A személyi jövedelemadó bevallás kitöltése egyre egyszerűbbnek tűnik, mivel a NAV-hoz beérkező adatszolgáltatások szinte biztos alapját képezik a bevallásnak.
Azonban vannak olyan kedvezmények melyekről a NAV-nak nincs információja ezért nekünk kell tisztában lenni vele, hogy a NAV tervezetét ki tudjuk egészíteni és amire jogosultak vagyunk kedvezmények, azokat érvényesíteni is tudjuk.
Ezeknek a kedvezményeknek az érvényesítése két módon történhet:
1. év közben, az adóelőleg megállapításakor
2. az éves bevallás elkészítésekor
A nyilatkozatok letölthetőek a következő linken:
https://nav.gov.hu/ado/adoeloleg_nyilatkozat_2022
Nézzük akkor a kedvezményeket!
Mivel előfordulhat, hogy egy adózónak többféle kedvezmény is jár, fontos tisztázni, hogy az adóalapból milyen sorrendben vonhatók le a kedvezmények.
2023. január 1-jétől az adóalap-kedvezményeket a következő sorrendben lehet érvényesíteni:
– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
– személyi kedvezmény,
– első házasok kedvezménye,
– családi kedvezmény,
– 30 év alatti anyák új adókedvezménye
Ebben a cikkünkben először a családi adókedvezményt és a 4 gyerekes anyák kedvezményét járjuk körül, hiszen ezek leadása a munkáltatók felé most aktuális.
Családi kedvezmény
A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalapkedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.
Ki lehet jogosult?
• az a magánszemély, aki a gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa)
• a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem)
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy.
Ki a kedvezményezett eltartott és ki minősül csak eltartottnak?
Kedvezményezett eltartott:
• az, aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,
• a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
• az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartott:
• a kedvezményezett eltartott,
• az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.
A Cst. szerint a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető az, aki
• köznevelési intézmény tanulója, vagy
• felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató,
• és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
Mit jelent a jogosultsági hónap?
A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll. Jogosultsági hónapnak tekinthető az a hónap,
• amelyben a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
• amelyre a rokkantsági járadékot folyósítják,
• amelyben a várandósság – orvosi igazolás szerint – a 91. napot eléri, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik
Igénybe vehető családi kedvezmény összege:
A kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény havi összege:
• 1 eltartott esetén 66 670 forint;
• 2 eltartott esetén 133 330 forint;
• 3 (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogosultsági hónaponként igénybe vehető családi kedvezmény összege (családikedvezmény-keret) az eltartottak és kedvezményezett eltartottak számától függően a következők szerint alakul:
|
Eltartottak
|
Kedvezményezett eltartott
|
Kedvezmény összege
|
Kedvezmény összege adóban
|
|
1
|
1
|
66.670
|
10.000
|
|
2
|
1
|
133.330
|
20.000
|
|
2
|
2
|
266.660
|
40.000
|
|
3
|
1
|
220.000
|
33.000
|
|
3
|
2
|
440.000
|
66.000
|
|
3
|
3
|
660.000
|
99.000
|
Felváltva gondozott gyermek
Speciális szabály vonatkozik azon elvált szülőkre, akik jogerős bírósági döntés, egyezség vagy közös kérelem alapján gyermekeiket felváltva gondozzák, és ezáltal a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak.
A felváltva gondozott gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, az utána megállapított családi kedvezmény összegét azonban a szülők 50 százalékban érvényesíthetik. A felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt mindkét szülő, valamint a szülő új házastársa is igénybe veheti. A felváltva gondozott gyermek után a szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására egymás között nem jogosultak.
Fontos, hogy a kedvezményt mindkét szülő csak akkor érvényesítheti, ha a családi pótlékra jogosult. Például, ha a gyermeket felváltva gondozzák, de a családi pótlékot 100 százalékban az anya kapja meg, akkor az apa nem érvényesítheti a családi kedvezményt, az anya viszont a teljes összeget igénybe veheti.
Családi járulékkedvezmény
Ha a jogosultnak járó családi kedvezmény összege több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelmének összege, akkor lehetősége van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezmény jogcímen igénybe vegye a következők szerint.
A családi járulékkedvezményt az a magánszemély veheti igénybe, aki
• az Szja törvény szerinti családi kedvezményre jogosult és
• a Tbj. szerint biztosított.
Tehát két feltételt kell figyelembe venni, egyrészt azt, hogy olyan magánszemély veheti igénybe a kedvezményt, aki az Szja törvény szerint azt érvényesítheti, másrészt a kedvezmény érvényesítésére kizárólag a biztosított – például a munkaviszonyban álló – magánszemély jogosult. Az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekre családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő 18,5% társadalombiztosítási járulék vagy 10 % nyugdíjjárulék összegét.
A családi kedvezmény igénybevétele
Közös érvényesítés:
Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár már év közben, az adóelőleg megállapításakor, akár év végén a bevallásban.
Megosztás:
Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A jogosult nem oszthatja meg azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezmény összegét,
• amelyre vonatkozóan a gyermek után a családi pótlékot egyedülállóként veszi igénybe, ide nem értve, ha a jogosult a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak,
• amelyben a családi kedvezményt más jogosulttal közösen érvényesíti.
| |
Közös igénybevétel
|
Megosztás
|
|
Mikor lehet?
|
Év közben az adóelőleg megállapításakor, év végén a bevallásban
|
Csak év végén a bevallásban
|
|
Kivel lehet?
|
Jogosult a jogosulttal
|
Jogosult, a jogosultnak nem minősülő, közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal
|
