Minden, amit a munkaidőről tudni kell!
2022.11.14. in munkaügyek /by Potó Márta
Minden, amit a munkaidőről tudni kell!
A munka- és pihenőidőt az új Munka Törvénykönyve (Mt.)t. XI. fejezete szabályozza.
Munkaidő nem más, mint: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
Az általános teljes napi munkaidő 8 óra. Ettől eltérni a felek megállapodása alapján lehet, legfeljebb 12 óra munkavégzésig, ha a munkavállaló
– készenléti jellegű munkakört lát el,
– a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.
A munkáltató és munkavállaló rövidebb napi munkaidőben is megállapodhat, vagyis részmunkaidőben is foglalkoztatható a munkavállaló.
A munkáltató a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja a munkavállalónak. A munkaidőkeret legfeljebb 4 hónap vagy tizenhat hét lehet. Tartama meghosszabbítható legfeljebb 6 hónapra vagy 26 hétre, ha
– megszakítás nélküli,
– több műszakos,
– idényjellegű tevékenység keretében,
– készenléti jellegű, valamint
– a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
A munkáltató kötelezettségei között szerepel a munkaidő beosztás elkészítése, melyet a munkavállaló felé legalább 1 héttel korábban írásban kell közölnie. Készítése során figyelni kell az Munka törvénykönyvében meghatározottakra.
A munkáltatónak a beosztás elkészítése során az alábbiakra kell figyelni:
– az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére
– általános munkarendben a munkavállaló beosztása heti 5 nap, hétfőtől péntekig, 8 órában.
Munkaidőkeretben foglalkoztatottak esetében el lehet térni a napi 8 órától, de figyelni kell rá, hogy a napi 12 órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be.
Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató
a) a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be,
b) a heti pihenőnapot az Mt. 105. § (1) bekezdéstől,
c) a heti pihenőidőt az Mt. 106. § (1) bekezdéstől eltérően osztja be.
Munkaszüneti napokon, valamint vasárnapokon történő munkavégzés csak abban az esetben lehetséges, ha a munkáltató tevékenységének jellegéből a munkavégzés ezeken a napokon is indokolt.
A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül bérpótlék illeti meg.
Ilyen estek például:
– vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
– a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
– a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
– a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján
– szabadidő jár
1. a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
2. a munkaidőkereten felül vagy
3. az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.
VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!
Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/
Kövessen minket Facebookon!
Legutóbbi bejegyzések
Címkék
adóelőleg nyilatkozat (1)
adókedvezmény (3)
adóköteles rendezvény (1)
apaszabadság (1)
bevallás (1)
bérszámfejtés (2)
csed (4)
cégautó (1)
digitális könyvelés (2)
egyszázalék (2)
egyéni vállalkozás (4)
egyéni vállalkozó (3)
ellenőrzés (1)
ellátások (2)
epr (1)
felmondás (1)
gyed (4)
gyes (4)
határidő (1)
kata (6)
kata adózás (2)
kisvállalati adó (1)
költségtérítés (1)
munkaidő (2)
munkanap (2)
munkanap áthelyezés (1)
munkaszüneti napok (3)
munkaviszony (1)
munkába járás (1)
nav (3)
navellenőrzés (1)
pályázatírás (1)
pótszabadság (1)
reprezentációs költség (1)
szabadság (1)
szja (7)
szja tervezet (4)
szocho (1)
vállalkozás (2)
vállalkozás indítása (2)
végkielégítés (1)
átalányadó (2)
átalányadó 2023 (1)
ünnepnapok (2)