiféle adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségünk nincs feléjük (csak az ajtón kopogtatnak a befizetés nem teljesítése esetén).

A kamarai hozzájárulás mind a vállalkozásoknak, mind az egyéni vállalkozóknak kötelezően minden évben meg kell megfizetniük az adott év március 31.-ig. Ezen általánosítás alá az alábbi kivételek tartoznak: alapítványok, egyesületek, szövetségek; egyéni vállalkozóként: magán-állatorvosi tevékenységet, ügyvédi tevékenységet, egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységet, közjegyzői tevékenységet és az önálló bírósági végrehajtói tevekénységet végzők. Illetőleg mentesülnek ezen kötelezettség alól az agrártevékenységet, élelmiszergazdasági és vidékfejlesztési tevékenységet folytatók. Ha az egyéni vállalkozó év közben szünetelteti a tevékenységét a fizetési kötelezettsége továbbra is fennáll, csupán akkor mentesül alóla, ha január 1.-én már szüneteltetéssel kezdte az adóévet, viszont legközelebb csak akkor kell fizetnie, mikor a tevékenységét ismét folytatja.

A kamarai hozzájárulás összege minden évben 5.000 Ft, amit az érintettek legkönnyebben utalással tudnak teljesíteni, de lehetőség van készpénzben, „sárga csekken” is teljesítésére, ha besétálunk az illetékes területi kamarához. Ezen „tagdíjért” cserébe pályázatfigyelést biztosítanak nekünk, valamint tanácsadást gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben. Nem lélegezhetünk fel akkor sem, ha mi ezzel a lehetőséggel nem élnénk, és inkább egy könyvelőre, adótanácsadóra bíznánk az előbb említett kérdéseinket. A tagdíj meg nem fizetése esetén elsőként kapunk egy üzenetet, amiben felszólítanak, hogy 5 napon belül rendezzük a tartozásunk, és ha még ettől sem ijedünk meg eléggé, ezután intézkednek az összeg behajtása iránt (adók behajtásához hasonlóan ennek plusz 5.000 ft végrehajtási díja van).

Fontos változás 2022.01.01-et követően, hogy nem az illetékes kamarának kell megfizetni a tagdíjat, hanem az országos kamarának, vagyis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. Figyeljünk rá, hogy a számlaszámuk is változott (Gránit Bank: 12100011-10639683).

Ha korábbi tartozásunk lenne nyilvántartva(2022.01.01 előtti) azt még ugyan úgy változatlanul a székhely szerinti illetékes kamara felé kell rendezni.