A kisvállalati adó, röviden KIVA, egy olyan egyszerűsített adónem, amely kiváltja a társasági adót (TAO) és a Szociális hozzájárulás adót (SZOCHO). Az adó mértéke 2023-ben 10%.

Pontosan kik lehetnek az adó alanyai?
Az egyéni cég, KKT, BT, KFT, ZRT, Szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a Végrehajtó iroda, Ügyvédi iroda és a Közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Fontos, hogy az adó alanyainak meg kell felelni bizonyos feltételeknek. Az adónem választását megelőző adóévben az átlagos statisztikai létszáma nem haladhatja meg az 50 főt, az elszámolt bevétele az 3 milliárd forintot (év közben kezdő vállalkozás esetében időarányos összeget), a mérlegfőösszege az 3 milliárd forintot, valamint ellenőrzött külföldi társasággal nem rendelkezhet, illetve az adószámát az Adóhatóság a KIVA választást megelőző két évben jogerősen nem törölhette. Kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani.

Mi az adó alapja?
A módosító tételek eredménye növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Nézzük is meg ezeket pontosan:

A személyi jellegű kifizetések esetében azt gondolhatnánk, hogy mivel a KIVA kiváltja a SZOCHO-t, ezért az alapja a kettőnek ugyanaz, de ez tévedés. A KIVA esetében a TBJ szerinti járulékalapot képező jövedelem minősül személyi jellegű kifizetésnek, kiegészítve a Szocho törvényben meghatározott béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással. Lényeges viszont, hogy a Szocho. tv. szerint kedvezményre jogosult munkavállalók nagy része után a kisvállalati adóban is adóalap-csökkentő tétel érvényesíthető. Ezeket a kedvezményeket egy másik blogban fejtjük ki.

Melyek a módosító tételek?
Mint a társasági adó esetében, ezen adónem esetében is vannak korrekciós tételek. Viszont nem ugyanazok! Nézzük is meg őket:
– A saját tőke változása: A tőkekivonás, vagyis a jegyzett tőke leszámítolás, növeli az adóalapot. A tőkebevonás, leginkább a jegyzett tőke emelése, csökkenti az adóalapot.
– Osztalék: Kiva alanyiság alatt keletkezett eredmény terhére jóváhagyott fizetendő osztalék növeli az adóalapot, a kapott osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett adó összegével csökkentett bevétel összege, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként csökkenti az adóalapot.
– Növeli az adóalapot a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások (a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében részletezve)
– Megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege is növeli az adóalapot
– A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés összege növeli az adóalapot, kivéve, ha azt magánszemély javára, vagy nem kapcsolt viszonyban álló külföldi személy vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személy javára engedik el.
– Pénztár értékének tárgyévi növekménye növeli, csökkenése csökkenti az adóalapot. Legfeljebb a pénztár mentesített értékét meghaladó rész.

Mi a pénztár mentesített értéke?
A tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. A három érték közül a legmagasabb összeget kell a pénztár mentesített értékeként figyelembe venni. Amíg a pénztár értéke a mentesített érték alatt marad, annak változása nem befolyásolja az adóalapot, ha viszont meghaladja, akkor annak növekménye növeli a KIVA alapját. Ha a pénztár értéke a későbbi években ismét csökken, a kisvállalati adó összege a pénztár értékének csökkenésével mindaddig csökkenthető, amíg a pénztár mentesített értékét el nem éri. A három érték közüli választás lehetősége minden évben döntés kérdése.
A fentieken túl az adóalapot módosítani kell (lehet) ha az adózó a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket állapít meg a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, elhatárolt veszteség fennállásakor, külföldön adóztatható jövedelem esetén.