A kedvezményes általános forgalmi adómérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát.

Az átmeneti rendelkezés azt jelenti, hogy az 5 %-os áfa mérték tovább alkalmazható az új, félkész lakás értékesítésénél a 2029. január 1-je előtti teljesítési időpontú számlák esetén, feltéve, hogy

• – alap esetben, a feltételek teljesülése esetén 2024 december 31-ig lehet alkalmazni az 5%-os áfa kulcsot új lakás/ház értékesítésnél.
• – illetve amennyiben azonban az építési engedély 2024 december 31-ig véglegessé (régi szóval jogerőssé) válik,
• – vagy az egyszerűsített bejelentést legkésőbb 2024 december 31. napján megtették

Az 5 %-os áfakulcs alkalmazásának feltételei a következőképpen vannak szabályozva:
·      az új építésű 150 m2 alatti lakásokra vagy 300 m2 alatti családi házakra érvényesíthető
·      új (még nincs használatba véve vagy a használatbavétel óta még nem telt el két év) lakások
·      az eladó nem lehet magánszemély: azaz beruházó adja el vagy generálkivitelező építi
·    kizárólag az egész ingatlan eladása 5 %-os áfás, a szakmunkák külön-külön nem (hiszen ott nem új ingatlan eladásáról, hanem szolgáltatás nyújtásról van szó)
·      csak a lakóingatlanra vonatkozik, a garázsra például már nem
·      a telekre csak akkor érvényes, ha az ingatlannal együtt adják el
·      bővítésnél: ha a bővítéssel új lakás (új albetét) jött létre, akkor az új rész
·  átalakításnál: ha egy más rendeltetésű épületből lesz lakóház (most először jegyzik be lakórendeltetéssel)
·   a teljes ingatlan 5 % áfás. Ebbe beletartozik minden, ami állandó jelleggel be van építve és a lakással együtt adják át (pl: a beépített bútorok, a klíma és a jakuzzi is)

Tudtad, hogy az adóalanyok nem minden esetben kötelesek számlát kiállítani, helyette nyugtát is adhatnak magánszemély vásárlóik részére?

Nézzük meg ennek a szabályozását:

Áfával számítottan 900 000 forint értékhatár alatt nem kell számlát kibocsátania az adóalanynak, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybe vevő olyan nem adóalany személy – ide nem értve a nem adóalany jogi személyt –, aki az ügylet adót is tartalmazó ellenértékét – legkésőbb a teljesítéskor – megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri.

Ha az adóalany ez alapján mentesül a számlaadási kötelezettség alól, akkor nyugtaadási kötelezettség terheli.

Viszont fontos tudni, hogy nyugtaadási kötelezettségével egybefüggően pedig nyilvántartási kötelezettsége is keletkezik. Az általa beszerzett és használatba vett nyomtatványokat szigorú számadás alá kell vonni.

A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást célszerű vezetni, amelyből a felhasználó, a felhasznált mennyiség (sorszám szerint) és a felhasználás időpontja is megállapítható.

A nyilvántartás kötelező adattatama a következő:

• – a nyomtatvány neve és számjele (pl. nyugta)
• – a beszerzés kelte (mikor vásárolták)
• – a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte
• – a tömbök sorszáma (-tól -ig)
• – a használatbavétel kelte (amikor a tömbből az első bizonylatot kiállították)
• – a felhasználás kelte (amikor a tömbből az utolsó bizonylatot kiállították)
• – az utolsó bizonylat kiállításának, felhasználásának kelte (ettől a naptól lehet számolni a selejtezés időpontját)
• – a kiselejtezés kelte (amikor a bizonylat megőrzési határideje letelik, és attól kezdve a bizonylat selejtezhető)

A fenti adatokat tetszőleges formátumú nyilvántartásban lehet rögzíteni, de a nyilvántartás vezetésének pontatlansága, hiányossága, esetleg teljes hiánya esetén a jogszabály szigorú szankciók alkalmazását írja elő.  Ez magánszemélyek esetén 200 ezer forintig, más adózókra vonatkozóan pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé.

A nyomtatványt felhasználónak a nyomtatványt értékesítő, forgalmazó által az értékesítésről kiállított számlával kell rendelkeznie.

A nyugtán túl a Számviteli törvény szigorú számadás alá rendeli vonni a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.
Az idetartozó nyomtatványokat a jogszabály nem sorolja fel tételesen, hanem az ilyenként kezelendők tartalmát határozza meg. A bizonylatok körét a jogszabályi feltételek figyelembevétele mellett a gazdálkodónak kell meghatározni és teljesíteni mindazokat a kötelezettségeket, amelyek a szigorú számadás alá vonás folyamatában az adóalanyokat terhelik.

Ilyen nyomtatványok például:
– a számla (számlatömb)
– az egyszerűsített (készpénzfizetési) számla, számlatömb
– nyugtát (nyugtatömb)
– étkezési jegy
– online pénztárgépek naplója

Célszerű nyilvántartásba venni még (a teljesség igénye nélkül):
– szállítólevelet,
– a gépjármű menetlevelét,
– a felvásárlási jegyet,
– a bevételi pénztárbizonylatot,
– értékpapírokat, stb.

Érdemes tisztába lennie ezekkel a szabályokkal, hogy elkerüljük a büntetést.