Az egyszerűsített végelszámolási eljárás legfontosabb tudnivalói

Az egyszerűsített végelszámolási eljárás
legfontosabb tudnivalói

Ha egy cég nem kívánja tovább folytatni a működését, és a fennálló tartozásait a cég vagyona képes fedezni, elhatározhatja az egyszerűsített végelszámolással történő megszűnést, amelyet végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül lehet befejezni.
Az adózónak egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámolót nem kell választani, ilyenkor a feladatokat a cég vezető tisztségviselője látja el.

Nézzük meg, hogy melyek ezek a teendők az egyszerűsített végelszámolás esetén:

1. Ha megszületett a végelszámolásról szóló döntés, a döntéshozó határozatban meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját, (ez az időpont nem lehet korábbi, mint a határozat kelte), valamint magát a tényt a végelszámolásról. Ezt cégkapun keresztül a T201T adatlap benyújtásával lehet megtenni, csatolva a döntésről szóló határozattal.

2.   A végelszámolás közzétételét követően a cég hitelezői 40 napon belül jelenthetik be a
követeléseiket.

3.   Természetesen a végelszámolás időszaka alatt az adóbevallásokat továbbra is be kell nyújtani.

4. Az egyszerűsített végelszámolást választó cégnek el kell készíteni és közzé is kell tenni a vállalkozás beszámolóját is, amennyiben év közben döntöttek a végelszámolás mellett, lesz egy végelszámolást megelőző beszámoló, amit 30 napon belül kell közzétenni, valamint a végelszámolás időszakára eső beszámoló, azaz a záró beszámoló.
Szükséges még beküldeni a záró bevallást a végelszámolás befejezésének napjával, jellemzően 71, 65, 08, 01 számú bevallásokat.

5.  Be kell nyújtani a T201T adatlapot a végelszámolás záró dátumát közölve az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor (150 napon belül) szintén cégkapun keresztül.

6.   Ezen felül cégbíróság részére is meg kell küldeni a vagyonfelosztási javaslatot, valamint a határozatot. Ennek a mintája az alábbi linken található: https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal
Főoldal – Vállalkozás – Cégek működtetése – Cégek egyszerűsített végelszámolásának befejezése

Az 5. és 6. pontban leírtak elmulasztása esetén a cégbíróság a 211. napon elrendeli a végelszámolási eljárás megszüntetését!

További információ a NAV oldalán érhető el az eljárási tudnivalók alatt, a 60. információs füzetet kiválasztva.

Miért jó a digitális könyvelés?

Miért jó a digitális könyvelés?

A 21. században sokat fejlődött a technológia. Aki a könyvelésben lépést szeretne ezzel tartani, azoknak meg kell ismerni jópár új fogalmat, ami segíti az életüket.
Vegyük végig ezeket sorban:

Felhő alapú könyvelés:
Egy felhő alapú könyvelő szoftver nagyban tudja segíteni a könyvelőt, mivel nem kell futtatni egy szervert 0-24-ben ahhoz, hogy a program automatizmusai tudjanak dolgozni. Elég csak előfizetni a megfelelő szolgáltatásra, ami bárhol bármikor elérhető. Ez magával hozza azt is, hogy távolról, home officeból, akár az ügyfél irodájából vagy akár mobilról is elég legyen egy böngésző, hogy dolgozhassunk, ellenőrizhessük vagy lekérhessünk bármilyen információt.

OCR:
Manapság már egy jó digitális könyvelőprogramtól elvárható, hogy legyen benne valamilyen karakterfelismerő algoritmus. Az OCR segítségével a program egyszerűen le tudja könyvelni a számlák főbb adatát, így ez kiveszi a könyvelés monoton részét és rengeteg időt spórol meg.

API kapcsolatok:
Egy könyvelőprogramnak fontos, hogy együtt tudjon működni más rendszerekkel. Egyrészt a NAV is rákényszeríti a vállalkozókat az Online Számla adatszolgáltatásra, amely egy szintig teher, de egy jó digitális könyveléssel együtt nagyon jó információforrás. De az API kapcsolat jobb, ha nem áll meg csak a NAV felé. Ha olyan rendszert használunk, ami más számlázó szoftverekkel is együttműködik, akkor a könyvelők hamar kapnak naprakész információt, amely a rendszer előre fel tud dolgozni, így a könyvelőnek elég csak ellenőrizni.

Excel:
Lehet sokan nem értenek velem egyet, de véleményem szerint egy digitális könyvelésben hívő könyvelőnek ismernie kell az Excelt is. Az Excel nem csak egy táblázat kezelő és nyilvántartó szoftver, de rengeteg hasznos tulajdonsága is van. Köztük a függvények, amelyek megkönnyítik a munkát. Legyen szó egy egyszerű FKERES függvényről, amellyel táblázatokat lehet összehasonlítani, de akár egy egymásba ágyazott függvényekről. De a számvitel lényegét kiszolgáló PIVOT tábla is sokban meg tudja könnyíteni a munkát. Az igazán haladó felhasználók pedig az egyszerűbb Makró függvényektől sem riadnak vissza.

PSD2:
Az Európai Unió Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított irányelve és a pénzügyi szolgáltatások szabályozására jött létre és ez határozza a meg a nyílt bankolás alapjait, ami lehetővé teszi a pénzintézeteknek, hogy harmadik fél (így könyvelőprogramok is) naprakészen hozzáférésjenek a banki tételekhez.
Ezáltal megvalósulhat az automatikus bankimport, ami akár napi 4 alkalommal frissül és nem kell többé kézi bank rögzítéssel bajlódni.

Ez az öt alapfogalom ismeretével egy könyvelő el tud indulni a digitalizáció irányába, amivel a munkáját tudja megváltoztatni. Ha kihasználja a digitalizáció adta lehetőségeket, akkor a munka java része nem a számlák kontírozásából és felrögzítéséből fog állni, hanem abból, hogy az ügyfelekkel együttműködve átlássa az ügyfeleik folyamatait, és a főkönyvet az alapján tudja előkészíteni, hogy mi jó az ügyfélnek. Sőt, a felszabaduló idővel olyan plusz szolgáltatásokra is tud időt fordítani, mint például az adótanácsadás. Így a könyvelő és ügyfél között nem csak egy olyan kapcsolat van, hogy szatyorba leadásra kerül a számla és kap cserébe egy fizetendő ÁFA összeget, hanem egy szorosan együttműködő kapcsolat jön létre, amely az ügyfél adózási érdekeit tartja szem előtt.

Mi a Struktúra Coopnál 8-10 éve elkezdtük bevezetni ezeket a rendszereket, melyekben hatalmas segítség a NetAccounting automatizált rendszere. Bizton állítjuk, hogy a fent leírtak a gyakorlatban is működnek. Tudjuk, hogy digitális átállás egy hosszú folyamat, ahol a kollégák és ügyfelek nyitottságára is támaszkodnunk kell, de minden erőfeszítés megtérül.

Átalányadó kisokos

ÁTALÁNYADÓ KISOKOS 2022-RE – ALTERNATÍVA A KATA HELYETT?

Az átalányadózás 2022-től átalakult így sok egyéni vállalkozó számára valódi alternatívát és kedvezőbb adózási formát nyújthat akár a katával szemben is.

Az átalányadó lényege, hogy a vállalkozási bevételből egy vélelmezett költséghányaddal számolt jövedelem alapján kell megfizetni az adókat és járulékokat. Ezeket a költségeket nem szükséges számlával igazolni.

Tehát BEVÉTEL – KÖLTSÉGHÁNYAD = JÖVEDELEM és ezután kell az adót és járulékokat megfizetni.

2022-től 3 féle költséghányad van – 40, 80 és 90 % melynek mértéke attól függ, hogy milyen tevékenységet végez az adózó.

A 40 %-os költséghányad az alapeset. Ha valaki nem fér bele se 80 %-os se a 90 %-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányad kell számolni.

A 80 %-os költséghányad a legösszetettebb. Érvényesíthető az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti kiskereskedelmi tevékenységek esetén. (például építőipari kivitelezés, építőipari szolgáltatás, gépjárműjavítás, háztartási cikk javítása, taxis személyszállítás, fodrászat, szépségápolás, számítógép javítása, vendéglátó tevékenység)

Az az adózó alkalmazhatja a 90%-os költséghányadot, aki egész adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt vagy mezőgazdasági őstermelő.


ÉRTÉKHATÁR

40 és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig lesz választható az átalányadózás. 2022-ben ez azt jelenti, hogy az évi bevétel nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét vagyis 200.000 Ft × 12 × 10 = 24 millió forintot.

Abban az esetben, ha az átalányadózó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez és 90%-os költséghányaddal számol, akkor ez az értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 2022-ban 200.000 Ft x 50 x 12 = 120.000.000 Ft.

Figyelni kell arra, hogy ha valaki meghaladja a bevételi keretet, akkor kiesik az átalányadóból, ráadásul visszamenőleg év elejétől.

JÁRULÉKOK ÉS ADÓZÁS

Adómentes átalányadó keretösszegek
Jó hír, hogy 2022-től az éves minimálbér feléig SZJA mentesség jár.
Ez 2022-ben 200.000 Ft x 12 / 2 = 1.200.000 Ft

Ennek mértéke, azaz az összeg, amíg nem kell SZJA-t fizetni:
40 % költséghányad esetén 2.000.000 Ft bevétel lesz adó és járulékmentes
(2.000.000 Ft x 60 % = 1.200.000 Ft)

80 % költséghányad esetén 6.000.000 Ft bevétel lesz adó és járulékmentes
(6.000.000 Ft x 20 % = 1.200.000 Ft)

90 %-os költséghányad esetén pedig 12.000.000 Ft árbevételig adómentes
(12.000.000 Ft x 10 % = 1.200.000)

Az adómentes részt a jövedelemből (adóalapból) kell levonni és nem a bevételből.

Abban az esetben, ha az adózónak 36 órát elérő munkaviszonya van, társas vállalkozóként dolgozik más cégben, vagy nappali rendszerű képzés alapján biztosított úgy 1.200.000 ft-os összeghatárig SZJA, TB és SZOCHO mentességet kapnak az átalányadózók.

Főállású átalányadózás adózása
Főállású egyéni vállalkozás esetén, a minimálbér/garantált bérminimum szerint TB járulékot és szociális hozzájárulási adót kell megfizetni az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól az említett bevételi határig mentesülünk.

 Fizetendő adók:
-13 % szociális hozzájárulási adó (szocho alap 112,5%-a a 200.000 Ft minimálbérnek, hacsak nem magasabb ennél),
-15 % személyi jövedelemadó,
-18,5 % társadalombiztosítási járulék,

Ez a havi bevételünktől függően minden hónapban más és más összeg lehet, illetve továbbra is figyelni kell az adó és járulékmentes 1.200.000 Ft-os részre.

Tehát bevétel – költséghányad után kapjuk meg az jövedelmet, vagyis az adóalapot, amit még csökkentünk a mentesített résszel.

Főállásban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni a tb járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Az az adózó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni.

Így 2022-től érvényes minimálbér szerinti átalanyadózó minimum adója és járuléka főállásúként:

Társadalombiztosítási járulék:
minimálbér: 200.000 Ft x 18,5 %
= 37.000 Ft
garantált bérminimum: 260.000 Ft x 18,5 % = 48.100 Ft

Szociális hozzájárulási adó:
minimálbér: 200.000 x 112,5 % x 13 % = 29.250 Ft
garantált bérminimum: 260.000 x 112,5 % x 13 % = 38.025 Ft


IPARŰZÉSI ADÓ

Az átalányadózók az iparűzési adó alapját is egyszerűsített módon határozhatják meg.
A megállított jövedelem (vagyis bevétel – költséghányad) 1,2-szerese (de legfeljebb a bevétel 80 %-a) után állhat fenn iparűzési adó fizetési kötelezettség.

Az átalányadózókra is vonatozik az 1 százalékos helyi iparűzési adó vagyis HIPA kedvezmény, adott év február 25-ig nyilatkozni kell a NAV felé.


ADÓKEDVEZMÉNYEK ÉS CSALÁDI ADÓ- ÉS JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

Ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó személyi jövedelemadóalap kedvezményre (családi kedvezmény, súlyos fogyatékossági kedvezmény, első házasok kedvezménye, négygyerekes anyák kedvezménye, 25 év alattiak kedvezménye) jogosult, akkor az adókötelezettség (bizonyos esetben a járulékkötelezettség) ezek igénybevételével tovább csökkenthető.


BEVALLÁSOK ÉS SZÁMLASZÁMOK

Végül hova és mikor kell az átalányadó közterheit meg fizetni, hiszen az átalányadózás a katához képest egyértelműen több adminisztrációval jár.

Adónem

Bankszámlaszám

Előleg fizetési határidő

Bevallás határideje

Személyi jövedelemadó
(SZJA vagyis 53-as bevallás)

10032000-06056353

negyedévet követő 12. nap

tárgyévet követő május 20.

TB járulék
(58-as bevallás)

10032000-06055802

tárgyhót követő 12. nap

tárgyhót követő 12. nap

Szociális hozzájárulási adó
(58-as bevallás)

10032000-06055912

tárgyhót követő 12. nap

tárgyhót követő 12. nap

Iparűzési adó
(’HIPA nyomtatvány)

önkormányzati számlaszám

március 15. és szeptember 15.

tárgyévet követő május 31.

A kamarai tagdíj, melynek összege 5.000 Ft. Ezt nem kell bevallani, csak március 31-ig átutalni a BKIK-nak.

Az utalások közleménybe az adószámot minden esetben kell feltüntetni. 

 

Vállalkozás tervezése kezdőknek

Vállalkozás tervezése kezdőknek

Azt szoktuk javasolni minden leendő vállalkozónak, hogy mielőtt vállalkozás indítására adja a fejét, mindenképpen készítsen kockás füzetben egy kalkulációt és gondolja végig, hogy milyen bevételekkel és milyen költségekkel kell számolnia. A vállalkozások magas százalékáról kiderül, hogy a jónak tűnő ötlet eleve nem életképes és a valóságban gazdaságtalan, működésképtelen.

A legfontosabb a tervezés során, hogy milyen tevékenységből és mennyi árbevételt tud realizálni a vállalkozás. Az árbevétel – áfa körös tevékenység esetén – a nettó (áfa nélküli) bevételünk. A tervezést érdemes éves szinten elvégezni, kiszűrve ezzel a szezonális ingadozásokat. A bevételeket javasoljuk konzervatív módon, óvatosan becsülni.

Ezt követően a költségek becslésén van a sor.
A főbb költségcsoportok a következők:
– anyag és árubeszerzés
– igénybe vett szolgáltatások (bérleti díj, könyvelés díja, banki költségek, stb.)
– bérköltség és járulékok (a dolgozók részére adott bruttó bér és erre rá kell számolni alap esetben egy 13%-os szociális adót is)
– a nagyobb értékű eszközök amortizációja (pl. a vállalkozás indításhoz 10 millió forint értékű gépekre, autókra stb. van szükség és ezeket azt szeretnénk, hogy 7 év alatt térüljenek meg – akkor a 10 millió forintnyi összeg heted részével számoljunk évente)
– egyéb ráfordítások

A költségeket is áfa nélkül, nettó értékben kell számolni.

Speciális esetben, kereskedelmi tevékenység esetén a kalkuláció kiindulási pontja az árbevétel és a beszerzett áruk értékének különbsége. Ez lesz az az árrés tömeg, amiből gazdálkodunk. A kalkuláció során ezt kell csökkenteni a többi költséggel.

Amennyiben a kalkuláció végén az eredmény pozitív, érdemes felkeresni egy könyvelőt és pontosítani a kalkulációt a fizetendő adókkal és közösen végig gondolni adózási oldalról is, hogy milyen vállalkozási formában és milyen adózási módot választva érdemes a tevékenységet megkezdeni.