Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR)

STRUKTÚRA COOP BLOG

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) FONTOS TUDNIVALÓK

Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától Magyarországon is egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők lesznek felelősek. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (EPR, azaz extended producers responsibility).

2023.07.01.-től a környezetvédelmi termékdíj mellett bevezetésre kerül az EPR díj is.

Alább összefoglaljuk az újonnan bevezetésre kerülő kötelezettséget, azonban azt fontos tudatnunk, hogy nekünk könyvelőknek nincs megfelelő szakirányú tudásunk az EPR díj megállapításához és bevallásához sem.

Azon vállalkozások, akik erre kötelezettek mindenképp forduljanak megfelelő szakemberhez. Ha nem ismernek ilyet kérjék könyvelőik segítségét és ajánlunk.

Ktdt. vagy EPR

Mit kell fizetnem július 1-től?
–   EPR díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után a rendeletben megállapított díjtétel szerint Tehát a gyártó vagy, aki külföldi behozatal esetén az első magyarországi tulajdonos fizeti a díjat, úgy mint a környezetvédelmi termékdíj esetén.
–   Termékdíjat, melynek díjtétele a törvény mellékletében megállapított díj, mínusz a rendeletben megállapított EPR díj.

Vannak-e mentességek, visszaigénylési lehetőség?
–    A mentességek a Ktdt-ben meglévő szabályozásnak megfelelőek, de sokkal szűkebb körben – a megvásárolt termék 60%-t önállóan vagy más termék alkotórészeként külföldre szállították.
– Visszaigénylés jelenleg semmilyen jogcímen nem biztosított, alapanyagként történő felhasználás vagy külföldre történő értékesítés esetén sem,

Mikor és hogyan kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget, be kell jelentkezni, mikor kell fizetni és kinek?
–   Termékdíjat a NAV, az EPR díjat közvetlenül a MOL felé kell fizetni, tárgynegyedévet követő hó utolsó napjáig, először 2023. október 31-én
– Nyilvántartásba vételi kötelezettség van a hulladékgazdálkodási hatóság felé (tevékenység kezdését megelőzően, először 2023. április 30-ig)
– Adatszolgáltatást a kibocsájtott mennyiségről a tárgynegyedévet követő hónap 10-ig a hulladékgazdálkodási hatóság felé kell teljesíteni
–   Telephelyenként naprakész nyilvántartást kell vezetni
–   Bevalláshoz kérje szakember segítségét

Számlázás:
–   A számlán tételkénkként a KF kódnak szerepelni kell
–   A számlán fel kell tüntetni az alábbi szöveget:
a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli, de vevői kérésre az is megjegyzésre kerülhet, hogy a díj megfizetésre került.
– Külföldi vevő esetén ha rendelkezünk a nyilatkozatával akkor az alábbi szöveg kerül feltüntetésre: A kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. Nyilatkozat iktatási száma:

Regisztráció:
–   Az érintett vállalkozásoknak szükséges a hulladékgazdálkodási hatóságnál és ezt megelőzően a MOHU-nál.

Pénzbírsággal sújtható az aki nem tesz eleget EPR bejelentkezési kötelezettségének!

Körforgásos termékek:

 ➢ Csomagolások

➢ Egyszer használatos műanyag termékek 

➢ Elektromos és elektronikus berendezések

➢ Elemek és akkumulátorok

➢ Gépjárművek

➢ Gumiabroncsok

➢ Irodai papír

➢ Reklámhordozó papír

➢ Sütőolaj és Zsír

➢ Textil termékek

➢ Bútorok fából-

Átalányadó 2023 – KATA után hogyan tovább?

Átalányadó 2023 – KATA után hogyan tovább?

Sokakat ért váratlanul tavaly nyáron a KATA adózás változtatása és az a tény, hogy egy új adózási formára kell(het) áttérni. Az ÁTALÁNYADÓ adminisztrációja kezdetben ijesztően soknak tűnt, de 2023-ra ez a kép tisztult.

Bevallási határidő változások
A társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót tartalmazó ’58-as nyomtatványt szeptembertől decemberig havonta kellett beküldeni – azaz január 12-i határidővel még be kellett adni a 2022. december havit – de ezt követően 2023-tól már csak negyedévente kell ezt megtenni.

A határidők tehát:
2023. április 12.
2023. július 12.
2023. október 12.
2024. január 12.

Fontos megemlíteni, hogy nem csak a bevallás gyakorisága változott, de a TB járulék és Szociális hozzájárulás számításának módja is.
Idén már egy úgynevezett göngyölítéses adófizetési szabályt kell figyelembe venni, ami arra szolgál, hogy az ingadozó bevétellel rendelkező egyéni vállalkozókat se érje hátrány és így igazságosabb legyen a közteherviselés.

A göngyölítéses módszer alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot.
A biztosított egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja 2023-ban is havonta legalább a minimálbér, ezért, ha a kiszámított összeg kisebb ennél, a járulékot a minimálbér után kell megfizetni.
A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell, azonban a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.

Átalányadózás újraválaszthatósága
A 2023-as évtől jelentősen csökken az az időszak, amelyben az átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó. Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten átalányadózást.

Az átalányadózás bevételi értékhatára
2023. január 1-től megszűnik az átalányadózás választásához kapcsolódó bevételi értékhatár, így az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha a 2022. évi vállalkozói bevételének összege meghaladja az éves minimálbér tízszeresét (24 millió forintot) vagy ha
kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál az éves minimálbér ötvenszeresét (120 millió forintot).

Módosul az átalányadózás választásának feltétele is
Mostantól az egyéni vállalkozó addig adózhat az átalányadózás szerint, amíg a bevétele a 2023-as adóévben nem haladja meg
az éves minimálbér tízszeresét
a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét.

Bevételi értékhatár arányosítása
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó az előbb leírt bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Fontos, hogy az is tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozónak számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt katás volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kel

Pályázatírás – Miben tud segíteni egy jó könyvelő?

Pályázatírás - miben tud segíteni egy jó könyvelő?

Pályázatok nagyszerű lehetőséget adnak egy cégnek a fejlődésre.
De hogyan induljon el a pályázatok útvesztőjében az a cégvezető vagy munkavállaló, aki még sosem csinált ilyet?

Összeszedtük a pályázatokban is jártas könyvelőink tanácsait az induláshoz.

A rengeteg pályázat közül legegyszerűbben pályázatfigyelő oldalakon tudunk keresni és könnyebben ki tudjuk választani számunkra a releváns pályázatokat.
A pályázatírás minden esetben a fejlesztési cél meghatározásával kezdődik. Csak akkor tudjuk megtalálni a megfelelő pályázatot, ha tudjuk, hogy mire, nagyjából milyen összegű támogatást szeretnénk.

Sokféle pályázati konstrukció létezik, melyek közül a vissza nem térítendő támogatások a legnépszerűbbek, de vannak visszatérítendő támogatások. Olvassuk el a részleteket és a pályázatra vonatkozó szabályokat!

Egy jó pályázatíró rengeteg adminisztratív terhet tud rólunk levenni, illetve tisztában van olyan információkkal, ami plusz pontokat jelenthet a pályázati elbírálásban.
A pályázatokhoz rengeteg dokumentumot-igazolást-szakmai referenciákat-szervezeti bemutatót-aláírási címpéldányt és különféle mintadokumentumokat kérnek. Ezek összeállításában, a cég vagy szervezet könyvelésében dolgozók is nagyban meg tudják könnyíteni a pályázatírók munkáját.

A pályázat megírásánál fontos, hogy úgy állítsuk össze az anyagot, hogy az értékelő bizottság tagjai minél jobban megismerjék vállalkozásunkat, kitűzött céljainkat.

A sikeres pályázathoz fontos a megfelelő szakmai háttér, valamint a megvalósításhoz szükséges erőforrások (pl. szakértelem, know-how) megléte, ezen kívül az is, hogy a támogatás elnyerése esetén hogyan tudjuk megvalósítani elképzelésünket, mennyire vagyunk felkészültek akár üzletileg, akár pénzügyileg.