Bejegyzések tőle Potó Márta

Minden, amit a munkaidőről tudni kell!

STRUKTÚRA COOP BLOG

Minden, amit a munkaidőről tudni kell!

A munka- és pihenőidőt az új Munka Törvénykönyve (Mt.)t. XI. fejezete szabályozza.

Munkaidő nem más, mint: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.

 Az általános teljes napi munkaidő 8 óra. Ettől eltérni a felek megállapodása alapján lehet, legfeljebb 12 óra munkavégzésig, ha a munkavállaló
– készenléti jellegű munkakört lát el,
– a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

A munkáltató és munkavállaló rövidebb napi munkaidőben is megállapodhat, vagyis részmunkaidőben is foglalkoztatható a munkavállaló.

A munkáltató a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja a munkavállalónak. A munkaidőkeret legfeljebb 4 hónap vagy tizenhat hét lehet. Tartama meghosszabbítható legfeljebb 6 hónapra vagy 26 hétre, ha
– megszakítás nélküli,
– több műszakos,
– idényjellegű tevékenység keretében,
– készenléti jellegű, valamint
– a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.

A munkáltató kötelezettségei között szerepel a munkaidő beosztás elkészítése, melyet a munkavállaló felé legalább 1 héttel korábban írásban kell közölnie. Készítése során figyelni kell az Munka törvénykönyvében meghatározottakra.

A munkáltatónak a beosztás elkészítése során az alábbiakra kell figyelni:
– az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére
– általános munkarendben a munkavállaló beosztása heti 5 nap, hétfőtől péntekig, 8 órában. 

Munkaidőkeretben foglalkoztatottak esetében el lehet térni a napi 8 órától, de figyelni kell rá, hogy a napi 12 órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. 

Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató
a) a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be,
b) a heti pihenőnapot az Mt. 105. § (1) bekezdéstől,
c) a heti pihenőidőt az Mt. 106. § (1) bekezdéstől eltérően osztja be.

Munkaszüneti napokon, valamint vasárnapokon történő munkavégzés csak abban az esetben lehetséges, ha a munkáltató tevékenységének jellegéből a munkavégzés ezeken a napokon is indokolt.

A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül bérpótlék illeti meg.
Ilyen estek például:
– vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
– a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
– a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
– a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján
– szabadidő jár
1. a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
2. a munkaidőkereten felül vagy
3. az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!

Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

Digitális könyvelés könyvelőszemmel

Digitális könyvelés könyvelőszemmel

Felgyorsult világunkban elkerülhetetlen, hogy előbb utóbb mindenki megbarátkozzon a digitalizációval, ami egyre nagyobb szegmensét fogja betölteni az életünknek a közeljövőben.

Ebben a posztban szeretnénk a Struktúra Coop példáján keresztül bemutatni a digitális könyvelés azon oldalát, ami a folyamatok mögött van, ezáltal könnyebben befogadhatóvá tenni azok számára, akik az „adatszolgáltató” szerepét töltik be.

Az automatizált folyamatok már majdnem az összes munkakörben elő-elő kerülnek és ez a könyvelésben sincs másként. Hatalmas technikai vívmány volt cégünknél, mikor első lépésként bevezettük az OCR könyvelést. Ez lényegében karakterfelismerésen alapuló könyvelés, amit kombináltunk azzal, hogy a könyvelő programunkat összeköthetővé tettünk más számlázó programokkal. Gondoljuk csak végig ezt. Az OCR könyveléssel már kiváltottuk azt a lépést, hogy az ügyfélnek minden hónapban be kelljen hozni fizikálisan a számlákat, de a számlázó programok összekötésével még azt a munkafolyamatot is kiütöttük, hogy az ügyfélnek időt kelljen töltenie azzal, hogy elektronikusan eljuttatja hozzánk a kiállított számláit. A két rendszer kommunikál egymással és azonnal megosztja az információkat.

Ennek a következő lépcsőfoka az a NAV-os vívmány miszerint 2021.07.01-től az összes kiadási számlát kötelezően be kell szolgáltatni számukra. Ez nekünk cégvezetőként és könyvelőként miért jó? A könyvelési programunk a NAV rendszerrel is össze van kötve, ezért amikor egy számla létezik a NAV rendszerében és a könyvelési felületen nem abból hamar le lehet szűrni, hogy itt viszont hiányzó számla van. Ismételten mindenki jól jár, hisz a cégnek minden költsége tételesen szerepel a könyvelésében, a könyvelő pedig boldog, hogy nem kell egy év elteltével kiadási számlákat kapnia, miszerint „találtam a kesztyűtartóban”.

2022.01.01-óta a bank automatizálás is megjelent nálunk, ez lényegében azt jelenti, hogy a könyvelő rendszer a netbankon keresztül is képes „áthúzni” az adatokat. Ijesztően hangzik, de nem az, elmesélem miként működik a dolog. A netbankon keresztül csupán a banki sorokhoz van hozzáférésünk, ezt az adatot azonnal képesek vagyunk kezelni, viszont a cég egyenlegét nem látjuk, utalást indítani sem tudunk természetesen (ezért a továbbiakban is célszerű a könyvelőnknek eljuttatni a bankkivonatokat). Az automatizált rendszer keresést futtat le partner, közlemény és összeg alapján és így a bank feldolgozása, ami egy-egy nagyobb cég esetén napokat vett igénybe, most ugyan ez a tevékenység percekbe kerül, és csupán arra kell időt áldoznunk, hogy a rendszer után elvégezzük az ellenőrzéseket. A munkafolyamat lényegesen lerövidül, ezáltal nekünk is elég kevesebb idő az adat feldolgozására. Ez pedig miért jó? Az azonnali hitelfelvételi adatszolgáltatásokért, a naprakész könyvelési anyagért és sorolhatnám. 

Összességében a mi könyvelő cégünk és ügyfeleink munkafolyamatait átalakította, korszerűsítette és ezáltal hatékonyabbá tette amihez hatalmas segítség volt a NetAccounting online rendszere, amit használunk. Biztosan nem ez az utolsó lépcsőfok a digitalizáció lépcsőfokán hiszen folyamatosan érkeznek az új fejlesztések hétről-hétre, hónapról-hónapra.

Remélem mindenki ugyanazon véleményen van ezen cikk után, miszerint egyáltalán nem az ördögtől való, amit kínál nekünk a technológia könyvelés tekintetében.

Mitől lesz egy cég bérszámfejtése sikeres?

Mitől lesz egy cég bérszámfejtése sikeres?

A bérszámfejtés a legtöbb cég életében egy bonyolult kérdés.

Szakértő csapatunk összeszedte azokat a fontos dolgokat, amelyekkel minden cég egyszerűsíteni tudja a bérekkel kapcsolatos adminisztrációját és még költségeit is.

Kerülje el a felesleges kiadásokat, szervezze ki a bérszámfejtését!
Nem kell saját bérszámfejtőt alkalmazni, drága programokat venni, hiszen egy szakértő bérszámfejtéssel foglalkozó könyvelőiroda leveszi a válláról ezeket a terheket.
 
Figyeljen oda, hogy a választott bérszámfejtő iroda ne csak elintézze a kötelező adminisztratív feladatokat, hanem cégre szabott tanácsaival hatékonyabbá tegye vállalatát.
pl: ha a bérszámfjető felhívja a figyelmed, hogy munkaidő nyilvántartást kell vezetni és azt jól látható helyre ki is kell függeszteni, akkor érdemes elgondolkozni rajta, hogy meg is kell csinálni, mert ez az egyik legkönnyebb büntetési tétel egy ellenőrzés során. Látta-e a kiérkező munkaügyi ellenőr vagy sem, hogy ki van függesztve és az adott területen éppen dolgozó kollégák beírták-e jelenlétüket, vagy sem.
 
Biztosítsa munkavállalói elégedettségét!
Tudta, hogy ha munkavállalói bérrel kapcsolatos dolgai pontosan és alaposan vannak intézve az elégedett dolgozókhoz vezet, ami nagyban hozzájárul a cég sikerihez is?
Időben megkapott fizetés, átlátható munkaügyi dokumentáció felesleges papírmunka nélkül – ezek mind olyan dolgok, amiket a munkavállalók meg szoktak említeni amikor arról kérdezik őket, hogy mitől jó egy munkáltató.

Amennyiben kérdése merült fel vagy érdekli, hogy hogyan tudná cége bérszámfejtését optimalizálni forduljon a Struktúra Coop szakértő csapatához.

www.stuktura-coop.hu/berszamfejtes

VÁLASSZA SZAKÉRTŐ BÉRSZÁMFEJTŐ CSAPATUNKAT!

Kérjen ajánlatot!
https://struktura-coop.hu/berszamfejtes/

Milyen számlázó programot válasszon egy kezdő egyéni vállalkozó?

Milyen számlázó programot válasszon egy kezdő egyéni vállalkozó?

Egy kezdő egyéni vállalkozónak alapítással járó adminisztráció után döntést kell hoznia arról, hogy hogyan számlázza ki a keletkező bevételeit.

Ma már szinte elkerülhetetlen az, hogy online, gépi számlázót használjunk, mert minden bevétel számlát jelenteni kell a NAV-hoz. A kézi számlatömbös megoldás már idejét múlttá vált és használata is sokkal bonyolultabb, ugyanis egyesével le kell jelenteni a számlákat, figyelve arra is, hogy az előírt időintervallumokat betartsuk, hiszen a számla kiállítását követően mindössze 4 napunk áll rendelkezésre erre. Sőt, amennyiben a számlán feltüntetett ÁFA összege meghaladja az 500 000 forintot, akkor az adatszolgáltatást a számla kibocsátását követő 1 napon belül kell megtenni. Ami nagyon fontos, ez nem munkanapot, hanem naptári napot jelent, azaz a hétvégék is beleszámítanak.

A fent említett okok miatt sokkal egyszerűbb egy online, gépi számlázó használata, mivel ezek a rendszerekbe már kötelezően be van építve az automatikus a NAV-os összekötés.

Amíg az egyéni vállalkozónak havi pár számlája van, akár gondolkodhat ingyenes csomagokban is, amit például a Számlázz.hu, a Billingo vagy a NAV online számlázója is tud biztosítani.

Havi 5-10 vagy több számla esetén már nem biztos, hogy érdemes az ingyenes számlázót használni. Az adminisztrációt és a könyvelést is segíti, ha olyan rendszert vagy csomagot választunk, amelyben nem kell egyesével letölteni a számlákat, hanem azokat a rendszer automatikusan továbbítja a könyvelő felé. Emellett ezekben a csomagokban már elérhető több kényelmi funkció, például lehet e-számlát és kimutatásokat is készíteni.

Bármilyen program és csomag mellett döntünk, figyelembe kell venni a választásnál, hogy melyik számlázó program mit nyújt az adott árért cserébe és nekünk mire van szükségünk. Ezen felül érdemes a könyvelőnk véleményét is kikérni a számlázó program választásakor.

Mi ügyfeleinknek az általunk használt programban elérhető NetAccounting számlázót szoktuk ajánlani, mert nem csak egyszerű a használat, de elérhető bárhonnan és a kiállított számlák a könyvelésbe is egyből bekerülnek.

Munkavégzés gyermek után járó ellátások vagyis CSED, GYES, GYED, GYET, GYOD és táppénz mellett

Munkavégzés gyermek után járó ellátások vagyis CSED, GYES, GYED, GYET, GYOD és táppénz mellett

Azt, hogy gyermek születése esetén milyen ellátásra lesz jogosult a szülő, azt egy korábbi blog bejegyzésünkben már részleteztük.

Most pedig nézzük meg az ellátások mellett mikortól és milyen szabályok mellett dolgozhatunk.

1. Az első ellátás, amire jogosultak lehetünk egy gyermek születése esetén, az a csecsemőgondozási díj, azaz a CSEDFontos, hogy abban az esetben nem lesz jogosult az igénylő CSED folyósítására, ha mellette bármilyen jogviszonyban kereső tevékenységet folytat (még az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka esetében sem!). A munkavégzés keletkezését követő 8 napon belül ezt be kell jelenteni a CSED folyósító szervnek.

2. Ezután következik a gyermekgondozási díj vagyis a
GYED. Ennek az ellátásnak több esetét különböztetjük meg. Az első különbség ott jelentkezik, hogy míg az „egyszerű” GYED esetében a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól már lehet az ellátás mellett munkát vállalni, addig a diplomás és nevelőszülői GYED esetében csak a gyermek születését követő 169. naptól lehet dolgozni. Ez a különbség igazából abban az esetben merül fel, ha a CSED-et már a szülést megelőző 28. napon belül igényelték. Ezen ellátásnak van egy negyedik esete is: az örökbefogadói díj, aminek nincs korlátja a munkavégzésre vonatkozóan. Az ötödik esete pedig a nagyszülői GYED. Mivel erre az ellátásra akkor lesz jogosult a nagyszülő, ha a gyermeket gondozó szülők dolgoznak, így az ellátás folyósítása alatt a nagyszülő nem dolgozhat csak otthoni munkavégzés keretében.


3. A GYED lejártát követően, illetve ha arra nem volt jogosult a szülő, akkor a gyermek fél éves korát követően, gyermekgondozást segítő ellátásra,
GYES-re jogosult a szülő. GYES folyósítás mellett már időkorlátozás nélkül dolgozhatunk.


4. A következő gyermekhez kapcsolódó ellátás a gyermeknevelési támogatás, a
GYET. Itt szigorúbb szabályozás van, mint a GYES-nél, hiszen aAz ellátás folyósítása mellett a szülő csupán heti 30 órát meg nem haladó időtartamban, vagy csak otthoni munkavégzés keretében végezhet keresőtevékenységet.


5. Meg kell említani még a gyermekek otthongondozási díját, vagyis
GYOD-ot. Mivel erre az ellátásra az jogosult, aki súlyos fogyatékosságból, vagy tartós betegségből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik, így ezen ellátás mellett maximum napi 4 órában vagy csupán otthoni munkavégzés keretében lehet munkát vállalni.


6. Egy utolsó, ám elég gyakori ellátás, amiről beszélni kell és ami nem csak szülőket érint: a táppénz.
A táppénz egy keresetpotló juttatás, ami mellett abban a jogviszonyban, amelyben a jogosult ezt igényeli, keresőtevékenységet nem végezhet. Más, ezen jogviszonnyal párhuzamosan fennálló, jogviszonyok tekintetében viszont már van lehetőség dolgozni, de fontos, hogy az nem hátráltathatja a gyógyulást és az orvos utasításaiba nem ütközhet. Lényeges megjegyezni, hogy a táppénzre jogosultságot megalapozó jogviszony munkáltatója, ha úgy véli, hogy a keresőképtelen állomány nem valós betegségen alapszik kérheti annak felülvizsgálatát az illetékes járási hivatalnál. Ha beigazolódik a munkáltató elmélete, vagyis az igénylő „táppénzcsalást” követ el, akkor a táppénz folyósítását megszüntetik, illetve a munkáltató felmondással megszüntetheti a fennálló jogviszonyt, valamint ha a költségvetésnek okozott kár eléri a 100.000 ft-ot, akkor akár két év szabadságvesztéssel is büntethető.

Összességében megállapítható, hogy a csecsemőgondozási díj, illetve bizonyos feltételek hiányában a táppénz folyósítása mellett keresőtevékenységet nem lehet végezni, egyéb ellátások esetében viszont a jogszabályok lehetőséget adnak, bizonyos szabályok betartása mellett, a munkavégzésre.

Végkielégítés

Végkielégítés

Előző posztunkban a felmondást jártuk körbe, most nézzük meg, hogy mi a helyzet a végkielégítéssel.

A végkielégítés illeti meg a munkavállalót akkor, ha
• munkaviszonya a munkáltató felmondása,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg,
• a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna (Munka Törvénykönyve, 40.§),
• ő mondja fel azonnali hatállyal (rendkívüli felmondással) a munkaviszonyát, és ezen azonnali hatályú felmondás jogszerű (Munka Törvénykönyve, 78.§).

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak akkor, ha:
• a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
• a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
• a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Végkielégítés mértéke
• legalább 3 év esetén egyhavi,
• legalább 5 év esetén kéthavi,
• legalább 10 év esetén háromhavi,
• legalább 15 év esetén négyhavi,
• legalább 20 év esetén öthavi,
• legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege.

Végkielégítés után mikor lehet dolgozni?
Ez törvényileg nincs szabályozva, ha csak a munkaszerződésben nincs valamilyen záradék, akkor bármikor lehet dolgozni végkielégítés után.

Felmondási határidő – legfontosabb tudnivalók

Felmondási határidő kérdések

 

Mit is nevezünk pontosan felmondási időnek?
A felmondási idő a felmondást vagy elbocsátást követő nap és az utolsó munkanap közötti időszakot jelöli. A felmondási idő mindig naptári napot jelent. A hosszát és feltételeit a Munka Törvénykönyve szabályozza.

A felmondásnak több oka és formája lehet, így bizonyos esetekben nincs felmondási idő.
• a munkavállaló és a munkaadó közös megegyezésével, ilyenkor meghatározhatnak a munkaszerződésben korábban leírttól elérő felmondási időt is,
• rendes felmondással, bármelyik oldalról,
• rendkívüli felmondással bármelyik oldalról, ha a másik fél lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (ezt minden esetben indokolni kell)
• ezen felül a próbaidő alatt (melynek jellemzően három hónap az ideje) a felmondás bármely fél részéről azonnali hatállyal történhet meg.

Mennyi a felmondási idő?
A felmondási idő hosszát befolyásolja, hogy melyik fél mond fel.
• Ha a munkavállaló mond fel, akkor a felmondási idő hossza mindig az adott munkáltatótól és a pozíciónktól függ, ha nem vagyunk tisztában a felmondási időnkkel akkor nézzük meg a munkaszerződésünket, mert ez tartalmaznia kell. A határozatlan idejű munkaszerződéseknél a legtöbb esetben 30 és 90 nap között felmondási időt rögzítenek, de lehet ennél hosszabb is, maximum 1 év.
• Ha a munkáltató mond fel, akkor a felmondási idő alapesetben 30 nap, és a munkáltatónál eltöltött évek hosszúságával egyenesen arányos:
3-5 év munkaviszony: 30+5 nap felmondási idő,
5-8 év munkaviszony: 30+15 nap felmondási idő,
8-10 év munkaviszony: 30+20 nap felmondási idő,
10-15 év munkaviszony: 30+25 nap felmondási idő,
15-18 év munkaviszony: 30+30 nap felmondási idő,
18-20 év munkaviszony: 30+40 nap felmondási idő,
20+ év munkaviszony: 30+60 nap felmondási idő.

Mikor kezdődik a felmondási idő?
Legkorábban a felmondás közlését követő első napon kezdődik. Munkáltatói felmondás közlése történhet betegszabadság, beteg gyermek ápolása címen fennálló keresőképtelenség időszaka, vagy hozzátartozó gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt is. Ezen esetekben legkorábban a szabadság, távolléttel töltött idő lejáratát követő napon kezdődik.
A felmondási idő egy rugalmasan kezelhető dolog, a munkáltató eltekinthet akár a teljes felmondási idő ledolgozásától.

Mikor jár felmondási védelem?
A felmondási védelem lényege röviden az, hogy azok a dolgozók, akik átmenetileg kiszolgáltatott állapotba kerülnek, védelmet élveznek a munkáltatói oldalról történő felmondással szemben (ettől függetlenül történhet felmondás a dolgozó oldaláról, vagy közös megegyezéssel):
• várandósság és szülési szabadság;
• gyermekgondozási célzattal igénybe vett fizetés nélküli szabadság;
• a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének (de legfeljebb ennek megkezdésétől számítva) hat hónapig;
• tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat-teljesítés.

A felmondási idő megtagadása
A felmondási idő alól csak akkor mentesülhetünk, ha próbaidő alatt mondtunk fel, rendkívüli körülményekről van szó vagy megegyeztünk a munkáltatóval a felmondási idő hosszáról, a felmondás körülményeiről. Bármilyen más esetben a munkaszerződésben megfogalmazott felmondási idő be nem tartása a Munka Törvénykönyve szerint jogellenes tevékenység. Ha csak részben is, de megtagadjuk a felmondási idő letöltését, a munkáltató kártérítést követelhet.

A végkielégítésről jövő heti blog posztunkban írunk részletesen. 

Pályázatírás – Miben tud segíteni egy jó könyvelő?

Pályázatírás - miben tud segíteni egy jó könyvelő?

Pályázatok nagyszerű lehetőséget adnak egy cégnek a fejlődésre.
De hogyan induljon el a pályázatok útvesztőjében az a cégvezető vagy munkavállaló, aki még sosem csinált ilyet?

Összeszedtük a pályázatokban is jártas könyvelőink tanácsait az induláshoz.

A rengeteg pályázat közül legegyszerűbben pályázatfigyelő oldalakon tudunk keresni és könnyebben ki tudjuk választani számunkra a releváns pályázatokat.
A pályázatírás minden esetben a fejlesztési cél meghatározásával kezdődik. Csak akkor tudjuk megtalálni a megfelelő pályázatot, ha tudjuk, hogy mire, nagyjából milyen összegű támogatást szeretnénk.

Sokféle pályázati konstrukció létezik, melyek közül a vissza nem térítendő támogatások a legnépszerűbbek, de vannak visszatérítendő támogatások. Olvassuk el a részleteket és a pályázatra vonatkozó szabályokat!

Egy jó pályázatíró rengeteg adminisztratív terhet tud rólunk levenni, illetve tisztában van olyan információkkal, ami plusz pontokat jelenthet a pályázati elbírálásban.
A pályázatokhoz rengeteg dokumentumot-igazolást-szakmai referenciákat-szervezeti bemutatót-aláírási címpéldányt és különféle mintadokumentumokat kérnek. Ezek összeállításában, a cég vagy szervezet könyvelésében dolgozók is nagyban meg tudják könnyíteni a pályázatírók munkáját.

A pályázat megírásánál fontos, hogy úgy állítsuk össze az anyagot, hogy az értékelő bizottság tagjai minél jobban megismerjék vállalkozásunkat, kitűzött céljainkat.

A sikeres pályázathoz fontos a megfelelő szakmai háttér, valamint a megvalósításhoz szükséges erőforrások (pl. szakértelem, know-how) megléte, ezen kívül az is, hogy a támogatás elnyerése esetén hogyan tudjuk megvalósítani elképzelésünket, mennyire vagyunk felkészültek akár üzletileg, akár pénzügyileg.

Volt katás / átalányadós egyéni vállalkozói teendők 2022. szeptember 30-ig és október 12-ig

Volt KATÁS / ÁTALÁNYADÓS teendők 2022. szeptember 30-ig és október 12-ig. Ezekre a határidőkre figyelj, ha el akarod kerülni a büntetéseket!

1.KATA záróbevallás elkészítése és beadása 2022.szeptember 30-ig

2022. szeptember 30-ig a régi katásoknak a kataalanyiság megszűnése miatt nyilatkozniuk kell az idén augusztus 31-ig elért bevételükről és az esetleges 40 százalékos mértékű adót is be kell vallaniuk. Ezt a záróbevallást az érintettek egy egyszerűsített nyilatkozaton tehetik meg 3 féle módon.

Legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban elérhető 22KATA nevű nyomtatvány kitöltésével.
Aki ÁNYK-t használ, azok a NAV oldaláról a 22KATA nyomtatvány letöltésével kezdhetnek bele a záróbevallás elkészítésébe.
A harmadik módszer csupán abban tér el, hogy érdemes könyvelőnkre bízni ezt a feladatot, aki az előző két módszer egyikén fogja beadni a bevallást, de így biztosan nem hibázunk és minden megfelelően lesz lezárva.

2.Átalányadó első bevallása
Azoknak a volt katásoknak, akik az átalányadót választották adózási formának figyelniük kell arra, hogy első alkalommal 2022. október 12-ig kell beadniuk átalányadóhoz kapcsolódó bevallást. Ezt a társadalombiztosítási járulékról és szociális hozzájárulási adóról szóló havi 2258-as bevallást akkor is be kell adni, ha tárgyhóban (jelen esetben szeptemberben) nem keletkezett adóköteles bevétel. Ez alól kivételt képeznek a nyugdíjas egyéni vállalkozok. Ezenkívül lesz van 15%os szja fizetési kötelezettség, de mivel az nem most esedékes, így ebben a cikkben nem fejtjük ki részletesen, mint ahogyan a félévente esedékes iparűzési adót sem.

A bevallással egyidejűleg meg is kell fizetni, ha keletkezett adóteher, aminek összegét több tényező befolyásolja, de főszabály szerint 18,5%-os tb járulékot és a 13%-os szochot értjük alatta.

Főállású egyéni vállalkozóként kell legjobban odafigyelnünk.
Itt minden hónapban fizetni kell a szocho-t és a TB járulékot a minimum adóalap után, még akkor is, ha nem keletkezett bevétel a tárgyhóban.
Amíg az egyéni vállalkozónak az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az adómentes jövedelemrész* összegét, azaz az 1 200 000 forintot, addig a tb járulékot havonta a minimálbér/garantált bérminimum, a szociális hozzájárulási adót pedig havonta a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a után kell megfizetnie.
Ez minimálbér esetén havi 200 000 ft, a garantált bérminimum esetén pedig 260 000 ft.
Amennyiben az egyéni vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel akkor kell a garantált bérminimum havi összegét kell alapul venni.

Amennyiben az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az 1 200 000 forintot, a tárgyhavi jövedeleme eléri a tb-járulék szempontjából a minimálbért/ garantált bérminimumot, szociális hozzájárulási adó szempontjából pedig a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-át, akkor a tb-járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a ténylegesen megszerzett átalányban megállapított jövedelem lesz.

Jogviszony alapján, a mellékállású, illetve nappali tagozatos hallgatóknak ugyan van járulékfizetési kötelezettsége, de csupán az adómentes jövedelemrész* feletti jövedelem esetén. Ennek mértéke a tényleges jövedelem adómentes része feletti összeg főszabály szerint megállapított százaléka, azaz szocho esetén 13%, tb esetén pedig 18,5%.

Ahogy már említettük a nyugdíjasként nincs járulékfizetési kötelezettség, hiszen ők teljesen mentesülnek a járulékterhek alól. Kizárólag SZJA-t kell fizetni az adómentes jövedelemrész* felett.

A bevallást a 2258-as nyomtatvány beadásával készíthetjük el, de átalányadót választó egyéni vállalkozóknak feltétlenül javasoljuk, hogy vegyék igénybe könyvelő segítségét, mert ez az adózási forma több kötelezettséggel jár, melyek elmulasztása büntetést von maga után.

* Az átalányadó adómentes jövedelemrésze* költséghányadonként:
• 40%-os költséghányadnál 200.000 ft-os minimálbér mellett 2.000.000*60%=1.200.000)
• 80%-os költséghányadnál 200.000 ft-os minimálbér mellett 6.000.000*20%=1.200.000)
• 90%-os költséghányadnál 200.000 ft-os minimálbér mellett 12.000.000*10%=1.200.000)

További információ: https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ado/uj-kata/Az_atalanyadozas.pdf1

KATÁS voltam, Átalányadózó lettem – A legfontos tudnivalók átalányadózáshoz KATA után

KATÁS voltam, Átalányadózó lettem

Bejegyzésünkben összefoglaljuk, hogy miben is változik meg egy újdonsült átalányadózó élete, aki szeptember 1-ét megelőzően még a KATA szerint rótta le adófizetési kötelezettségeit.

Az első és legfontosabb lényegi változás, hogy nem elég csak az elvégzendő munkára figyelni, hanem a havi adminisztrációs feladatok is jelentős szerepet fognak kapni. Sokak talán egy évben egyszer juttatták el a kiállított számláikat, banki bizonylataikat a könyvelőik felé, de az átalányadó rendszerében ez már nem fenntartható. Ugyanis a havonta befizetendő adót a kiállított és befolyt számlák ellenértéke alapján kell meghatározni. Ezért fontos, hogy minden hónap eltelte után a következő hó első napjaiba már eljuttassák könyvelőinek az előző havi bizonylatokat.

Másik lényegi változás, hogy nem elég havi egy adónemre ugyanazon összegű adót elutalni, amit talán sokan úgy teljesítettek, hogy állandó átutalási megbízást állítottak be és csak elküldték a havi adó összegét a NAV-nak, most meg kell várniuk, míg a könyvelőjük utalási értesítőt küld és nem egy adónemre kell majd utalni a fizetési kötelezettségeket, hanem többre és az összegek sem állandóak lesznek, hanem változnak a befolyt számlák összegétől függően.

Összefoglalva a vállalkozóknak időt kell szánni a fent említett feladatok időben történő elvégzésére is.

Főállású átalányadózó esetén a járulékokat a minimálbér (200.000,-) vagy a garantált bérminimum (260.000,-) után minden hónapban meg kell fizetni, így érdemes arra is odafigyelni, hogy egy adott munkáról ne csak kiállítva legyen a számla, hanem ki is legyen fizetve. Ha meg tudunk úgy állapodni a megrendelővel, akkor a havi szolgáltatásoknál ne az eltelt hónapot követően állítsuk ki a számát, mert akkor a szeptember pl. üres hónapunk lesz, de a járulékok megfizetése ugyanúgy terhel minket, hanem a teljes hónap letelte előtt számlázzunk, úgy hogy még a fizetési határidő is az adott hónapba essen.

Legvégül pedig ne felejtsük el a számázó programjaikat átállítani, hogy már ne kerüljön rá a kiállított számlákra a kisadózó szó.